Vágner Ákos: jó várost kell csinálni!
Az új polgármester nem ismeri a „szerintem” és a „nem tudom” kifejezéseket viszont a gazdasági helyzet fogja meghatározni a város fejlődési irányát
Június 9-én Egerben is megtörténtek a választások és noha nem a legkiemelkedőbb eredménnyel de mégis simán nyert a Fidesz és jelöltje, Vágner Ákos agrárszakember, aki októbertől veheti át a város irányítását. A választási eredményről, a városvezetési elképzeléseiről és az egri szent tehenekről kérdeztük.
fotó: Vágner Ákos Facebook-oldala
Egri Ügyek: A 35%-os eredmény nem a legjobb a Fidesz országos eredményeihez képest viszont így is kétharmados aránnyal alakíthatnak elsöprő erőt az egri Közgyűlésben. Mennyire érzi az egriek felhatalmazását?
Vágner Ákos: Ilyen a választási rendszer. Megvan a felhatalmazásunk amivel élni fogunk. A kétharmad viszont egyben felelősség is, nem lehet másra mutogatni októbertől, ezt a lehetőséget kell használnunk. Például, hogy a kormány felé is érvényesítsük a város érdekeit.
EÜ: Négy hónapig még a 2019-ben bekerülő polgármester és a képviselők ülnek a Közgyűlésben. Mi történik addig?
VÁ: Szeptember 30-ig csakis a jelenlegi Közgyűlés és a polgármester felelős a város ügyeiért. A folyamatos ügymenet zavartalansága miatt is fontosnak tartom, hogy szigorú, alapos átadás-átvétel történjen, rögzítve minden részletet. Ez lehet a garancia.
EÜ: Garanciákra utalva, egy váltás magában hordozza pl. a városházi vagy éppenséggel a városi cégek dolgozóinak átrostálását. Ez történt az előző vezetői váltás után, most is lehet erre számítani?
VÁ: Négy hónap van a gyakorlati váltásig, mindenkinek van négy hónapja a választástól számítva, hogy bebizonyítsa, hogy alkalmas a munkájára. Nekem az a felfogásom, hogyan lehet megoldani a dolgokat. Vezetőként ebben van tapasztalatom. Nem ismerem a „szerintem” és a „nem tudom” kifejezéseket. Eger esetében is azt kell megnézni, hogy mik a tények, miből lehet dolgozni és azt, hogy miként lehet megoldani a feladatokat, nem pedig azt, miként lehet a körülményeket okolni az el nem végzett munkáért. Egy jó példa erre a székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András, aki hosszú ideje meg tudta őrizni városvezetői pozícióját mert úgy vezeti a várost, hogy még a nem fideszes székesfehérváriak is elismerték a munkáját a szavazataikkal. Jó várost kell csinálni!
EÜ: Ahhoz milyen adottságok kellenek? Másként kérdezve, vannak a városnak adottságai, csak az előző városvezetések látványosan nem tudtak mit kezdeni azokkal. Ki tud-e lépni a város Gárdonyi árnyékából, a szőlész-borász-barokk háromszögéből?
VÁ: Azt kell legelőször megnéznünk, hogy mit képes adni a város, miből tud gazdálkodni! Egy nagyjából hasonló település, mint pl. Veszprém 2024-ben 13 milliárd forintos bevételből tud gazdálkodni miközben Eger 6,5 milliárdból. Ezen változtatni kell.
EÜ: Jön akkumulátor gyár Egerbe is?
VÁ: Az nem tenne jót Egernek és a környezetének, egy olyan gyár nem ide való. De visszatérve az adottságokra tényleg azt kell megvizsgálni, miként lehetne bővíteni a bevételeket. Olyan körülményeket kell teremteni, hogy egyre több gazdasági szereplő telepedjen meg a városban. Ezen felül ott a város egyedi épített környezete. Ez a turizmusnak nagyon fontos. Gárdonyi árnyékáról pedig csak úgy lehet kilépni, ha végre hatékony városmarketinget valósítunk meg.
EÜ: Egy érdekes és tanulságos adat: miközben Debrecen négyszer nagyobb város, mint Eger, addig a magánszállások száma a töredéke az egrieknek. ez feszültséget okoz az egri szállásadóknál. Ebben lesz változás?
VÁ: Ez egy komplex kérdés. Számomra is megdöbbentő, hogy Egerszalókon alig marad el a vendégéjszakák száma Egerhez képest, holott mennyivel kisebb település.
EÜ: Szakemberek szerint Eger egyik problémája, hogy „egyéjszakás” város, nem maradnak tovább a vendégek.
VÁ: Igen, összességében várható egy revízió, de azt kell látni, hogy ez egy minden-mindennel összefüggő kérdés, ami érinti az albérletek piacát, de az önkormányzat tulajdonában álló lakások, ingatlanok tömegét de a városmarketinget is egyaránt. Nagy probléma emellett Egerben a rekreációs helyek hiánya. Van Egernek egy nagy parkja ugyan és van strandunk is, de mégis tömegek mennek Felsőtárkányba a tóhoz, vagy Szilvásváradra. Nincs igazi kikapcsolódási lehetőség az egrieknek – helyben. A Nagy-Eged hegy a turistautakkal, borászatokkal, kilátóval kiváló lehetőség lenne, de gyorsan hozzá is tenném, hogy libegő nélkül!
Egernek szüksége van arra, hogy az itt élők is egy élhető városban éljenek. Mondok egy példát. A belvárosban szoktunk a munkatársaimmal ebédelni, sokszor autóval járunk. Egyszerűen nincs lehetőség parkolni, nincs hely a városban úgy, hogy közben semmilyen nagyobb rendezvény nem zajlik.
EÜ: A választási kampányban gyakorlatilag egyik polgármester-jelölt sem említette különösebben a kultúrát. Ez is egy kardinális probléma, már régóta. Ha már Gárdonyi árnyékáról beszéltünk előbb, akkor a színház helyzetéhez mit szól? Az talán nem kérdés, hogy egy megyeszékhelynek legyen színháza, de az helyes, hogy folyamatosan több tízmillió forinttal kell újra és újra támogatni?
VÁ: Ez is egy bonyolult kérdés. Amíg egy cég gazdálkodása egyértelműbb, addig a színház egy intézmény, más forma. Tudom, korábban felmerült a kérdés, hogy esetleg non-profit társaságként működjön a színház, ezt meg kell vizsgálni, de ez megint komplex helyzet: mi lesz például a foglalkoztatottak munkajogi viszonyával egy esetleges váltással vagy éppenséggel a szabadságukkal? Mérlegelni kell, hogy járnánk – mindannyian – jobban. Ami a legfontosabb, hogy a város gazdasági helyzete mire ad lehetőségeket, meddig képes biztosítani forrásokat: ha jól teljesít a város gazdasága, akkor a kultúrára, de a sportra is többet tud majd fordítani.
Mindenképpen meg kell néznünk, hogy honnan lehet bevétele a Városnak. Ott van például a város vagyongazdálkodása. Rendben megy a hasznosítás? Mekkora vagyonon „ül” a város? Az EVAT holdingot is át kell vizsgálni. Nem biztos, hogy szükség van erre a konstrukcióra.
EÜ: Az EVAT Zrt. holdingba szervezését még a Habis-éra találta ki és hajtotta végre.
VÁ: Igen, de attól még biztos, hogy jó? Egy olyan munkára biztosan kell külön cég, amit a polgármesteri hivatalban „egy irodában” el tud végezni a felelőse? Kell ennyi cég az EVAT alá? Ráadásul az eléggé fontos, hogy a Közgyűlés láthassa, hogy egy-egy város cég mit csinál, hogyan látja el a feladatát. Az a gyakorlat nem járja, hogy az önkormányzat tulajdonában álló cég vezetője nem a városnak felel, hanem az EVAT-nak.
EÜ: Mennyi időre tervez? Eddig minden egri polgármester tudott újrázni, Mirkóczki Ádámnak nem sikerült.
VÁ: Én hosszú távban gondolkodom.