A Lenkey-ház brutális túlárazás a rendőrségnek is feltűnt, elrendelték a nyomozást
Talán már elképzelni sem tudjuk, hogy milyen volt régen az élet, különösen, ha a nőket vesszük alapul. A nagy változások előtt ugyanis a “gyengébbik” nem tagjait korántsem illették meg olyan jogok, mint mai társaikat. Hogy ez pontosan mit is jelentett a számukra, talán sosem fogjuk megtudni, hiszen az általuk írt regények sem igazán tükrözhetik azt, amit éreztek és gondoltak. Hogy miért nem?
Leginkább azért, mert bár nőként alkottak, mégis férfi álnéven kellett megjelentetni a műveiket. Így aztán bár teljesen más szemszögből íródtak ezek a művek, mégsem tárulkozhattak ki bennük annyira, mint amennyire szerettek volna.
Ma már minden rendben van?
Elnézve a Mai-Könyv.hu könyvújdonságait, azt is mondhatnánk, hogy ma már senki sem küzd a nemek miatti diszkriminációval, hiszen szép számmal jelennek meg olyan művek, amelyet női névvel jegyeznek.
Ez azonban sajnos korántsem egyenértékű azzal, hogy minden nemi megkülönböztetés már a múlté volna. Azok a harcok, amelyeket a híres női írók elkezdtek, a maiak viszik tovább.
Mert sajnos még mindig egyértelmű, hogy ugyanazért a munkáért egy férfi jóval többet kap, mint egy nő – legyen szó akár fordítóról, akár íróról.
Üvegplafon és társai…
Bizonyára mindenki számára ismert fogalom többek között az üvegplafon is, vagyis az a láthatatlan határ, aminél tovább egyetlen nő sem juthat, legyen bármilyen ügyes is.
Persze vannak olyan történetek, amelyek ellentmondva ezzel azt mutatják, hogy a női írók is lehetnek épp olyan sikeresek és világhírűek, mint az ellenkező nem képviselői. Az irodalomtörténet során láttunk néhány ilyen példát.
Ha egészen frisset szeretnénk, akkor a Harry Potter megalkotójáig, J. K. Rowlingig kell csak visszamennünk, aki elvált nőként egymaga küszködve próbált érvényesülni. Számtalan kiadó visszautasította, mire talált egy olyat, aki lehetőséget biztosított a számára. Onnan pedig egyenes út vezetett a mesés vagyonig, illetve a számtalan elismerésig.
De persze akad olyan is, aki olyan néven próbált maradandót alkotni, amelyből első látásra nem derül ki, hogy férfit takar-e vagy nőt. Ilyen volt példának okáért Harper Lee, aki az amerikai irodalmi kánon egyik legalapvetőbb művét, a Ne bántsátok a feketerigót! című könyvet jegyzi. Bár átütő sikereket ért el, a tollából ezenkívül csak egy másik regény született.
A kiszámíthatatlanság terhe
Sokszor megesik az is, hogy egy írónő úgy véli, egy-egy műfajban nem lenne ildomos női névvel alkotnia. Ám van példa arra is, hogy utólag leplezi le a nemét az író(nő), és a rajongóit egy cseppet sem zavarja az alkotó neme.
Ám mivel nagyon sok minden kell ahhoz, hogy valakiből sikeres és elismert író legyen, így a nemiség csak egyetlen aspektusa az egésznek. A csillagok sikeres együttállása igen ritka, és sokszor évekig, sőt, akár évtizedekig kell küzdeni egy-egy elismerő kritikáért.
(Szponzorált tartalom)
