Az infláció szeptemberben még 3%-on állt, innen ugrott ki decemberre a jegybank 2-4 százalékos célsávjából. Előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy az infláció decemberi megugrását alapvetően három dolog okozza:

• A 2023. végi gyenge árnyomás, amit a recesszió és az energiaárak esése okozott, így az alacsony bázis már egy átlagos decemberi hónap esetében is az éves árindex emelkedését okozza. (Ez a hatás különösen erős volt az üzemanyagok esetében.)
• A nyersanyagárak emelkedése, ami elsősorban az élelmiszerek felerősödő drágulási ütemében jelentkezik.
• A forintgyengülés, ami az importcikkek áremelkedésért lehet a felelős.

A friss adatokat gyorsan átnézve láthatjuk, hogy a várakozások beigazolódtak. Az élelmiszerek havi alapon 0,4 százalékkal, éves szinten 5,4 százalékkal drágultak, vagyis 2024 során a legalapvetőbb termékcsoport áremelkedési üteme meghaladta az átlagos inflációs ütemet. Az élelmiszerinfláció tavasszal még 1% alatt volt, a novemberi 4,9% után már sejthető volt, hogy az év végére jóval 5% felett lesz a drágulás.

A forint gyengülése valóban megjelent az árakban. A tartós fogyasztási cikkek (amelyekben igen magas az importhányad) havi alapon 0,6%-kal drágultak.

Ilyet két éve nem láttunk ebben az igen visszafogott ármozgással jellemezhető termékkörben. 2023 végén szintén a forint durva őszi gyengülésére volt visszavezethető az ársokk.

Ez azt mutatja, hogy a forintgyengülés ezúttal is átvitte azt a küszöböt, amikor az importőrök már intenzívebben elkezdik érvényesíteni áraikban az őket ért árfolyamgyengülési hatást.

Indexkép: pixabay