Hatvannégy éves korában, 2026. május 19-én váratlanul elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas színész – közölte a Nézőművészeti Kft. közösségi oldalán. A tragédia okáról egyelőre nem közöltek részleteket.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FNezomuveszeti%2Fposts%2Fpfbid021vjeFYV8zEGRi6JxxVy9X1mzW3zE8Tm6XQQvQFCUThKCvht7Qv1sV7yJ5qn4BMPwl&show_text=true&width=500" width="500" height="654" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>{/source}

A színész 1961. november 16-án született Ajkán. Eredetileg nem művészi pályára készült: 1987-ben építőmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Színházi pályafutása azonban már jóval korábban elkezdődött, 1984-ben csatlakozott az Arvisura Színházi Társulathoz, ahol tíz éven át dolgozott.

1996-ban a Magyar Színészkamara színész oklevelét is megszerezte, majd szabadúszóként folytatta munkáját, később pedig a Bárka Színház alapító tagjai közé tartozott. 2002-ben a Krétakör művésze lett, 2009-től haláláig pedig a Nézőművészeti Kft. tagjaként alkotott.

Nevét a szélesebb közönség elsősorban Jancsó Miklós filmjeiből ismerhette meg. A Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten Pepéjeként, valamint állandó alkotótársával, Mucsi Zoltánnal együtt a magyar filmtörténet egyik legismertebb párosává váltak. Szerepelt többek között a Kontroll, az Argo, a Magyar vándor, a Made in Hungaria, valamint a Valami Amerika 3 című alkotásokban is.

Pályája során számos színházi előadást rendezett, emellett különleges karakterformálásával és sajátos humorával generációk számára vált meghatározó művésszé. Munkáját több rangos elismeréssel jutalmazták: 1995-ben a színikritikusok, 1999-ben pedig a filmkritikusok díját kapta meg, 2007-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, majd 2009-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki.

A Nézőművészeti Kft. tájékoztatása szerint a művész tiszteletére kedden este 21 órától virrasztást tartanak a B32 Galéria és Kultúrtér épületében. A szervezők azt kérték, hogy a sajtó ne vegyen részt az eseményen.

indexkép: MTI, Cseke Csilla

(Kultúrsokk)

Párizsban, egy fényűző műteremben a kor egyik legjobban fizetett festője kötelekkel felkötözteti magát egy keresztre. Nem szereplésből. Tanulmányként. Munkácsy Mihály a Golgota festésekor saját testén akarta látni, hogyan feszül meg az izom, hogyan torzul a tartás, hogyan viselkedik a szenvedés, amikor már nincs benne festői póz. Fotó is készült róla. A jelenet olyan, mintha a festő egyszer csak belépne a saját képébe, és rájönne, hogy Krisztust távolról nézni kevés. Írta: Barna Krisztián

Ez a Munkácsy ritkán kerül az ünnepi falra. Mi szívesebben beszélünk a nemzeti festőfejedelemről, a párizsi sikerről, a Siralomház diadaláról, a debreceni Déri Múzeum monumentális terméről. Arról a Munkácsyról, akivel büszkélkedni lehet. Akit ki lehet tenni iskolai folyosóra, katalógusborítóra, kulturális emlékezetbe.

Csakhogy Munkácsy sokkal zavarba ejtőbb ennél. A Krisztus-trilógiája azért hat ma is kultúrsokként, mert nemcsak Krisztus szenvedését mutatja meg, hanem azt is, hogyan működik a hatalom, a tömeg, a közöny és az üzlet, amikor az ártatlanság útban van.

Lieb Mihály Leóként született 1844-ben. Korán elveszítette az anyját, majd az apját is. Gyerekkorát nem műtermek, akadémiák és bársonyos szalonok határozták meg, inkább árvaság, kiszolgáltatottság, munka és erőszak. Békéscsabán asztalosinas lett, ahol a kutatási anyag szerint napi tíz, tizenkét órát dolgoztatták, éheztették és bántalmazták. Az ilyesmi nem tűnik el attól, hogy az ember később párizsi palotába költözik. A fájdalom nem vész el csak átalakul. Ecsetvonássá, árnyékká, emberismeretté.

Talán ezért tudta olyan pontosan megfesteni a kiszolgáltatott embert. A rabot. A nyomorultat. Az elítéltet. A megvert Krisztust. Nála a szenvedés nem vallásos dekoráció. Régi ismerős, aki újra beáll a rivaldafénybe. (A cikk szerzőjének verseskötete:) Barna Krisztián: A vers testté lesz

A Krisztus-trilógia közben nem tiszta áhítatból született. Ez a másik kellemetlen pont. A három óriásvászon mögött ott állt Charles Sedelmeyer, a bécsi születésű, Párizsban működő műkereskedő, aki Munkácsyból nemzetközi látványosságot csinált. Nem egyszerűen képeket adott el. Piacot épített.

Sedelmeyer pontosan felismerte, hogy a bibliai téma olyan közérthető és monumentális látvány, amely önálló pavilonban is tömegeket vonz. Gustave Doré vallásos képeinek korábbi sikere már megmutatta, hogy a katolikus és protestáns közönség, főleg a brit és amerikai fizetőképes réteg, óriási vásárlóerőt jelent. Munkácsy Krisztusa tehát nem csupán műtermi döntés volt. Üzleti stratégia is.

Belépőjegyek. Reprodukciók. Metszetek. Fotók. Turnék. Kritikai figyelem. Isten fiának szenvedéstörténete a 19. század egyik legjobban szervezett látványipari termékévé vált. A Krisztus Pilátus előtt 1882-es budapesti bemutatója több mint százezer látogatót vonzott, a jegybevétel hatalmas volt, a fotók és nyomatok külön pénzt termeltek. Munkácsy képei előtt nemcsak elcsendesedtek az emberek. Sorban álltak, fizettek, néztek, vásároltak, hazavittek belőle egy sokszorosított darabot.

Ez persze nem csökkenti a művek erejét. Inkább zavarba ejtően maivá teszi őket. Mert mi is ilyen korban élünk. A legmélyebb emberi történetekből is tartalom lesz. A fájdalomból látvány. A képből esemény. A tragédiából megosztható forma. Sedelmeyer üzleti gépezete ma már alap lenne egy streamingplatform marketingosztályán. Csak akkor még olajfesték, jegyszedő és fénynyomat kellett hozzá.

Munkácsy hitélete közben összetettebb volt annál, mint amit a nemzeti kegyelet szeret egyszerűen elképzelni. Vegyes vallású családból jött: édesapja római katolikus, édesanyja evangélikus volt, őt katolikus szertartás szerint keresztelték. Jó kapcsolatot ápolt egyházi személyekkel, például Haynald Lajos kalocsai érsekkel is, de a trilógia nem dogmatikus vallási leckeként működik.

A döntő hatás inkább a Krisztus emberi drámája volt. Ebben fontos szerepet játszhatott Ernest Renan Jézus élete című, 1863-ban megjelent könyve, amely Krisztust történelmi emberként, saját eszméiért szenvedő erkölcsi hősként mutatta be. Renan rendszeres vendég volt Munkácsy párizsi szalonjában, és ez a gondolkodás jól illik ahhoz, amit a festő a londoni The Times-nak is megfogalmazott: „Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”

Ez a mondat a trilógia kulcsa. Ha a versek is érdekelnek: itt megtalálsz engem is, a sorok között. Várlak a verses oldalamon. https://www.facebook.com/krisztiansversei

Munkácsy Krisztusa nem aranyfényben lebegő távoli szent. Emberi alakban áll a hatalom, a tömeg és a közöny között. Megverhető. Kigúnyolható. Félreérthető. Elítélhető. A vásznon éppen az a félelmetes, hogy az isteni titok emberi testbe van szorítva, és ezt a testet körülveszi minden, ami az embert el tudja pusztítani.

A Krisztus Pilátus előtt egy hatalmi helyzet. Krisztus áll, Pilátus ül, a tömeg feszül. Ez nem békés vallásos elmélkedés, inkább bírósági pillanat, politikai színház, adminisztratív hidegség. Pilátus azért ijesztő, mert nem szörnyeteg. Inkább hivatalnok, aki érzi a nyomást, mérlegel, számol, helyezkedik. Az igazság előtte áll, ő pedig a következményeket nézi. Ismerős típus. Ma is jár öltönyben.

A Golgotán a szenvedés testi valóság lesz. A keresztfa, súly, kötél, izomgörcs. A viharos ég alatt mégis könnyen elakad a szem egy mellékalakon: a szekercével távozó ácson. Ő a kép egyik legijesztőbb figurája. Nem ordít, nem átkozódik, nem emel követ. Végzett a munkával, és megy haza. Érdemes végig követni azt a tekintetet, amivel visszanéz Máriára, aki a megfeszített Jézus lábai előtt térdel. A világot megmentő áldozat pillanata és történelmünk legnagyobb lelki eseménye számára letudott nap. A közöny itt nem feltétlenül vérben álló gonosz zsarnokként érkezik. Néha rendesen elpakolja a szerszámot, és vacsorázni indul. Az Ecce Homo már tömegpszichológiai tanulmány. Hetvenhárom közel életnagyságú alak. Arcok, indulatok, tekintetek, mozdulatok. Pilátus megmutatja a megkínzott Krisztust: íme, az ember. A látvány nem fékezi meg a tömeget, inkább rászabadítja saját indulatára. Ez a kép ma azért különösen feszélyező, mert a tömeg nem régi bibliai díszletként hat. A tömeg itt van velünk. Kommentmezőben, nyilvános megszégyenítésekben, gyors ítéletekben, abban a pillanatban, amikor valakiről már nem emberként beszélünk, csak üggyé, váddá, oldallá, célponttá zsugorítjuk.

A trilógia ezért nem hagyja a nézőt múzeumi biztonságban. Átnéz rajtunk. Mintha azt kérdezné: te hol állnál a képen? Pilátus mellett? A tömegben? A távozó ács helyén? Vagy a kényelmes nézőtéren, jeggyel a kezedben, kulturáltan megrendülve?

A képek saját sorsa szinte folytatta a passiót. A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota az amerikai John Wanamaker tulajdonába került. 1907 telén a lindenhursti palota kigyulladt. A hatalmas vásznakat késsel vágták ki a lángoló keretekből, majd a hóba dobták, hogy megmentsék őket. Krisztus a tűzből a hóba került. Ez olyan kép, amelyet ha egy író találna ki, talán túl szimbolikusnak éreznénk.

Később jöttek az újabb tulajdonosok, alkuk, állami vásárlások, milliárdos viták. A Golgota modern kori huzavonája megmutatta, hogy Munkácsy ma is valuta. Nem puszta örökség, nem vitrintárgy, kemény kulturális értéktest, amelyért állam, műgyűjtő, múzeum és pénzvilág feszül egymásnak. Végül a trilógia Debrecenben egyesült. Kulturális siker, persze. Közben furcsa belegondolni: ezek a képek annyit vándoroltak, égtek, szakadtak, alkudoztak fölöttük, hogy maguk is részévé váltak annak a történetnek, amelyet ábrázolnak.

Munkácsy életének vége sem ad kényelmes feloldást. A kutatási anyag szerint tizenöt éves korában szifilisszel fertőződött meg, a betegség évtizedekkel később neuroszifiliszként támadta meg az idegrendszerét. Fájdalmak, látásromlás, álmatlanság, morfiumos kezelések, majd progresszív paralízis. Utolsó éveit az endenichi elmegyógyintézetben töltötte, szellemi sötétségben. A nemzet később nagy pompával temette. A Műcsarnokban ravatalozták fel. A dicsőség megérkezett, csak az ember addigra már kiment belőle. (Ha eddig elolvastad a cikket, jár az ajándék: Versvideók és versdekódolások mentése az e-mail fiókodba)

Ezért hamis minden túl sima Munkácsy-kép. Ő nem fér el a nemzeti büszkeség kényelmes keretében. Árva gyerek, bántalmazott inas, párizsi divatfi, üzleti márka, világsztár, beteg test, széteső elme, és közben olyan festő, aki Krisztus arcán keresztül nem az ég kényelmét mutatta meg, inkább a föld kegyetlenségét.

Aki a Krisztus-trilógia előtt áll, könnyen azt hiszi, vallásos képeket néz. Pedig Munkácsy minket nézet vissza velük. A kézmosó embert. Az üvöltőt. A szerszámaival hazafelé indulót. A jól öltözött nézőt, aki mindezt kulturális élménynek hívja, hogy ne kelljen túl sokáig magára ismernie.

Munkácsy Krisztusa nem vigasztaló. Nem kellemes. A vászon közepén ott áll az emberi ártatlanság és az Isteni szeretet, körülötte pedig minden, ami képes elpusztítani: hatalom, tömeg, közöny, üzlet, félelem.

Ezért felbecsülhetetlenül nagy mű. És ezért veszélyesen jó. Mert Munkácsy végül nem Krisztust szépítette meg.

Minket leplezett le.

www.barnakrisztian.hu

A Kikötő rovatot a lapostetők szigetelésének specialistája támogatja. www.tritanium.hu

képek: wikimedia commons

A Flipper vendége Fajcsák Dénes Ybl Miklós-díjas építész, egykori állami főépítész volt, akivel Eger épített örökségéről, városképről és a „fenntarthatóság” valódi jelentéséről beszélgetett Weil Zoltán.

Szó esett arról is, hogy:
– miért inkább divat lett a fenntarthatóság, mint valódi szemlélet,
– miért tartja problematikusnak a Makovecz-uszodát,
– miért nevezte hibának az egri vár historizáló vasbeton-felújítását,
– és miért lenne fontos megmenteni olyan épületeket is, amelyeket ma sokan egyszerűen csak csúnyának látnak.

Egy őszinte, gondolatébresztő beszélgetés városról, emlékezetről és arról, hogyan viszonyulunk ahhoz, amit elődeink ránk hagytak.

Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a K. Endre-féle kegyelmi ügy kapcsán: a Tisza-kormány kedden közzétette az Igazságügyi Minisztériumban található dokumentáció egy részét, amelyek szerint a szakterület nem támogatta a bicskei gyermekotthon ügyében elítélt K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését. A nyilvánosságra hozott iratok alapján ugyanakkor a döntést mégis felgyorsíthatták, részben Ferenc pápa 2023-as magyarországi látogatására hivatkozva.

Magyar Péter miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az ügy „nem ért véget”, és további dokumentumok nyilvánosságra hozatalát is kilátásba helyezte. A bemutatott iratok között szerepel egy 2023. április 17-i feljegyzés, amely szerint az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Ennek ellenére a köztársasági elnöki döntés végül megszületett, és a dokumentumok szerint Novák Katalin 2023. április 27-én kegyelmet adott, amelyet Varga Judit még ugyanazon a napon ellenjegyzett.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fpeter.magyar.102%2Fvideos%2F1496837978549282%2F&show_text=false&width=560&t=0" width="560" height="314" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>{/source}

„Nem a szolgálati út betartásával történt”

A bemutatott dokumentumok szerint (ezek a kormány hivatalos oldalán is elérhetők) a minisztériumi szakapparátus nem támogatta K. Endre ügyének felterjesztését, más kegyelmi kérelmeket azonban igen. Magyar Péter állítása szerint K. Endre ügye ezek közé került be, méghozzá a hivatalos szolgálati út megkerülésével. A miniszterelnök szerint különösen szokatlan, hogy az ellenjegyzés az elnöki döntés napján megtörtént, miközben egy ilyen dokumentum normál esetben több hivatalnoki szinten is végighalad, ami akár heteket is igénybe vehet.

A nyilvánosságra hozott anyagok között szerepel egy későbbi feljegyzés is, amelyben Répássy Róbert már Tuzson Bence számára ír arról, hogy K. Endre kegyelmi döntése „a pápalátogatás miatt nem a szolgálati út betartásával történt”.

Vizsgálóbizottság alakulhat

Magyar Péter közölte: parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik az ügy teljes körű feltárására. A miniszterelnök szerint az akkori kormánytagokat és az igazságügyi minisztérium érintett vezetőit is meg kell hallgatni. Arra a kérdésre, hogy felmerülhet-e más közszereplők vagy politikusok hozzátartozóinak meghallgatása, Magyar azt mondta: elsősorban a politikai felelősöket kell megtalálni.

A sajtótájékoztatón szóba került egy, a miniszterelnök által korábban említett védőügyvéd neve is, amelyet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. Magyar Péter ugyanakkor egy sejtelmes megjegyzést tett: „Én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „nemsokára összeáll a puzzle”.

Továbbra is kérdés, miért változott meg a döntés

A kormányfő szerint továbbra sem ismert, milyen indok alapján változott meg az eredeti minisztériumi álláspont. Elmondása szerint Varga Judit több mint negyven kegyelmi kérvényt terjesztett fel, amelyek közül mindössze három esetben javasolta a kegyelem megadását – K. Endre ügye nem tartozott ezek közé. A dokumentumok szerint a döntést végül Novák Katalin változtatta meg, majd az így módosított iratot az igazságügyi minisztérium minden szintjén jóváhagyták.

Magyar Péter szerint a teljes képhez szükség van a Sándor-palotában őrzött dokumentáció nyilvánosságra hozatalára is. A miniszterelnök felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy tegye közzé az ott található teljes iratanyagot.

indexkép: MTI, Koszticsák Szilárd

Az Egri Főegyházmegye közleményben reagált azokra a szakmai kritikákra, amelyek az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem működésével és autonómiájával kapcsolatban jelentek meg az elmúlt napokban. A vita előzménye, hogy az egyetem Történelemtudományi Intézetének és Doktori Iskolájának oktatói egy dokumentumban fogalmaztak meg aggályokat az intézmény jelenlegi működéséről.

A több sajtóorgánum által ismertetett anyag szerint az oktatók úgy látják, hogy az egyetem önállósága jelentősen csorbult azóta, hogy 2021-ben az intézmény fenntartói jogai az Egri Főegyházmegyéhez kerültek. A dokumentumban többek között azt kifogásolták, hogy a szenátus csak előzetesen egyeztetett kérdésekben dönthet, valamint szerintük a fenntartó túlzott befolyással rendelkezik az egyetemi működés felett.

Az Egri Főegyházmegye hétfőn közzétett közleményében hangsúlyozta: a választásokra utalva ugyan de a felvetések szakmai természetű javaslatokként értelmezhetők szerintük is, amelyeket a Történelemtudományi Intézet és a Doktori Iskola fogalmazott meg az elmúlt öt év tapasztalatai alapján. A fenntartó közölte, hogy a Professzorok Tanácsa 2026. június 4-én tárgyalja majd a dokumentumban foglaltakat.

A közlemény szerint az Egri Főegyházmegye az elmúlt öt évben „a jogszabályi előírásoknak és az illetékes minisztériummal kötött közfeladat-finanszírozási szerződésnek megfelelően” látta el fenntartói feladatait. Emellett azt is kiemelték, hogy 2021 óta folyamatosan nő az egyetemet választó hallgatók száma, valamint az intézmény oktatóinak és az egyetemnek a hazai és nemzetközi elismertsége is erősödött.

A főegyházmegye hangsúlyozta: nyitottak minden olyan kezdeményezésre, amely az egyetem érdekeit szolgálja.

Az Eszterházy Károly Egyetem fenntartói jogainak átadásáról még 2021-ben döntött az Országgyűlés. Az intézmény ekkor került az Egri Főegyházmegye fenntartásába, és vette fel az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem nevet.

Újabb politikai vihart kavart Molnár Áron legfrissebb videója, amelyben egy olyan dokumentumot mutatott be, amely állítása szerint tiltott kampányfinanszírozás gyanúját veti fel. A színész szerint a birtokába jutott iratok alapján Mága Zoltán állami támogatást kért egy olyan koncertsorozathoz, amelynek célja a Fidesz választási kampányának erősítése volt, mindezt pedig Hankó Balázs támogatásával.

Molnár Áron a Facebook-oldalán közzétett videóban közvetlenül Hankó Balázshoz szólt, majd bemutatott egy e-mailt, amely szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium továbbította Mága Zoltán kérelmét a Nemzeti Kulturális Alaphoz. A dokumentumban a hegedűművész állami finanszírozást kér egy, a 2026-os választási kampányt segítő koncertsorozatra.

Félmilliárd forintos támogatási igény

A videóban bemutatott kérelem szerint Mága Zoltán félmilliárd forintnyi közpénzt igényelt egy országos koncertsorozat megszervezésére. A program a leírás alapján elsősorban vidéki, hátrányos helyzetű településeket és falvakat célozott volna meg.

A dokumentumban az is szerepel, hogy a kezdeményezés „stratégiai szerepet játszik a választási kampányban”, valamint külön figyelmet fordítana a cigány szavazókra, az idősekre és a politikailag bizonytalan választókra.

Molnár Áron által bemutatott idézet szerint a kérelemben az alábbi megfogalmazás is szerepel:

„Kiemelt figyelmet fordítunk a cigány szavazókra, az idősekre, valamint a politikailag bizonytalanokra. Ezek a társadalmi csoportok kulcsfontosságúak lehetnek a választási győzelem szempontjából.”

A dokumentum alapján a 150–200 állomásos koncertsorozat résztvevő művészei online felületeiken is közvetítették volna a kampányüzeneteket, emellett az eseményeken országgyűlési képviselők és polgármesterek felszólalására is lehetőség nyílt volna.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F1305721000997570%2F&show_text=0&width=267" width="267" height="476" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>{/source}

„A baloldal próbálja megnyerni a művésztársadalmat”

A videóban közzétett irat szerint Mága Zoltán azzal indokolta a kezdeményezést, hogy egyes művészek szerinte kormányellenes politikai üzeneteket közvetítenek a színpadon.

A dokumentumban az is olvasható, hogy „a baloldal próbálja magának megnyerni a művésztársadalmat”, illetve hogy fennáll a veszélye annak, hogy az ellenzék „saját céljaira állítja” a művészeket.

Hatóságokhoz kerültek a dokumentumok

Molnár Áron a videó végén arról beszélt, hogy a birtokukba került bizonyítékokat átadták a hatóságoknak, és innentől azok feladata az ügy kivizsgálása.

A színész a videó leírásában azt írta:

„Visszatérésem ünnepeként várom, hogy Hankó Balázs visszaadja a mandátumát, elinduljon ellene a büntetőeljárás és várom az érintett NKA, NKTK vezetőség felmondását. Természetesen nagy szeretettel.”

Az ügyben egyelőre sem Mága Zoltán, sem Hankó Balázs nem reagált nyilvánosan a nyilvánosságra hozott állításokra.

indexkép: Hankó Balázs facebook

Komoly szabálytalanságra derült fény egy állami hatóság működésében. A botrány középpontjában egy - a szerkesztőségünkhöz eljuttatott - megbízási szerződés áll, amelyet a hivatal egy külsős ügyvéddel kötött – holott a törvény szerint bizonyos jogi feladatokat csak saját, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott láthat el.

A vitatott szerződést 2025 márciusában írta alá az NKFH képviseletében Dr. N-W. L. és Dr. K. B. ügyvéd, havi 500 ezer forint plusz áfa díjazás ellenében. Az ügy pikantériája, hogy a megállapodást visszamenőlegesen, január 1-jétől hatályosnak nyilvánították – miközben akkor még a hivatal saját jogásza járt el a közigazgatási perekben.

Mi értelme volt egyáltalán?

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyértelműen kimondja: a közhatalmi, ellenőrzési és felügyeleti feladatokhoz közvetlenül kötődő tevékenységeket – beleértve a közigazgatási perekben való képviseletet is – csak közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban szabad ellátni. A hatóságnak ráadásul saját jogi és perképviseleti főosztálya is működik, amelynek épp ez a feladata. Felmerül tehát néhány kézenfekvő kérdés:

• Ha a belső jogász januártól ellátta a feladatot, miért volt szükség külső ügyvédre egyáltalán?
• Ha mégis szükség volt rá, miért csak március végén kötötték meg a szerződést?
• És ha csak márciusban írták alá, akkor mi alapján fizettek januártól?

A visszamenőleges hatály: jogi fikció vagy valami más?

A szerződés egyik legsúlyosabb pontja a visszamenőleges hatály. Egy közjogi szerv esetében a kifizetés jogalapja csak érvényes szerződés lehet – márpedig egy március végén aláírt dokumentum január 1-jére visszadatálva komoly kérdéseket vet fel. Vajon a szerződés tartalma hűen tükrözi a valóságot, vagy egy korábban nem létező jogviszonyt kísérel meg utólag igazolni? Amennyiben a visszadatálás nem felel meg a tényleges állapotnak, szakértők szerint felmerülhet a közokirat-hamisítás vagy a magánokirat-hamisítás törvényi tényállásának vizsgálata.

Közpénz valós teljesítés nélkül?

Ha bebizonyosodik, hogy az ügyvéd olyan időszakra kapott díjazást, amelyben nem végzett munkát, az önmagában is aggályos. Az ilyen konstrukciók – ahol közpénzt folyósítanak igazolható teljesítmény nélkül – azok, amelyek alapján a hatóságoknak általában vizsgálni szokták: megvalósult-e a költségvetési csalás törvényi tényállása. A kérdés egyszerű: mi volt a tényleges ellenszolgáltatás januárban és februárban, és ezt milyen dokumentumok támasztják alá?

Mi fér bele egy „megbízásba"?

Szintén tisztázatlan, hogy egy külső ügyvéd egyáltalán elláthat-e jogszerűen olyan feladatokat, amelyek a törvény szerint kizárólag közszolgálati jogviszonyban végezhetők. Ha nem, akkor a szerződés tárgya eleve jogszabályba ütközik – ami azt is jelenti, hogy az egész konstrukció érvénytelen lehet. Egy érvénytelen szerződés alapján teljesített kifizetés pedig újabb kérdéseket nyit meg a közpénzek felhasználásának jogszerűségéről.

Az eset végső soron egy alapkérdést tesz fel: ha minden rendben volt, miért nem lehet egyszerűen, átláthatóan megválaszolni, hogy ki, mikor, mit és miért csinált?

Szerkesztőségünk több kérdést is feltett pár nappal ezelőtt a hatóságnak, amint válaszolnak, a cikkünket frissítjük.

indexkép: Egri Ügyek MI

Második ülését tartotta hétfőn Magyar Péter kormánya az Alkotmány utcai Miniszterelnökségen, ahol több, politikailag és közéletileg is érzékeny ügyben jelentettek be intézkedéseket. A miniszterelnök bejelentette: kedden délelőtt nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy dossziéját, amelyből szerinte kiderül, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter első körben nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét.

A dokumentumokat a kormány a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett teszi közzé a kormany.hu/igazsagtetel oldalon. Magyar Péter közlése szerint az akkori igazságügyi miniszter több mint 40 kegyelmi kérvényt terjesztett fel Novák Katalin akkori köztársasági elnöknek, ezek közül mindössze három esetben javasolta a kegyelem megadását. A bicskei ügy nem tartozott ezek közé.

A miniszterelnök szerint később, egyelőre nem ismert indokok alapján változott meg a döntés iránya. Hozzátette: hasonló eset legutóbb az 1998-as Kunos-ügyben történt, amikor az államfő módosította a felterjesztést.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a nyilvánosságra kerülő anyagokból az is kiderül majd, melyik ügyvéd készítette és ellenjegyezte a kegyelmi kérvényt, valamint közzéteszik a környezettanulmányokat is. Elmondása szerint ezekben az érintett korábbi munkáltatók támogató nyilatkozatokat tettek a kegyelem mellett.

A Telex kérdésére válaszolva Magyar Péter azt mondta: a dossziéban nincs olyan dokumentum, amelyből kiderülne, hogy Varga Judit végül miért írta alá a megváltoztatott kegyelmi döntést. Szerinte az történhetett, hogy amikor a módosított döntés visszaérkezett az államfőtől, azt a teljes, negyven ügyet tartalmazó csomag részeként kezelték tovább, és a rendszer több szintjén sem jelezték, hogy az egyik ügyben változás történt.

A miniszterelnök ezt kabineti hibának nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta: a politikai felelősséget végül az igazságügyi miniszternek kellett viselnie, amit állítása szerint Varga Judit vállalt is.

Magyar Péter emellett felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt arra, hogy a nála lévő teljes dossziét is hozza nyilvánosságra, hogy minden részlet ismertté válhasson az elnöki kegyelem hátteréről.

A kormányülésen más fontos bejelentések is elhangzottak. Magyar Péter szerint a leköszönő kormány legalább 286 milliárd forintot nem tüntetett fel a költségvetésben, ezért vizsgálat indulhat az ügyben. Emellett felülvizsgálják a honvédségi repülőgépek használatát is.

A jövőben kizárólag a miniszterelnök és a belügyminiszter használhat majd kék villogót, mert a kabinet álláspontja szerint az nem lehet státuszszimbólum, kizárólag közfeladatot szolgálhat.

Szó esett a végrehajtói rendszer átalakításáról is. A tervek szerint a rendszer kikerülne a piaci alapú működésből, egyes közjegyzői feladatokat pedig a jövőben a kormányhivatalok és a bíróságok vennének át annak érdekében, hogy az eljárások olcsóbbá váljanak az állampolgárok számára.

Biztonságosabbá válhat Eger egyik legforgalmasabb gyalogátkelőhelye a következő hónapokban: a tervek szerint augusztus végére elkészül az új, jelzőlámpás zebra a Barkóczy utca 7. szám előtt, a buszpályaudvar melletti Spar közelében. A fejlesztés célja, hogy a gyalogosok – különösen a csúcsidőszakokban – biztonságosabban és kiszámíthatóbban kelhessenek át a forgalmas útszakaszon - tájékoztatott Vágner Ákos polgármester.

Az új rendszer nem csupán hagyományos jelzőlámpát kap. A beruházás részeként úgynevezett „beszélő” lámpát is telepítenek, amely hangjelzésekkel segíti a vakok és gyengénlátók közlekedését. A fejlesztés így az akadálymentesítés szempontjából is fontos előrelépést jelenthet a belvárosi közlekedésben.

A korszerűsítés része lesz egy járműérzékelő doppler radar is, amely folyamatosan figyeli a forgalom intenzitását. A rendszer ennek alapján képes lehet hatékonyabban szabályozni az áthaladást, csökkentve a balesetveszélyt és javítva a közlekedés biztonságát mind a gyalogosok, mind az autósok számára.

A Barkóczy utcai átkelőhely környezete naponta jelentős gyalogos- és járműforgalmat bonyolít le, hiszen a buszpályaudvar, üzletek és több intézmény is a közelben található. A tervezett fejlesztés ezért sokak mindennapi közlekedését teheti biztonságosabbá és kényelmesebbé.

Az esős, szeles időjárás sem tántorította el az egri futókat: a város idén is kiemelkedő eredményt ért el a Futókörök Napján. Az országos programsorozatban ezúttal 25 település vett részt egyszerre, Eger pedig az előkelő ötödik helyen zárt az összesítésben.

Az eseménynek az érsekkerti rekortán pálya adott otthont, ahol összesen 453 résztvevő teljesítette a köröket. Az egri futók együtt 5107 kilométert gyűjtöttek össze a nap során, amellyel országos szinten is az élmezőnybe kerültek.

A legjobb egyéni eredmények is figyelemre méltóak voltak. A nőknél Bleszity-Szabó Eszter teljesítette a legtöbb kört: 54 körrel összesen 71 kilométert futott. Őt Soltészné Linkecs Mária követte 51 körrel és 67 kilométerrel, míg a harmadik helyen holtverseny alakult ki: Sebestyén Tímea és Dócs Henrietta egyaránt 47 kört, vagyis 62 kilométert teljesített.

A férfiaknál Takács Gábor bizonyult a legeredményesebbnek, aki 57 körrel összesen 75 kilométert futott. Második lett Fügedi Viktor 54 körrel és 71 kilométerrel, míg Lénárt Márton 53 körrel és 70 kilométerrel zárta a versenyt.

A Futókörök Napja ismét megmutatta, hogy Egerben erős és összetartó futóközösség működik, amely a kedvezőtlen időjárás ellenére is képes országosan kiemelkedő teljesítményre.

indexkép: Eger Város Hivatalos Oldala

A ZSTS Garage SupercarFest alkalmával meg lehet nézni és ki is lehet próbálni az autócsodákat

Hagyományteremtő autós találkozót és pályanapot szervez a Black Star Speedway Visonta, amelyhez a pálya több kiemelt partnere is csatlakozott. A 2026. június 20-án 10 órától zajló ZSTS Garage SupercarFest alkalmával közel 100, válogatott sport- és luxusautó érkezik a pályára.

A DRX Sport jóvoltából a Ferrarikat, Porschékat, Lamborghinit és amerikai autócsodákat nem csupán látni lehet, külön jeggyel ki is lehet őket próbálni a versenypályán vagy közúton, Ámon Olivérrel pedig drift taxizni lehet majd a Black Star Speedway Visontán.

A szervezők azokra az érdeklődőkre is gondolnak, akik csak gyönyörködnének a különleges autókban: a három paddock területen tematikus jelleggel sportautók, luxusautók, drift autók és tuning autók is láthatók lesznek. Záróeseményként, várhatóan 18 órától a Black Star Speedway Visonta történetének eddigi legnagyobb autós felvonulását tervezik, amelyen pályára léphet az összes, a rendezvényen résztvevő autó.

Autócsodák a BSSW Visontán

A kiállított autók között igazi ritkaságok láthatók lesznek: A DRX Sport Ferrari 458 Challenge-e egy vérbeli versenyautó, ezzel utasként Race Taxi szolgáltatást is igénybe lehet majd venni. Megtekinthető lesz több, különböző generációs Porsche 911-es, a tervek szerint Aston Martinok és japán sportautók is érkeznek majd a BSSW Visontára.

Az esti felvonulás után a gokartosoké a pálya, naplementében és napnyugta után, villanyfénynél is lehetőség nyílik gokartozásra a BSSW saját Sodi gokartjaival.

Egész napos program a család minden tagjának

A ZSTS Garage SupercarFest alkalmával a szervezők a családok minden tagjára gondolnak: az autókiállítás és a pályán átélhető élmények mellett családi programok is lesznek a nézői területeken: a családok kicsi és nagyobb tagjait is különböző játékok, arcfestés, Hot Wheels kisautó kiállítás- és vásár, valamint zenei- és táncprodukciók várják.

A DRX Sport jóvoltából szimulátor, kerékcsere játék, batak reflexjáték, „Catch it” gravitációs reflexjáték, valamint Kahoot kvízjáték is várja az érdeklődőket.

Ámon Olivér látványos megjelenéssel érkezik, az AMTS-en korábban látott sátrak közül több is érkezik a BSSW-re, kaphatók lesznek a hivatalos ajándéktárgyak, valamint közönségtalálkozó is lesz Ámon Olivérrel. 

Nem maradhat el a BSSW-től már jól ismert vendéglátás sem: a pálya minden büféje üzemelni fog a megszokott, barátságos árakkal és széles kínálattal, valamint további foodtruckok, kávézók és édesség lelőhelyek is lesznek a rendezvény alkalmával.

Jegyek már kaphatók a www.supercarfest.hu oldalon és a www.tixa.hu oldalon felnőtteknek 3.990 Ft-os áron, 12 évnél idősebb gyereknek pedig 2.990 Ft-os áron. 12 éves kor alatt a belépés ingyenes.

Kedden Egerbe látogat Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete, valamint Mushka Vladyslav, Ukrajna Nyíregyházi Konzulátusának vezető konzulja. A diplomáciai látogatás egyik legfontosabb eseménye az „Ukrán Könyvespolc” program egri elindítása lesz a Bródy Sándor Könyvtár központi könyvtárában.

Az ünnepélyes átadót május 19-én, kedden 11 órától tartják a könyvtár idegennyelvi részlegében. A kezdeményezés célja, hogy az ukrán irodalom, gyermekkönyvek és kortárs művek szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak a Magyarországon élő ukrán közösség, valamint minden érdeklődő olvasó számára.

Az „Ukrán Könyvespolc” program már több magyarországi városban – köztük Nyíregyháza, Debrecen és Miskolc – is sikeresen működik. Mostantól pedig Eger is csatlakozik a kezdeményezéshez.

A könyvtár tájékoztatása szerint a kortárs ukrán irodalom, valamint a gyermek- és ifjúsági művek elérhetővé tétele nemcsak az egri térségben élő ukrán közösség számára lehet fontos, hanem minden olvasónak lehetőséget kínál egy gazdag kultúra mélyebb megismerésére.

Az „Ukrán Könyvespolc” az idegennyelvi részlegben kap helyet, amely a nemzetközi kultúrák, nyelvek és irodalmak bemutatásának egyik kiemelt tere a könyvtárban. Az itt elhelyezett gyűjtemények nemcsak a nyelvtanulást segítik, hanem közelebb hozhatják az olvasókhoz más nemzetek történelmét, hagyományait és kortárs kulturális értékeit is.

Az együttműködés keretében az ukrán konzulátus biztosítja a könyvállományt, míg a könyvtár vállalja a gyűjtemény elhelyezését, bemutatását és gondozását. A szervezők bíznak abban, hogy a program hozzájárulhat a kulturális párbeszéd erősítéséhez, és tovább gazdagíthatja Eger kulturális és közösségi életét.

Ivóvízhálózat-rekonstrukciós munkálatokat kezd a Heves Megyei Vízmű Zrt. Egerben, a Hősök utcában. A beruházás május 18-án indul, és várhatóan június 12-ig tart majd.

A tájékoztatás szerint a munkálatok a Hősök utcában, a Kisvölgy utca és a Kilián István utca közötti szakaszt érintik. A kivitelezés során több helyen bontják majd a burkolatot a páros oldali forgalmi sávban, az ivóvízbekötések környezetében, ezért az arra közlekedőknek útszűkületre kell készülniük.

A Vízmű arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkavégzés idején időszakosan nyomáscsökkenés és ivóvízhiány is előfordulhat az érintett területeken. Az ideiglenes vízvételi helyekről a szolgáltató külön tájékoztatja majd a felhasználókat.

A kivitelezés előkészítése érdekében a társaság arra kérte az ingatlantulajdonosokat, hogy május 18-án 8 és 12 óra között biztosítsák a hozzáférést a vízmérő aknákhoz az ellenőrzések elvégzéséhez.

Közben a Vörösmarty utcában is folytatódik az ivóvíz-bekötővezetékek rekonstrukciója. Ennek következő, vízhiánnyal járó ütemét május 18-án 7:30 és 16 óra között végzik el.

Ebben az időszakban a Vörösmarty utca páratlan oldalán a 9–73. szám között, valamint a Petőfi Sándor utcában, a Vörösmarty és a Mindszenty utcák közötti teljes szakaszon nyomáscsökkenésre és átmeneti ivóvízhiányra kell számítani.

Az ideiglenes vízvételi lehetőséget lajtos kocsikkal biztosítják a Vörösmarty–Petőfi utcák, illetve a Vörösmarty–Bethlen utcák kereszteződésében.

A munkálatokkal kapcsolatban felmerülő kérdések esetén a Vízmű diszpécserszolgálata a 06-36/412-126-os telefonszámon folyamatosan elérhető.

Hétfőn sok felhő lesz az égen, és a térségben még kialakulhat eső, zápor, egy-egy zivatar. A mérsékelt északnyugati, nyugati szelet időnként élénk széllökés kísérheti. Reggelre 10 fokig hűl le a levegő, délután 15 fok körül alakul a hőmérséklet.

Kedden a napos-gomolyfelhős időben főként északon, északkeleten és a Dunántúl nyugati, délnyugati tájain alakulhatnak ki záporok, zivatarok. Az északi, északnyugati szél már csak helyenként lehet élénk, de zivatarok környezetében erős, viharos széllökések előfordulhatnak. Hajnalra helyenként pára, köd képződhet. Kora reggelre 5 és 11 fok közé csökken a hőmérséklet. Délután 18-23 fokot mérhetünk.

Szerdán sok napsütés várható, amelyet csak a gomolyfelhők zavarhatnak meg. Elszórtan eső, zápor, helyenként zivatar kialakulhat. Az északi szél többfelé megélénkülhet. Hajnalban 6 és 12, délután 19 és 25 fok között alakul a hőmérséklet.

idokep.hu

Színes programkínálattal készül a jövő hétre a Bródy Sándor Könyvtár: a látogatókat nyelvészeti előadás, gyermekfoglalkozás, japán kulturális klub, több kötetbemutató és nyelvi társalgási program is várja a központi könyvtárban.

Május 19-én, kedden 16.30-tól „A testünk beszél helyettünk: testbeszéd és nonverbális kommunikáció a mindennapok során” címmel tart előadást Dr. Jánk István, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi docense. Az előadás a nonverbális kommunikáció szerepét mutatja be hétköznapi helyzeteken keresztül, külön kitérve a testbeszéd, a kulturális különbségek és az inkongruens kommunikáció jelentőségére. A részletek a Bródy Sándor Könyvtár hivatalos oldalán érhetők el.

Szerdán délelőtt a legkisebbeket várják a „Ciróka” mondókázó, zenés foglalkozásaira 9.45-től és 10.30-tól. A program a kisgyermekes családok számára kínál játékos közösségi élményt.

Ugyanezen a napon 15.30-tól ismét összegyűlik a Japán Klub, amelynek témája ezúttal a Golden Week, a pontyeregetés és a japán gyereknap lesz. A klubot Farkas Beáta vezeti, a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. További információ a Japán Klub programoldalán található.

Szerdán 16.30-tól mutatják be Bakacsi Ernő „A szökött katona” című kötetét a Bródy Szalonban. A szerzővel Dr. Ködöböcz Gábor beszélget, közreműködik Patkós Attila és Szécsényi Orsolya. A könyv egy háborús történeten keresztül a katonaszökés emberi hátterét és morális dilemmáit járja körül. A részletek a kötetbemutató oldalán olvashatók.

Május 21-én, csütörtökön 14 órától Tea&Talk angol társalgási klubot rendeznek Cutland-Molnár Erika és Őrsiné Mohl Szilvia vezetésével. A program célja a kötetlen nyelvgyakorlás és a kommunikáció fejlesztése. További információ a Tea&Talk programoldalán található.

Csütörtökön 17 órától Takácsné Csontos Tímea mutatja be „Én könyv – félelmetes emlékek” című kötetét, amely saját méhnyakrákkal vívott küzdelmét dolgozza fel. A beszélgetőtárs ezúttal is Farkas Beáta lesz. A program végén hálafalat készítenek, valamint dedikálásra és könyvvásárlásra is lehetőség nyílik. Részletek a kötetbemutató oldalán.

A hét zárásaként pénteken 16.30-tól Aux Eliza érkezik a Bródy Szalonba „Aranytinta” című regényének bemutatójára. Az írónővel Anne L. Green, az Eleven Kiadó vezetője beszélget majd. Az eseményen a kötet kedvezményesen is megvásárolható lesz. A program részletei a Bródy honlapján érhetők el.

A könyvtár a pünkösdi ünnepek miatt módosított nyitvatartással működik. Május 23-án, szombaton a központi könyvtár, a gyermekkönyvtár és a Plázakönyvtár 10 és 16 óra között tart nyitva, a Felnémeti és Felsővárosi fiókkönyvtár viszont zárva lesz. Május 24–26. között valamennyi részleg zárva tart. A részletes ünnepi nyitvatartás a Bródy Sándor Könyvtár oldalán olvasható.

indexkép: Getty Images

Komoly kritikát fogalmazott meg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem működésével kapcsolatban az intézmény Történelemtudományi Intézete és Történelemtudományi Doktori Iskolája. A „Hogyan tovább?” címmel készült dokumentumban azt kezdeményezik, hogy május végén hívják össze a Professzorok Tanácsát, és kezdődjön érdemi vita az egyetem autonómiájának helyreállításáról, az oktatás és a tudományos működés újraszervezéséről.

A Magyar Hang által megszerzett anyag szerint az egri egyetem önállósága jelentősen csorbult azóta, hogy 2021-ben a fenntartói jogok az Egri Főegyházmegye kezébe kerültek. A dokumentum szerzői szerint ma már az egyetem szenátusa csak olyan kérdésekről dönthet, amelyek előzetesen „átestek a fenntartóval való egyeztetésen”, sőt még az ülések összehívásához is fenntartói jóváhagyás szükséges.

A leírtak alapján a fenntartó (az egyház) gyakorlatilag bármely ügy napirendre kerülését megakadályozhatja, illetve a meghozott döntések végrehajtását is határozatlan időre késleltetheti. A dokumentum szerint ez nemcsak az egyetemi autonómia elvével ellentétes, hanem sértheti az uniós, a magyar és még az egyházi jog bizonyos alapelveit is.

A történet túlmutat egy intézményi vitán. Az elmúlt években Egerben egyre több olyan folyamat rajzolódott ki, amelyben az egyház szerepe és befolyása látványosan megerősödött a város kulturális, oktatási és közéleti ügyeiben. Az egyetem fenntartásának átvétele is ennek a szélesebb átalakulásnak a része volt, most azonban az intézményen belülről érkeznek olyan hangok, amelyek szerint a működés már az akadémiai szabadság rovására megy.

A javaslattevők szerint az autonómia helyreállításához az is szükséges lenne, hogy az egyetem saját bevételei ismét közvetlenül az intézmény számlájára kerüljenek, és azok felhasználásáról az egyetemi vezetés dönthessen. Úgy vélik, az anyagi forrásokat a minőségi oktatás és kutatás támogatására, a bérek értékének megőrzésére, valamint nemzetközi tudományos pályázatokban való részvételre kellene fordítani.

A dokumentum az oktatási rendszer problémáit is említi. Szerintük több szakon túlzott mennyiségű tananyagot kell teljesíteni egy-egy vizsgára, ami növeli a lemorzsolódás veszélyét. Emellett új doktori iskolák és kiválósági központok létrehozását is szükségesnek tartják, hogy Eger hosszú távon is versenyképes tudományos központ maradhasson.

A Professzorok Tanácsa – amely tanácsadó testületként működik – végül június 4-én tárgyalja majd a javaslatokat. A vita így könnyen túlmutathat az egyetem falain: arról is szólhat, milyen szerepet töltsön be az egyház Eger közéletében, és hol húzódik a határ a fenntartói jogok és az intézményi önállóság között.

indexkép: facebook/Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hivatalos oldala

A szabad sajtó és a jobboldali nyilvánosság ellehetetlenítéséről beszélt Orbán Viktor a Magyar Nemzet című lapnak adott hosszú interjújában. A volt miniszterelnök szerint az új hatalom „el akarja hallgattatni a jobboldali nyilvánosságot”, befagyasztják a számlákat, nem teljesítik a médiaszerződéseket, és politikai akció zajlik a jobboldali médiavilág ellen.

„A hatalom el akarja hallgattatni a jobboldali nyilvánosságot. A marketing- és médiaszerződéseket nem teljesítik, számlákat fagyasztanak be, utalások maradnak el” – fogalmazott Orbán, aki szerint a Balásy-ügy sem elszámoltatás, hanem a jobboldali média megbénítására tett kísérlet.

Különösen éles fordulat ez attól a politikustól, aki az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen konfliktusban állt a független sajtóval, és akinek kormányzása alatt több médiatermék megszűnt, tulajdonost váltott vagy kormányközeli kézbe került. Orbán most arról beszélt, hogy a sajtónak kérdeznie kell, a politikusoknak pedig válaszolniuk „normális, emberi hangnemben”.

„A sajtó kérdez, ők válaszolnak. Normális, emberi hangnemben” – mondta az a volt miniszterelnök, aki korábban évekig került számos kritikus szerkesztőséget, és ritkán adott interjút nem kormányközeli médiumoknak.

Az interjúban Orbán arról is beszélt, hogy a Fidesznek most alkalmazkodnia kell az új politikai helyzethez.

„A magyaroknak most liberális kormányuk lett és nemzeti ellenzékük” – fogalmazott, hozzátéve: a nemzeti oldalnak erős ellenzéki mozgalommá kell szerveződnie.

A volt kormányfő szerint a Fidesz első feladata az elmúlt tizenhat év „vívmányainak” megvédése, miközben már zajlik az ellenzéki háttérország újjászervezése is. Orbán elárulta: publicistákat, influenszereket, politikusokat és „szellemi műhelyeket” gyűjtenek össze az új jobboldali mozgalom számára.

A vereség okait továbbra sem látja teljesen tisztán, de elismerte, hogy a fiatal generáció elfordult tőlük.

„A fiatalok mást akartak, mint amit mi kínáltunk, és más vezetőtől várták. Nemcsak az üzenetünket, engem sem fogadtak el” – mondta.

Az interjú egyik visszatérő eleme a demokrácia állapotáért érzett aggodalom volt. Orbán szerint „a magyar demokrácia komoly teszt előtt áll”, és már egy hét kormányzás után problémásnak látja az új miniszterelnök személyét.

Közben arról is beszélt, hogy a Fidesz felkészül az esetleges politikai támadásokra: létrehoztak egy „védegyletet” és „segélyszolgálatot”, amely szerinte segítséget nyújt majd azoknak, akiket politikai okokból ér sérelem vagy retorzió.

A volt miniszterelnök külön kitért a kulturális támogatások ügyére és az úgynevezett NKA-botrányra is. Állítása szerint a Fidesz-kormányok nemcsak a jobboldali, hanem az ellenzéki kulturális szereplőket is bőkezűen támogatták.

„Sokan kaptak jelentős, százmilliós, sőt milliárdos nagyságrendű támogatásokat, miközben bennünket támadtak” – mondta Orbán.

A kritikusok szerint ugyanakkor éppen az elmúlt évek kultúrpolitikája szólt arról, hogy politikai alapon osztották a támogatásokat, miközben a független előadóművészeti szféra egyre nehezebb helyzetbe került.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a jobboldalon most „a szelíd népénekek évei után rock’n’roll következik”, miközben a Fidesz újjáépítését részben a radikálisabb jobboldali térfél felé nyitva képzeli el. Szerinte azonban vigyázni kell arra, hogy a radikálisok ne szakítsák ketté a jobboldalt és ne távolodjanak el a polgári középtől.

indexkép: MTI

Sior korábbi munkái itt érhetők el az Egri Ügyeken, de ha az újabbakra is kíváncsiak vagytok, akkor az instagramon vagy a facebook felületén is felkereshetitek.

Korábban hírt adtunk arról, hogy mintegy 370 millió forintos támogatás érkezhet az egri Bitskey Aladár Uszoda felújítására. Egy helyi édesanya szerint azonban miközben a jövőbeli fejlesztésekről szólnak a hírek, a jelenlegi működés több ponton is komoly problémákat okoz a családoknak.

A szerkesztőségünknek eljuttatott levele szerint a szülőknek külön díjat kell fizetniük akkor is, ha csak gyermekük öltözésében szeretnének segíteni. Ugyancsak pluszköltséget jelent, ha a szülő a lelátóról nézné meg gyermeke úszását: ez alkalmanként közel ezer forintba kerülhet, ami rendszeres edzések mellett már érezhető teher.

Az édesanya kifogásolja a teljes fotózási és videózási tilalmat is. Mint írja, érthető, hogy szükség van szabályokra, de a jelenlegi tiltás szerinte túlzó, mert még azt sem teszi lehetővé, hogy a szülők rövid emléket örökítsenek meg gyermekük fejlődéséről.

A panaszok azonban nemcsak a szabályokra és a díjakra vonatkoznak. A poszt szerint a női öltöző és a vizesblokkok állapota rendszeres használat mellett elfogadhatatlan: koszos felületek, elszíneződött fugák, vízkárosodott ajtók, hiányzó WC-papír és alig elérhető szappan is szerepel a felsorolásban.

Különösen aggasztónak tartja a medence állapotát is. A leírás szerint a medence alján repedések, elszíneződések és zöldes lerakódások láthatók, amelyek algásodás vagy biofilm-képződés benyomását keltik.

A poszt szerzője klinikai mikrobiológusként arra is felhívja a figyelmet, hogy a biofilm nem pusztán esztétikai probléma: olyan mikroorganizmus-közösségek megtapadását jelentheti, amelyek kedvezhetnek baktériumok, gombák és más kórokozók elszaporodásának. Ez szerinte különösen gyermekek esetében vethet fel közegészségügyi aggályokat.

Az édesanya szerint mindez felveti azt a kérdést is, hogy a hatósági és higiéniai ellenőrzések mennyire működnek hatékonyan a gyakorlatban.

Mint írja, nem az uszoda lejáratása a célja, hanem az, hogy a problémák nyilvánosságot kapjanak, és a döntéshozók ne csak a jövőbeni beruházásokkal, hanem a jelenlegi működés minőségével is érdemben foglalkozzanak.

A felvetett kérdéseket szerkesztőségünk megküldte a NSÜ részére, amint válaszolnak cikkünket frissítjük.

A fotókat a levélíró készítette.