Csaknem négy órán keresztül tárgyalt egymással Vágner Ákos, Eger polgármestere és dr. Bódis Péter, a térség országgyűlési képviselője. A találkozó már önmagában is figyelemre méltó, a két politikus utána közzétett beszámolója azonban még érdekesebb: ugyanazokat a problémákat látják, de egészen más hangsúlyokkal beszélnek róluk. Miközben Vágner az együttműködést és az önkormányzati finanszírozási rendszer problémáit emeli ki, Bódis már konkrétan a városházi működés racionalizálását, pozíciók és kiadások felülvizsgálatát sürgeti.

A két Facebook-bejegyzés alapján az első és talán legfontosabb következtetés, hogy Eger pénzügyi helyzetének súlyosságát egyik fél sem vitatja.

Vágner Ákos úgy fogalmazott, hogy a „legégetőbb kérdés” a jelenlegi, szerinte országos szinten sem fenntartható önkormányzati működési modell hosszú távú átalakítása, igaz, korábban a fideszes rendszert nem bírálta. Bódis Péter ennél jóval direktebben ír: szerinte Eger költségvetése „nincs jó helyzetben”, a város az elmúlt években „pénzügyi lélegeztetőgépen volt”, és ezen érdemben most sem sikerült változtatni.

A különbség nem abban van tehát, hogy van-e probléma, hanem abban, hogy hol keresik annak okait és a megoldást.

781 milliós mentőöv és 600 milliós hitel

Bódis Péter bejegyzésében megjelenik egy fontos szám: Eger 781 millió forintos rendkívüli támogatásra számít a költségvetés stabilizálása érdekében. Vágner Ákos szintén említi az önkormányzatok rendkívüli támogatására, vagyis a REKI-re benyújtott kérelmet, összeget azonban saját bejegyzésében nem közöl. Kérdés azonban, hogy a REKI támogatás hasonló lesz-e mint pl. az uniós támogatások? Vagyis hogy egyes feltételek teljesülése után érkezhet a támogatás illetve a döntés mögött lesz-e kidolgozott szabályrendszer és kormányzati döntés?

A polgármester ugyanakkor egy másik pénzügyi tételt hangsúlyoz: a kormány jóváhagyta, hogy Eger 600 millió forintos fejlesztési hitelt vegyen fel. Vágner ezért külön köszönetet mondott Bódisnak, jelezve, hogy az országgyűlési képviselő közreműködött a folyamatban.

A két összeg természetesen nem ugyanazt szolgálja, mégis jól mutatja Eger jelenlegi mozgásterét: miközben fejlesztésekhez hitelforrásra van szükség, a működési egyensúly fenntartásához rendkívüli állami segítséget vár a város.

És éppen itt válik szét a két politikus értelmezése.

Vágner rendszerszintű problémáról, Bódis városházi racionalizálásról beszél

A polgármester kommunikációjának középpontjában az önkormányzati finanszírozás rendszerszintű problémája áll. Vágner szerint nem pusztán Eger gondjáról van szó, hanem a jelenlegi önkormányzati működési modell országosan sem fenntartható, bár ezt annyira nem hangsúlyozta a kormányváltás előtt.

Bódis ezzel szemben egyértelművé teszi, hogy szerinte a külső finanszírozási problémák mellett Eger saját működésében is vannak tartalékok.

Ennek megfelelően a képviselő már konkrét kérdéseket is felsorol. Rákérdezett arra, miért van szükség ennyi alpolgármesterre, pontosan milyen feladatokat látnak el, és milyen felelősségi körök tartoznak hozzájuk. Kritikát fogalmazott meg a polgármesteri kabinet és a Média Eger működésével kapcsolatban, a polgármesteri hivatal kiadásainak csökkentését is lehetségesnek tartja, és azt is jelezte: megítélése szerint nem minden állami intézmény élén áll megfelelő szakember.

Ez már lényegesen túlmutat egy udvariassági találkozón.

Bódis gyakorlatilag azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a városvezetés vizsgálja felül saját szervezetét és költségeit is, mielőtt a tartós megoldást kizárólag újabb állami forrásoktól várná.

Figyelemre méltó, amiről Vágner nem írt

Politikai szempontból legalább annyira érdekes a két közlemény közötti különbség, mint az, ami mindkettőben szerepel.

Vágner Ákos beszámolójából ugyanis kimaradtak Bódis konkrét kritikái. A polgármester nem tért ki az alpolgármesterek számára, a kabinetre, a Média Egerre vagy a hivatali költségek csökkentésére vonatkozó felvetésekre.

Helyette a közös ügyeket – a REKI-kérelmet, a Bitskey Aladár Uszodát, az egri várat, a volt laktanyát és a fejlesztési hitelt – helyezte előtérbe, majd azzal zárta beszámolóját, hogy mindketten Eger és az egriek érdekeit tartják elsődlegesnek.

Bódis bejegyzése ennél jóval keményebb. Bár hangsúlyozza, hogy nem „számonkérésről” van szó, lényegében több ponton is számonkérhető elveket fogalmaz meg: minden forintnak és pozíciónak világos indoka legyen, racionalizálni kell a működést, és meg kell szüntetni azokat a gyakorlatokat, amelyek nem szolgálják a város érdekeit.

Az egri vár ügyében közelebb vannak az álláspontok

Van ugyanakkor olyan terület is, ahol a két beszámoló alapján lényegében nincs vita.

Mindketten kiemelik az egri vár helyzetét. Bódis szerint a vár fenntartása és állagmegóvása akkora teher, amelyet még egy jó pénzügyi helyzetben lévő városnak is nehéz lenne egyedül vállalnia, ezért ehhez segítséget ígért. Vágner szintén a vár helyreállítását és fejlesztését sorolta a legfontosabb megtárgyalt ügyek közé.

Ez arra utal, hogy vannak olyan nagy egri ügyek, amelyekben a városvezetés és az országgyűlési képviselő együttműködése reális lehet.

Együttműködés igen, de feltételekkel

A két bejegyzést egymás mellé téve összességében egy sajátos politikai helyzet rajzolódik ki.

Vágner Ákos láthatóan az együttműködés képét kívánja erősíteni: megköszöni Bódis közreműködését a hitel ügyében, párbeszédről beszél, és azt hangsúlyozza, hogy Eger érdeke közös.

Bódis Péter sem zárja le az együttműködés lehetőségét – sőt, az egri vár ügyében kifejezetten segítséget ígér –, ugyanakkor világossá teszi, hogy az állami segítséget nem tekinti a jelenlegi városi működés automatikus finanszírozásának.

A legfontosabb mondata talán éppen az, hogy az operatív működésen változtatni kell, ennek végrehajtása pedig a városvezetés felelőssége.

Ez lényegében egy politikai választóvonalat is kijelöl: Bódis kész közreműködni abban, hogy Eger külső forrásokhoz jusson, de közben belső változásokat vár a városvezetéstől. Vágner pedig úgy próbálja kezelni ugyanezt a helyzetet, hogy a városi gazdálkodás problémáit egy szélesebb, országos önkormányzati finanszírozási válság részeként mutatja be.

Hogy a csaknem négyórás találkozó valóban egy tartós együttműködés kezdete volt-e, azt azonban nem a két Facebook-bejegyzés dönti el. Sokkal inkább az, hogy lesz-e kézzelfogható következménye: megérkezik-e a 781 milliós rendkívüli támogatás, mi történik a város intézményi és hivatali kiadásaival, hozzányúl-e Vágner Ákos a Bódis által kritizált struktúrákhoz, és sikerül-e közösen előrelépni az olyan nagy ügyekben, mint az egri vár, az uszoda vagy a volt laktanya.

A találkozó alapján ugyanis a diagnózis egy részében már egyetértenek: Eger jelenlegi pénzügyi működése hosszú távon nem tartható fenn változatlan formában. A vita mostantól sokkal inkább arról szólhat, hogy a változás költségeit kinek és hol kell vállalnia.

{source}<script>window.adsDoNotServeAds = true</script>{/source}

indexkép: Bódis Péter és Vágner Ákos facebook

A pénzügyminiszter utasítására felmentették a Mandinert kiadó Mandiner Novum Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, és leállítják a lap finanszírozását – jelentette be pénteken Magyar Péter miniszterelnök.

„A pénzügyminiszter utasítására az imént felmentésre került a Mandiner nevű lapot kiadó cég vezérigazgatója. A mai nappal leállításra kerül a hazug propagandalap mindennemű finanszírozása” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter.

A Mandinert a Mandiner Novum Nonprofit Zrt. adja ki, amelynek vezérigazgatója Kereki Gergő.

A kiadó az elmúlt hónapokban már jelentős átalakításokon ment keresztül. Júniusban mintegy hatvan munkatárstól váltak meg, augusztus elején pedig bejelentették, hogy megszüntetik a Mandiner nyomtatott hetilapját. Az utolsó print szám július 30-án jelent meg.

A lap korábban jelentős állami hirdetési bevételekhez jutott: a Telex korábbi összesítése szerint tavaly mintegy 390 millió forint értékben jelentek meg állami hirdetések a Mandinernél.

A Mandiner nyomtatott hetilapja 2019-ben indult, mintegy tíz évvel az internetes oldal elindítása után. A lap a kormánypárti média központosításakor a KESMA-hoz került, később pedig az MCC érdekeltségébe.

A kiadó körül már nyáron komoly változások kezdődtek. A Mandiner Novum vezetője júniusban nyilvánosan bírálta Orbán Balázst, aki néhány nappal később távozott az MCC alapítványának kuratóriumi elnöki posztjáról.

Magyar Péter pénteki bejelentése alapján most a Mandiner finanszírozásában is jelentős változás következik: a miniszterelnök közlése szerint a lap „mindennemű finanszírozását” leállítják.

Egy egészséges, idősödő tölgyes kitermeléséről számolt be Szendőfi Balázs természetfilmes, aki szerint a Mátra és a Bükk térségében is megindult a fakitermelés. Az általa felkeresett terület az Egererdő kezelésében lehetett, a kivágott fák között pedig védett fajok jelenlétére utaló nyomokat is találtak.

Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes pénteki Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy információi szerint a megnövelt keretű szociális tűzifaprogram miatt felgyorsulhatott a fakitermelés. Mint fogalmazott, utánajárt az értesüléseknek, és azt tapasztalta, hogy a Mátra és a Bükk alján is dolgoznak a fakitermelők.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fszendofi.balazs%2Fposts%2Fpfbid0xZRKdbjjCASsQKCiUKLiS1noaFUjeuYVqwKXn3hBBbNG6K5G878gZHpjJV3TLsxel&show_text=true&width=500" width="500" height="787" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>{/source}

Szendőfi az egyik helyszínt személyesen is felkereste. Beszámolója szerint ott egy egészséges, idősödő tölgyest vágtak le, közvetlenül egy Egererdő-tábla mögött, vagyis állítása szerint nem magánerdőről van szó. A vele tartó szakértő a terület szélén több védett, illetve Natura 2000-es jelölőfajnak számító rovar lárváját is megtalálta.

A természetfilmes arra is felhívta a figyelmet, hogy az út mellett egy keskeny erdősávot meghagytak. Ezt úgynevezett „optikai sávként” írta le, amely eltakarja az útról a mögötte lévő vágásterületet. Szendőfi szerint problémát jelenthet az is, hogy a kitermelés után magukra maradó hagyásfák elveszítik a környező fák által biztosított árnyékolást és védelmet.

A történet hátterében a szociális tűzifaprogram jelentős kibővítése áll. A kormány a 2026–2027-es fűtési szezonra 5 milliárdról 10 milliárd forintra emelte a program keretét, és az állami erdőgazdaságokat is arra utasította, hogy mielőbb biztosítsák a szükséges készleteket. A programot ráadásul kiterjesztették: már nemcsak az 5 ezer fő alatti, hanem a legfeljebb 20 ezer lakosú települések önkormányzatai is pályázhatnak támogatásra.

Szendőfi ugyanakkor azt állítja, hogy a megnövekedett tűzifaigény nem indokolná védett erdők kitermelését, szerinte a szükséges mennyiség nem védett területekről is biztosítható lenne. Arra kérte követőit, hogy az ősz folyamán jelezzék neki, ha erdővágást tapasztalnak, különösen védett területeken.

Bírósági ülnök jelölésére várja a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezeteket Eger önkormányzata. A megválasztott ülnök megbízatása négy évre szól.

A köztársasági elnök 2026. június 30. és szeptember 30. közötti időszakra soron kívüli ülnökválasztást tűzött ki – közölte Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntése alapján az Egri Törvényszéken munkaügyi perekben eljáró ülnökök közül Eger önkormányzatának egy főt kell megválasztania. Az ülnök megbízatása négy évre szól, a választásról az egri közgyűlés dönt.

Jelöltet a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleti szervezetei állíthatnak. A jelöléseket 2026. szeptember 17-én 16 óráig lehet benyújtani Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Jogi, Szervezési és Közjóléti Irodáján.

A jelöléshez szükséges nyomtatványok Eger város hivatalos honlapjáról tölthetők le. További tájékoztatást dr. Teleki Katalin jogtanácsos ad a 36/523-787-es telefonszámon.

indexkép: Getty Images

Új, nyilvánosan elérhető adatbázist indított a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), amely a magyarországi kórházak egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseiről és járványairól közöl intézményi adatokat. A rendszer az egri Markhot Ferenc Kórház szempontjából is érdekes lehet, a legfrissebb multirezisztens kórokozókra vonatkozó adatok azonban egyelőre még nem érhetők el.

Az új felület elindításáról a Direkt36 számolt be. Az adatbázis létrehozását egy májusi kormányhatározat írta elő, amely szerint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatait a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni.

Az NNGYK rendszerében többek között a Clostridioides difficile okozta fertőzések, a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések, valamint a véráramfertőzések adatai szerepelnek, illetve szerepelnek majd. A felület kórházi járványokkal kapcsolatos információkat is tartalmaz.

A rendszer jelenleg már közöl 2025-ös adatokat, ugyanakkor a multirezisztens kórokozók és a véráramfertőzések legfrissebb részletes adatai még nem érhetők el, ezek közzétételét későbbre ígérik.

Az egri kórház adatai is érdekesek lehetnek

Az új adatbázis egri szempontból azért is figyelemre méltó, mert a Direkt36 korábban már vizsgálta a magyar kórházak fertőzési mutatóit.

A 2023-ban nyilvánosságra hozott elemzésben a Markhot Ferenc Kórház a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések gyakoriságát tekintve 66,25-ös értékkel szerepelt. A mutató a százezer ápolási napra jutó fertőzések számát fejezte ki. Ennél magasabb, 69,42-es értéket a ceglédi Toldy Ferenc Kórháznál közöltek.

Az akkori adatok ugyanakkor nem a jelenlegi helyzetet mutatják, ezért azokból nem lehet következtetést levonni a Markhot Ferenc Kórház mostani fertőzési mutatóira.

A 2025-ös multirezisztens fertőzési adatok közzététele után lehet majd összevetni a korábbi és az újabb számokat, és megvizsgálni, hogyan változtak az egri intézmény mutatói.

Az NNGYK arra is felhívja a figyelmet, hogy a kórházak adatainak értékelésekor számos körülményt figyelembe kell venni. Az eredményeket befolyásolhatja például az intézményben kezelt betegek állapota, a beavatkozások típusa, az ápolási idő és az egyes kórházak eltérő betegösszetétele.

Az új adatbázis egyik legfontosabb változása, hogy az eddig nehezen hozzáférhető intézményi adatok szélesebb körben, nyilvánosan is megismerhetővé és összehasonlíthatóvá válnak.

Pénteken nem lesz zavaratalan a napsütés, fátyol- és gomolyfelhők lesznek felettünk, amelyek időnként erősebben megnövekedhetnek. Csapadék nem valószínű. A nyugati, északnyugati szél élénk, erős lesz. Délután 30 fok körül alakul a hőmérséklet a régióban.

Szombaton kezdetben sok napsütésre számíthatunk, majd észak-északnyugat felől egy hidegfront hozhat több felhőt az égre, de csak elszórtan alakulhat ki futó zápor, esetleg zivatar, a legtöbb helyen marad a csapadékmentes idő. A nyugatias szél egyre többfelé északnyugatira, északira fordul, és sokfelé kell számítani erős, helyenként viharos széllökésekre. A front előtt még 24 és 34 fok közé melegedhet a levegő, délen, délkeleten várható a legmelegebb idő.

Vasárnap csak kevés fályolfelhő lesz felettünk, többnyire napos idő ígérkezik, csapadék sehol sem várható. Az északnyugati szél napközben feltámad, néhol erős lökések kíséhetik. Hajnalra 9-17 fokig hűl le a levegő, a szélvédett helyeken lehet ennél hidegebb, míg délután folytatódik a mérsékelten meleg, nyárias idő, a legmelegebb órákban 24-30 fokot mérhetünk majd.

idokep.hu

Eger fideszes városvezetése rendkívüli támogatást kér a kormánytól, és nincs egyedül

Napirend előtt jelentette be Eger fideszes polgármestere, Vágner Ákos, hogy a város működése veszélybe került és azonnali cca. 800 millió forintos gyorssegély kér a kormánytól, mert a tömegközlekedést már nem tudja finanszírozni. 

A három(!) alpolgármesterrel működő testület és a 130 millióba kerülő, 4 sajtóst köztisztviselőként alkalmazó 14 fős polgármesteri kabinet mellett az 1000 forintos éves busz bérlet, az indokolatlan beruházások sem erősítik az "önhibáján kívül bajba került önkormányzat" képét.

A kérés mellé egy kis presszió is társult: Ha nincs pénz, Eger le fog mondani az "önként vállalt feladatairól", amibe például a buszjáratok, a rendezvények, sport stb. is beleférhet. Ez a politika egyébként rímel a fideszes önkormányzatok országszerte tapasztalható REKI "túlterheléses támadására" (Önkormányzatok rendkívüli támogatása), amikor a kormányt teszik felelőssé a forráshiányuk miatt, hogy nem kapják meg a "szokásos" egyedi támogatásokat.

Ahhoz, hogy megértsük az Orbán-rendszer elsorvasztott önkormányzatokon alapuló működési modelljét, tisztában kell lennünk azzal a kegyúr-vazallus viszonnyal, amit a Fidesz kialakított az önkormányzás helyett. Ennek lényege, hogy a kormány a helyi közösségeket nem autonóm egységként kezelte, hanem szavazati erőforrásként, amely szavazatok begyűjtéséért az önkormányzatok és azok vezetői feleltek. A szavazatszerzés mechanizmusa pedig a büntetés-jutalmazás módszere volt. A „megfelelően szavazó” önkormányzatok, rendkívüli támogatásokat, beruházásokat, pályázati pénzeket kaptak, míg a helytelenkedő közösségek büntetésben voltak.

A nagyobb településektől még a helyi bevételeiket is elvonták „szolidaritási hozzájárulás” címén. Ez azt jelentette, hogy a helyi adóbevételek egyszerűen a maffia-állam számlájára kerültek, ahonnan aztán zebrák, jachtok, oligarchák etetése mellett a kegyenc önkormányzatok eseti támogatására  költötték.

Ebbe a rendszerbe kódolva volt, hogy lényegében egyetlen önkormányzat sem tudja ellátni azokat a feladatok, amelyeket akár a törvény előír számukra (kötelező feladatok), azokat meg végképp nem, amelyek a közösség életben tartásához nélkülözhetetlenek (önként vállalt feladatok). A működést eseti juttatásokkal biztosította a kormány, kialakítva a legdirektebb jutifalat-függőségi viszonyt.

Ehhez a modellhez az önkormányzatok is alkalmazkodtak. Tudomásul vették, hogy alulfinanszírozottak, ezért aztán nem kell azon gondolkodniuk, hogy milyen radikális működési változással hozhatnák egyensúlyba a költségvetésüket, vagy azon, hogy hogyan „lázadjanak” a központi konfiskáció ellen. Egyszerűen várták a központ által okozott problémára a központ által szállított megoldást. Csakhogy a központ megváltozott. A kifosztott állam nem képes fenntartani ezt a működési modellt.

Ebben a helyzetben az pl. az egri önkormányzat két dolgot tehet. Vagy a régi reflexek szerint pénzt kér, vagy radikálisan átalakítja működését. Most a „pénzt kér” fázisban van. A közvetlen indok, hogy a tömegközlekedés számláját nem tudja kifizetni. Azét a tömegközlekedését, amit merő politikai haszonszezési okokból a korábbi városvezetés tett ingyenessé, és amelyet a politikai veszteségek elkerülése miatt a jelenlegi vezetés megtartott. Ma az egriek lényegében nem fizetnek a tömegközlekedésért, pontosabban azok, akik nem használják is ugyanannyit fizetnek érte, mint azok, akik használják. De az intézményrendszer sanyargatásán kívül az polgármesteri hivatal semmilyen látványos, akár csak gesztus értékű intézkedést sem tett az egyensúly helyreállítása irányában.

A polgármester és az alpolgármesterek, akikből három(!) is van (Miskolcon, Pécsen csupán kettő, Budapesten egyetlen helyettese van Karácsony Gergelynek). Ráadásul a Fidesz polgármesteri Júdás-pénzét, a múlt év végi megduplázott fizetést sem fordították közcélra, mint azt mondjuk Szolnok polgármestere tette, hanem köszönettel elfogadták, hiszen az törvényileg jár. A hivatalon sem karcsúsítottak, hanem éppen ellenkezőleg a polgármester munkáját egy 14 fősre duzzasztott kabinet segíti.

Miközben ez egri kötődésű államtitkár két sajtóssal és két asszisztenssel látja el minisztériumi, képviselői munkáját, addig Egerben négy sajtós kommunikálja azt, hogy nincs pénz. A Fidesz bukása előtt meg még azt, hogy 2026. az „Elrugaszkodás éve lesz”, a stabil költségvetéssé, mert most már van pénz. Azaz négy hónap alatt megfordult a helyzet, és kényszerfinanszírozást kér a város félidőben. Nem nehéz kitalálni, hogy itt valami nem stimmel. A helyzet inkább azt mutatja, hogy a korábbi sikerjelentések voltak hamisak. Eger, csak úgy, mint az ország, végzetesen süllyedni kezdett, és a kommunikáció csak a zenekar kottája volt, amiből még játszottak a fedélzeten.

Evvel aztán nehéz helyzetbe manőverezte magát a városvezetés, hiszen úgy kér 800 milliós gyorssegélyt, hogy közben libacombbal veri a vészharangot. A megoldás pedig csakis a politikai újragombolása lehet a város irányításának.  A kérés optikája ugyanis rendkívül rossz. Egy paranoid vélekedés szerint ez a fideszes önkormányzatok összehangolt támadása a Tisza-kormány ellen a minél rosszabb, annál jobb orbáni vezérelv alapján. A másik megközelítés szerint, az önkormányzati habzsi-dőzsi annyira része lett az üzemszerű működésnek, hogy már észre sem veszik, hogy szmokingban ülnek ki koldulni.

Az biztos, hogy sem végsőkig hajszolt tiszás politikusok, sem az igazságérzettől buzgó tiszás szavazóbázis (a társadalom döntő többsége), nem fogadja kitörő örömmel egyik olvasatot sem.

Például Domán Dániel ellenzéki képviselő így ír erről fura helyzetről a posztjában:

"Az adatok szerint 14 ember dolgozik a kabinetirodán. Ez évente több mint 130 millió forint csak bruttó munkabér. Van 1,4 milliós kabinetvezető, 927 ezres kabinetkoordinátor, 910 ezres programszervezési referens, 910 ezres sajtóreferens, 820 ezres stratégiai koordinációs ügyintéző. És van még 3 sajtóreferens, 700 ezres fizetéssel. NÉGY SAJTÓS ÖSSZESEN. Csak az ő illetményük évi 36 millió fölött. Nyugi, ebben még nincsenek benne a polgármester és az alpolgármesterek milliós fizetései. Az már egy másik vaskos számla. És akkor még más munkaszerződésekről szó sem esett, mint például külön fotós, tanácsadó, és egyéb.

Persze jut cafeteriára és egyéb juttatásokra is. Van például a kabinetvezetőnek 2 millió 420 ezer forintos jutalma. Emellett jubileumi jutalom, munkába járás költségtérítése, parkolóházi bérlet és egyebek. Érdekesség, hogy 14 emberből nyolcnak 2025-ben vagy 2026-ban kezdődött a jogviszonya. Három új jogviszony közvetlenül az április 12-i országgyűlési választás előtti hetekben.

Tehát, miközben a polgármester minden városi intézményétől spórolást és racionalizálást vár el, mert nincs pénz lóvéra, a saját közvetlen apparátusa csak duzzadt. Hogy mi indokolja ezt egy alig 50 ezer fős városban, pláne négy sajtóreferenst, arra józan magyarázatot nehéz találni."

szerző: Weil Zoltán

Romlottak a mentők kiérkezési mutatói augusztusban, miközben az esetszám is emelkedett Magyarországon. Az Országos Mentőszolgálat frissen közzétett adatai szerint a legsürgősebb, P1-es eseteknél Észak-Magyarországon mérték a leghosszabb kiérkezési időt.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) nyilvánosságra hozta az augusztusi mentési adatokat. A P1–P4 sürgősségi kategóriákban összesen 95 484 esethez riasztották a mentőket az országban, ebből 16 884 eset Budapesten történt. Júliushoz képest országosan 554-gyel, vagyis 0,6 százalékkal nőtt az esetszám.

Az egy évvel korábbi adatokkal összevetve még jelentősebb a növekedés: 2025 augusztusához képest országosan 7,8 százalékkal több esetet regisztráltak. A 2025 januárjától nyilvánosan hozzáférhető adatsorban az idei augusztusi esetszám eddig a legmagasabb.

Több mint 27 perc a 90 százalékos országos mutató

A legsürgősebb, P1-es kategóriába augusztusban 11 832 eset tartozott. Ezek azok a riasztások, amelyeknél a beteg állapota azonnali beavatkozást igényel.

Az országos adatok szerint a P1-es esetek 75 százalékához 20,69 percen belül, 90 százalékához pedig 27,06 percen belül érkezett meg a mentőegység. Mindkét mutató romlott júliushoz képest: előbbi 22, utóbbi 38 másodperccel emelkedett.

Budapesten valamivel kedvezőbbek voltak az adatok: a P1-es esetek 90 százalékához 24,76 percen belül érkeztek ki a mentők.

Észak-Magyarországon a legmagasabb a kiérkezési idő

A regionális különbségek között különösen figyelemre méltó Észak-Magyarország helyzete, amelyhez Heves vármegye és Eger is tartozik. Ebben a régióban volt ugyanis a legmagasabb a P1-es esetek 90. percentilise: 30,33 perc.

Ezzel szemben az Észak-Alföldön ugyanez az érték 24,29 perc volt.

Fontos, hogy a 30,33 perces adat nem azt jelenti, hogy minden sürgős esetnél ennyit kell várni a mentőre. A mutató azt jelzi, hogy a P1-es riasztások 90 százalékánál ezen az időn belül érkezett meg a mentőegység.

Az OMSZ által meghatározott cél ennél jóval szigorúbb: azt szeretnék elérni, hogy a mentőegységek a P1-es esetek 90 százalékához 15 percen belül megérkezzenek. Az augusztusi országos 27,06 perces, illetve az észak-magyarországi 30,33 perces adat alapján ettől egyelőre jelentős az eltérés.

Az OMSZ augusztus végén indította el új statisztikai felületét, amelyen országos, budapesti és regionális bontásban is nyomon követhetők a mentők kiérkezési idejére és az esetszámokra vonatkozó adatok.

Gyanús, feltehetően a második világháborúból származó robbanótest került elő csütörtökön Egerben, a Kisasszony piac mögötti, növényzettel benőtt területen. A tárgy azonosítására tűzszerészeket riasztottak – közölte Vágner Ákos polgármester.

A rendelkezésre álló információk szerint a feltételezett robbanóeszközt lakóépületektől távolabb találták meg, ezért jelenleg nem indokolt a környékbeli ingatlanok kiürítése.

Tűzszerészek vizsgálják meg a leletet

A szakemberek helyszíni vizsgálata során derülhet ki, hogy valóban robbanótestről van-e szó. Ha ezt megerősítik, meghatározzák az eszköz típusát, korát és állapotát, majd döntenek annak biztonságos elszállításáról vagy helyszíni hatástalanításáról.

Vágner Ákos tájékoztatása szerint a tűzszerészeket értesítették, és megkezdték a szükséges intézkedéseket.

A vizsgálat befejezéséig senki ne közelítse meg, ne mozdítsa el és ne érintse meg a megtalált tárgyat. Az érintett területen mindenki tartsa be a hatóságok utasításait.

A polgármester jelezte, hogy az újabb, hivatalosan megerősített információkról tájékoztatást adnak. A tárgy pontos eredete és további sorsa a tűzszerészi vizsgálat után válhat ismertté.

Indexkép: biztonagpiac.hu

Eger egy helyet visszacsúszott a magyar megyeszékhelyek fejlettségi rangsorában: míg korábban a második helyen állt, a 2026-os Településindexben már Veszprém is megelőzi. Az Egyensúly Intézet friss felmérése alapján Székesfehérvár maradt az első, Veszprém a második, Eger pedig a harmadik helyet foglalja el.

Az Egyensúly Intézet 2026-ban is elkészítette Településindexét, amelyben 3154 magyar település, valamint Budapest 23 kerületének fejlettségét vizsgálták. Az elemzés több mint 360 ezer nyilvánosan elérhető statisztikai adatot és 53 különböző mutatót vesz figyelembe.

Az új eredmények szerint változás történt a megyeszékhelyek élmezőnyében. Székesfehérvár továbbra is vezeti a rangsort, a korábban harmadik Veszprém azonban feljött a második helyre, ezzel Egert a harmadik pozícióba szorította.

Az elemzés szerint Veszprém előrelépésében gazdasági és kulturális tényezők egyaránt szerepet játszottak. Eger esetében ugyanakkor a helyezés romlása önmagában nem jelenti azt, hogy a város fejlettségi mutatói visszaestek volna. A kutatás szerint 2014 óta szinte valamennyi magyar település fejlődött, jelentős különbség inkább ennek ütemében mutatkozik.

A Településindex eredményei arra is rámutatnak, hogy az elmúlt években több ipari központ látványosan javított pozícióján. Miskolc például 2014 óta 18,3 indexponttal erősödött, és négy helyet előrelépve jelenleg a tizedik a megyeszékhelyek között.

A kutatás alapján a települések fejlődését jelentősen befolyásolja a diplomás lakosság aránya is. Az elemzők összefüggést találtak a felsőfokú végzettségűek aránya és a települések fejlettsége között, miközben Budapest közelsége szintén meghatározó tényezőnek bizonyult.

Eger szempontjából előbbi különösen érdekes lehet, hiszen egyetemi városként nemcsak a felsőoktatás jelenléte, hanem a végzett hallgatók helyben tartása is hosszabb távú városfejlesztési kérdés.

A friss rangsor alapján tehát Eger elveszítette korábbi második helyét a megyeszékhelyek között, ugyanakkor a harmadik pozícióval továbbra is a lista élmezőnyében szerepel. A változás elsősorban Veszprém előrelépésének eredménye.

A 2026-os Településindex alapján a megyeszékhelyek első három helyezettje sorrendben Székesfehérvár, Veszprém és Eger.

indexkép: Getty Images

Soha nem tapasztalt vízhiánnyal küzdenek a Maconkai-víztározónál. A rendkívüli aszály miatt megszűnt a tavak természetes vízutánpótlása, ezért külső forrásból kellett vizet juttatni a rendszerbe, miközben 25,5 tonna mészkőporral is igyekeznek javítani a víz minőségét.

Kritikus helyzet alakult ki Nógrád vármegye legnagyobb állóvizénél, a Maconkai-víztározónál. A tartós hőség és a csapadékhiány következtében a Zagyva vízgyűjtő területe jelentős részben kiszáradt, így gyakorlatilag megszűnt a tórendszer természetes vízutánpótlása.

A helyzet olyan súlyossá vált, hogy külső vízforrást kellett bevonni. A Maconkai-víztározó történetében ez már a hetedik ilyen beavatkozás volt. A vizet a Mátraszelei víztározóból engedték le, és mintegy 38 órába telt, mire az a Zagyva kiszáradt medrében elérte Maconkát. A vízszint a szivattyúzás kezdetekor mindössze 387 centiméter volt, majd két nap alatt sikerült 400 centiméter fölé emelni.

A vízpótlás azonban önmagában nem volt elegendő. A magas vízhőmérséklet miatt csökkenhet a víz oldott oxigéntartalma, miközben megnő az algásodás és a halpusztulás veszélye is. A vízminőség javítása és az oxigénegyensúly stabilizálása érdekében ezért összesen 25,5 tonna mészkőport juttattak a tórendszerbe.

A munkában a Bátonyterenye–Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület több mint húsz tagja vett részt önkéntesként. A mészkőpor beszerzését, szállítását és kijuttatását is az egyesület saját költségvetéséből finanszírozta.

A tó megmentéséért más módszereket is bevetnek: több ponton vízforgató és levegőztető berendezéseket működtetnek, a vizet rendszeresen jet skivel is átmozgatják, július közepén pedig etetési tilalmat vezettek be, hogy tovább ne terheljék a vízi ökoszisztémát.

A Maconkai-víztározó nemcsak horgászati és turisztikai szempontból jelentős. Az 1970-es évek második felében, a Zagyva felduzzasztásával létrehozott tározó eredeti feladata az árvízvédelem volt, emellett innen biztosítják a bátonyterenyei vízmű nyersvízigényének egy részét is. Emiatt a megfelelő vízszint fenntartása a térség vízellátása szempontjából is fontos.

A mostani rendkívüli helyzet jól mutatja, milyen komoly következményekkel járhat a hosszan tartó aszály: Maconkán már nem egyszerűen az alacsony vízállással, hanem a tó élővilágának megóvásáért és a vízellátás biztonságának fenntartásáért is küzdenek.

Megkezdte munkáját az Országgyűlés kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottsága. A testület elnöke Novák Katalin volt köztársasági elnök, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és Balog Zoltán meghallgatását is javasolni fogja. Ha egy beidézett személy többszöri felszólításra sem jelenik meg, végső esetben akár elő is állíthatják.

Szerdán megtartotta alakuló ülését a kegyelmi ügy hátterének feltárására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság. Schummer Orsolya, a TISZA Párt frakcióvezető-helyettese, a testület elnöke az ülés előtt arról beszélt, hogy első lépésként a kegyelmi döntéshez kapcsolódó iratokat kívánják megvizsgálni.

A bizottság a Sándor-palotától és az Igazságügyi Minisztériumtól is bekérné a döntés előkészítésének különböző szakaszaiban keletkezett dokumentumokat. Schummer szerint ezek áttanulmányozása után, várhatóan néhány héten belül kezdődhetnek meg a személyes meghallgatások.

A bizottsági elnök közölte: személy szerint javasolni fogja Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán meghallgatását. A testület elsősorban azt szeretné feltárni, hogy milyen döntéshozatali folyamat vezetett ahhoz, hogy K. Endre 2023-ban elnöki kegyelmet kapott, illetve volt-e informális politikai, egyházi vagy más közbenjárás az ügyben.

Akár elő is állíthatják a távol maradókat

A vizsgálóbizottság meghallgatásai nem pusztán önkéntes beszélgetések lehetnek. Schummer Orsolya tájékoztatása szerint ha egy beidézett személy nem jelenik meg, első alkalommal 100 ezer forintos, második alkalommal pedig egymillió forintos bírságot szabhatnak ki. Harmadik távolmaradás után pedig lehetőség nyílhat arra, hogy az érintettet előállítsák a bizottság elé.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktort is meghallgathatják-e, Schummer úgy válaszolt: amennyiben az iratok vagy a meghallgatások során olyan tény merül fel, amely szerint a miniszterelnöknek szerepe lehetett a döntéshozatali folyamatban, ő is felkerülhet a meghallgatandók listájára.

A kegyelmi döntés hátterét keresik

Az ügy középpontjában K. Endre, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese áll. A férfit azért ítélték el, mert a bíróság szerint megpróbálta rávenni az intézetben szexuálisan bántalmazott gyerekeket arra, hogy változtassák meg vallomásukat. Novák Katalin 2023-ban elnöki kegyelemben részesítette.

A kegyelmi döntés 2024-es nyilvánosságra kerülése súlyos politikai válságot okozott, amely végül Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter közéletből való távozásához vezetett.

A most felállt vizsgálóbizottság azt próbálja tisztázni, milyen szerepet játszott a döntésben a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, valamint az esetleges politikai, egyházi és más háttérszereplők. A testület a tervek szerint december 31-ig fejezné be a munkáját.

indexkép: MTI, Szigetváry Zsolt

Az egri helyi buszközlekedés régóta sokakat foglalkoztató kérdéseiről tart lakossági fórumot Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata. A városvezetés szeptember 9-én, szerdán 17 órára várja mindazokat, akik szeretnék elmondani véleményüket a menetrendről, a járatok gyakoriságáról vagy a szolgáltatás minőségéről.

A fórum helyszíne a Polgármesteri Hivatal díszterme (Eger, Dobó tér 2.), ahol a MÁV Személyszállítási Zrt. képviselője is részt vesz az egyeztetésen.

Az önkormányzat szerint már megkezdődtek a tárgyalások a helyi közösségi közlekedés fejlesztéséről, de a végleges megoldások kialakításához fontosnak tartják az utasok tapasztalatait és javaslatait.

Milyen kérdésekben várják a lakosság véleményét?

A szervezők arra kérik az egrieket, hogy mondják el többek között:

• milyen sűrűn közlekedjenek a helyi járatok,

• mely útvonalakon lenne szükség változtatásra vagy új járatokra,

• milyen fejlesztéseket látnának szívesen az autóbuszokon,

• milyen problémákkal találkoznak a mindennapi buszközlekedés során.

A cél, hogy a lakossági észrevételek alapján olyan változtatások szülessenek, amelyek valóban javítják az egri közösségi közlekedést.

Regisztráció szükséges

A fórumon való részvételhez előzetes online regisztrációt kér az önkormányzat. A jelentkezés az online űrlapon keresztül érhető el.

A városvezetés hangsúlyozza: minden vélemény számít, hiszen az utasok visszajelzései meghatározhatják, milyen irányba fejlődjön Eger buszközlekedése a következő időszakban.

A rendkívül száraz nyár után augusztus második felében végre némi csapadék érkezett a Mátrába, ám az egyik pataknál szinte azonnal megjelentek az illegálisnak tűnő vízkivétel nyomai. A Toka-patak medrében mesterséges torlaszokat, úgynevezett minigátakat alakítottak ki, amelyek segítségével vizet lehetett kiszivattyúzni a vízfolyásból.

Az esetre Litkai Gergely humorista hívta fel a figyelmet még augusztus 25-én. Beszámolója szerint a Mátrában eredő Toka-patakon kövekből emeltek kisebb gátakat azért, hogy összegyűjtsék, majd kiszivattyúzzák a vizet.

{source}<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Flitkai.gergely%2Fposts%2Fpfbid0ZPhRJGZR1khRWKtqvmxvBAVdA6RnmLqjbPGBHn1ABQjAbpbbefCwwX5fW1YRkCy7l&show_text=true&width=500" width="500" height="781" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>{/source}

A beavatkozás következménye súlyos volt: a patakmeder néhány száz méteres szakasza teljesen kiszáradt, és az ott élő vízi élőlények is elpusztultak. Litkai szerint az egyik gátat végül rendőri ráhatásra bontotta meg az, aki azt kialakította.

Az ügy miatt később természetvédők és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság munkatársai is bejárták a területet. A vízügy tájékoztatása szerint három helyen találtak mesterséges, kövekből kialakított torlaszokat a patakmederben, ezek közelében pedig olyan pontokat is azonosítottak, amelyeket vízkivételre alakíthattak ki.

A helyszíni ellenőrzés idején ugyanakkor már nem zajlott aktív szivattyúzás, így tettenérés sem történt. A vízügyi szakemberek a nyári terepbejárások során a mesterséges gátakat elbontották.

Az eset különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az idei nyár rendkívüli szárazságot hozott, így a hegyvidéki vízfolyások számára már a kisebb esők után érkező vízutánpótlásnak is komoly jelentősége van. A Toka-patak példája azt is megmutatja, milyen gyorsan okozhat ökológiai károkat, ha egy kis vízhozamú patak vizét mesterségesen visszatartják vagy kiveszik.

Visszatértünk – és rögtön bele is álltunk az egri politikába!

Véget ért a nyár, elindult az új közgyűlési szezon, így ismét leültünk átbeszélni, mi történik Egerben – és mi lehet a háttérben.

Miért lett visszafogottabb az egri közgyűlés hangulata?
Mit üzen a Cifrakapu utcai út ügye a városvezetés működéséről?
Mire költ a város, miközben egyre többször kerül szóba a pénzhiány?
Miért érdekesek az elmúlt évek helyi támogatásai?
És vajon lesznek-e egri ügyek, amelyekkel az új vagyonvisszaszerzési hivatalnak is dolga lehet?

A beszélgetésben szóba kerül Vágner Ákos városvezetése, a Fidesz egri helyzete, a helyi közpénzköltések, a Lenkey-ház, valamint az is, hogyan változhat a politikai tér Egerben és országosan.

Kávé mellé politika, helyi ügyek és vélemény – ahogy megszokhattátok.

Jogerősen 900 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte az Egri Járásbíróság Terpes polgármesterét. Bujáki Ferenc az önkiszolgáló kasszánál drágább termékek helyett sárgarépát kódolt be, így azok tényleges árának csak töredékét fizette ki.

Folytatólagosan megvalósított, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt 900 ezer forintos pénzbüntetést szabott ki jogerősen az Egri Járásbíróság Bujáki Ferencre, Terpes polgármesterére.

Az ügy még májusban került nyilvánosságra. A településvezető egy egri Tesco önkiszolgáló kasszájánál édességet, három doboz legót és mosóport vásárolt volna, összesen közel 50 ezer forint értékben. A termékek saját vonalkódja helyett azonban a jóval olcsóbb sárgarépa kódját használta, így végül kevesebb mint kétezer forintot fizetett.

A polgármestert az üzlet biztonsági őre tartóztatta fel.

Az eljárás során kiderült, hogy nem egyetlen alkalomról volt szó: Bujáki Ferenc korábban többször is hasonló módszert alkalmazott. Drágább termékek – köztük játékok, élelmiszerek és technikai cikkek – helyett ugyancsak a sárgarépa kódját használta az önkiszolgáló kasszánál.

Az Egri Törvényszék tájékoztatása szerint a 900 ezer forintos pénzbüntetés mellett a vádlottat kártérítés megfizetésére is kötelezték, továbbá neki kell viselnie az eljárás során felmerült bűnügyi költséget és illetéket is.

Bujáki Ferenc a bíróság előtt elismerte bűnösségét és vállalta a felelősséget tettéért. A polgármester a történteket magánéleti problémáival magyarázta.

Az ítélet jogerőre emelkedett: sem az ügyészség, sem a védelem, sem Bujáki Ferenc nem fellebbezett, valamennyien tudomásul vették a bíróság döntését.

Szerdán mindenhol számíthatunk hosszabb-rövidebb napos időszakokra a térségben. Számottevő csapadék sehol sem várható. Napközben megélénkül a nyugatias szél. Hajnalban 13, délután pedig 28 fok körül alakul a hőmérséklet.

Csütörtökön egy gyenge hidegfront hatására változóan napos-felhős időben lesz részünk. Országos csapadék továbbra sem várható, csupán elszórtan alakulhat ki kisebb eső, futó zápor, esetleg egy-egy zivatar. Sokfelé megélénkül, főleg a Dunántúlon és a főváros környékén megerősödik az északnyugati szél. Kora reggelre 10 és 18 fok közé csökken a hőmérséklet, majd napközben 26 és 32 fok közé melegszik a levegő.

idokep.hu

A MOHU azt javasolja, hogy a REpontokon a jövőben ne lehessen készpénzben felvenni a visszaváltott palackok után járó összeget. A tervek szerint két lehetőség maradna: a pénzt bankszámlára lehetne utaltatni, vagy vásárláskor levásárolható utalványként lehetne felhasználni.

Jelentős változás jöhet a magyarországi palackvisszaváltási rendszerben. A MOHU kezdeményezése alapján megszűnhetne a készpénzes kifizetés lehetősége a REpontokon – számolt be róla a Sokszínű Vidék.

A jelenlegi rendszerben az 50 forintos visszaváltási díjat többféleképpen lehet visszakapni. A tervezett módosítás után azonban két lehetőség maradna: a REpont alkalmazás segítségével bankszámlára lehetne kérni az összeget, vagy a visszaváltáskor kapott kupont lehetne levásárolni az üzletben. A MOHU visszaváltásért felelős igazgatója, Bozóki Csaba szerint a kérdésről már megkezdődtek az egyeztetések az önkormányzatokkal.

A kukák kifosztása miatt változtatnának
A kezdeményezés hátterében elsősorban a fővárosban egyre látványosabbá váló probléma áll. Sokan kukákból gyűjtik össze az 50 forintot érő palackokat, miközben egyes helyeken kiborítják vagy megrongálják a szemeteseket, a hulladék pedig az utcán marad. Több budapesti kerület jelezte, hogy a helyzet jelentős többletköltséget okoz a közterületek takarításában.

A MOHU ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelenség mögött álló társadalmi problémákat nem maga a palackvisszaváltási rendszer idézte elő.

Bozóki szerint a hajléktalanság, a mélyszegénység és más szociális problémák korábban is jelen voltak, ezért a megoldáshoz az önkormányzatok, a szociális szervezetek és a hatóságok együttműködésére is szükség van.
Nem mindenki örülne a készpénz eltűnésének

A készpénzes visszaváltás megszüntetésének támogatói abban bíznak, hogy az intézkedés csökkentené a kukák átkutatásának és kiborításának pénzügyi motivációját. A változtatás ugyanakkor azok számára okozhatna nehézséget, akiknek nincs bankszámlájuk vagy okostelefonjuk, illetve egyszerűen készpénzben szeretnék visszakapni az általuk korábban kifizetett betétdíjat.

Fontos ugyanakkor, hogy egyelőre javaslatról van szó, a készpénzes kifizetés megszüntetése még nem lépett életbe. A REpont-rendszer alapvető célja továbbra is az italcsomagolások minél nagyobb arányú visszagyűjtése és újrahasznosítása; a MOHU szerint eddig már több milliárd palack került vissza a rendszerbe.

Szeptember 1-jén megnyílt a TISZA egri irodája a Kossuth Lajos utcában. Dr. Bódis Péter már az első napon fogadja a választópolgárokat, az érdeklődés pedig jelentős: a 12 órás fogadóórára meghirdetett időpontok információink szerint mindössze tíz perc alatt beteltek.

Ahogy arról a korábbi tervek alapján beszámoltunk, szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a TISZA egri irodája a Kossuth Lajos utca 5. szám alatt. A nyitónapon Dr. Bódis Péter, a párt Heves vármegyei 1-es választókerületének képviselője 12 órás, reggel 8-tól este 8 óráig tartó fogadóórát hirdetett.

Az iroda tehát kedden ténylegesen megkezdte működését, Bódis Péter pedig már fogadja is azokat a választópolgárokat, akik személyesen szeretnék megosztani vele problémáikat, kérdéseiket vagy javaslataikat.

Az érdeklődés már az induláskor komolynak bizonyult: információink szerint a fogadóórára megnyitott naptár mindössze tíz perc alatt teljesen betelt. A helyszínen készült fotó tanúsága szerint a személyes találkozók is megkezdődtek, Bódis az irodában fogadja az előzetesen bejelentkezett egrieket.

A politikus korábban azt írta, azért döntött a rendhagyó, egész napos első fogadóóra mellett, mert már a nyitást megelőzően is sokan jelezték neki, hogy személyesen szeretnének találkozni vele. Az eredeti tervek szerint a mostani alkalom nem egyszeri kezdeményezés: a Kossuth Lajos utcai irodában a későbbiekben rendszeresen tartanak majd fogadóórákat.

Az iroda megnyitásával a képviselő állandó belvárosi helyszínt hozott létre Egerben, ahol a párt és Bódis Péter közvetlen kapcsolatot tarthat a választókerületben élőkkel.