Baloldalinak nevezte a Magyar Péter vezette kormány 2027-es költségvetését Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a Tisza véget vet a munkaalapú gazdaság korszakának, visszahozza a munkanélküliséget, megnyirbálja a családtámogatásokat, és a nyugdíjasok is rosszul járnak.

Orbán Viktor kedden Facebook-bejegyzésben értékelte a Tisza-kormány 2027-es költségvetési terveit. A Fidesz elnöke szerint a tervezet egyértelműen baloldali gazdaságpolitikai fordulatot jelent, amely felszámolja az előző kormányok által kialakított, általa munkaalapúnak nevezett gazdasági modellt.

A volt kormányfő hat pillért sorolt fel, amelyek szerinte eddig meghatározták a magyar gazdaságpolitikát, és amelyek többségét most veszélyben látja.

Elsőként a teljes foglalkoztatást említette, amelynek szerinte a Tisza intézkedései véget vetnek. Orbán úgy fogalmazott, hogy az új kormány „visszahozza a munkanélküliséget”. Második pontként a vállalkozások adóterheiről írt, azt állítva, hogy a költségvetés a munkaadókat sújtja, és veszélybe kerül az alacsony társasági adó előnye.

A családtámogatások és az otthonteremtés ügyében még határozottabban fogalmazott: mindkét területen az „amputálva” kifejezést használta. A volt miniszterelnök ugyanakkor nem részletezte, pontosan mely intézkedések miatt tartja indokoltnak ezt a minősítést.

A nyugdíjasok helyzetét külön is kiemelte. Orbán szerint a Tisza-kormány nem fizeti ki a 14. havi nyugdíj következő részletét, amelyet ő egy élet munkájának méltó elismeréseként jellemzett.

A hatodik pillérként említett rezsicsökkentésről már valamivel visszafogottabban nyilatkozott. Mint írta, „úgy tűnik, ez még túlél”.

Orbán értékelése ugyanakkor politikai állásfoglalás, nem pedig a költségvetés tényszerű összefoglalása. A Magyar Péter vezette kormány ugyanis a 2027-es tervezet bemutatásakor többek között a családi pótlék megduplázását, célzott adócsökkentéseket, ágazati béremeléseket és egészségügyi többletforrásokat jelentett be. A kormány álláspontja szerint mindezeket részben az állami kiadások visszafogásából és a korábbi gazdasági rendszerhez kötődő kedvezmények megszüntetéséből finanszíroznák.

indexkép: MTI, Ujvári Sándor

Az állami pazarlás visszaszorításával, a nagyvállalatok adóterheinek növelésével és új vagyonadóval csökkentené a költségvetési hiányt a Magyar Péter vezette kormány. A 2027-es büdzsé tervezete szerint több mint 2100 milliárd forinttal javítanák az államháztartás egyenlegét, miközben jelentős összegeket fordítanának családtámogatásokra, nyugdíjakra és az önkormányzatok finanszírozására.

Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti bejelentése után kedden Kármán András pénzügyminiszterrel közösen ismertette a 2027-es költségvetés részleteit. A kormány célja, hogy az idei évre várható, GDP-arányosan 7,5 százalékos államháztartási hiányt jövőre 4,9 százalékra mérsékelje. Ez a tervezett, mintegy 95 ezer milliárd forintos bruttó hazai termékkel számolva körülbelül 4665 milliárd forintos hiányt jelentene.

A pénzügyminiszter közlése szerint a költségvetést 364 forintos euróárfolyammal tervezték, az államadósság GDP-arányos szintje pedig a 2026 végére várt 77,5 százalékról 77,2 százalékra csökkenhet.

Az állami kiadásokon spórolnának a legtöbbet

A kormány összesen 1465 milliárd forinttal csökkentené az állami kiadásokat. A legnagyobb megtakarítást az előnytelennek tartott koncessziós szerződések felülvizsgálatától várják, ezen a területen 246 milliárd forinttal költenének kevesebbet.

A nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások visszafogása közel 170 milliárd, a migrációs bírság megszüntetése 135 milliárd, a felsőoktatási vagyonkezelő alapítványok támogatásának átalakítása pedig 119 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet a kormány számításai szerint.

Jelentősen csökkentenék a kormányzati kommunikációra és rendezvényekre fordított összegeket is, ezen 92,6 milliárd forintot takarítanának meg. Az ingatlanberuházásokon és presztízsprojekteken 87,7 milliárdot, a közmédián 61,3 milliárdot, a központi beszerzéseken 56,2 milliárdot, míg a NER-hez kötődő alapítványok és civil szervezetek támogatásának visszafogásával 50,3 milliárdot spórolnának.

Magyar Péter az autópálya-koncessziókkal kapcsolatban megerősítette, hogy a kormány fel kívánja mondani a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető MKIF Zrt.-vel kötött szerződést. Az autópályákra fordított kiadások ugyanakkor nem szűnnek meg teljesen, mert a folyamatban lévő beruházások, például az M1-es autópálya fejlesztésének bizonyos költségeivel továbbra is számolni kell.

Új adók és szigorítások hoznának 929 milliárdot

A bevételi oldalon szintén jelentős változások várhatók. Az adóemelések és az új vagyonadó összesen 929 milliárd forintos többletet eredményezhetnek, miközben a lakossági adócsökkentések 264 milliárd forinttal mérséklik a bevételeket. A nettó növekedés így 665 milliárd forint lehet.

A legfontosabb bevételnövelő intézkedések között szerepel a társasági adó és az innovációs járulék módosítása, amelyektől 240 milliárd forintot várnak. Az új vagyonadó 200 milliárdot, a dohánytermékek jövedéki adójának emelése 90 milliárdot, a környezetvédelmi adók módosítása pedig 79 milliárdot hozhat.

Emellett szigorítanák az adótervezés szabályait, módosítanák egyes ágazati különadók rendszerét, valamint növelnék a pénzügyi tranzakciós illetékből és a bányajáradékból származó bevételeket.

A miniszterelnök elismerte, hogy az ágazati különadók egy részét a vállalatok megpróbálhatják áthárítani a fogyasztókra, de szerinte megfelelő állami ellenőrzéssel és fogyasztóvédelmi eszközökkel ez korlátozható.

Több pénz jutna a családoknak és a nyugdíjasoknak

A megszorítások mellett a kormány jelentős jóléti intézkedéseket is tervez.

A családi pótlékot 2027 januárjától megduplázzák, a minimálbér személyi jövedelemadóját pedig 9 százalékra csökkentik. Ugyanakkor nem terjesztik ki a kétgyermekes anyák szja-mentességét a 40 év felettiekre, sőt a jelenlegi jogosultak is elveszítik a kedvezményt a 40. életévük betöltésekor.

A nyugdíjak januártól 3 százalékkal emelkednek, a minimálnyugdíjat pedig 120 ezer forintra növelik. Bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját is, amelyre 2027-ben 50 ezer forintot kapnának az érintettek. A havi 200 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők 25 ezer forintra lennének jogosultak. A támogatás összegét 2030-ig fokozatosan 200 ezer, illetve 100 ezer forintra emelnék.

A kormány becslése szerint az adóváltozásokkal, a családi pótlék emelésével és más intézkedésekkel 950 ezer–1 millió család járhat jobban, miközben 40–60 ezer család esetében szűkülhetnek a korábbi adókedvezmények.

Az önkormányzatok is több forráshoz jutnának

A 2027-es költségvetés egyik fontos eleme az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása. A települések összességében 176 milliárd forinttal több támogatást kapnának.

A szolidaritási hozzájárulás mérséklése a főváros pénzügyi helyzetét 30 milliárd forinttal, a megyei jogú városokét együttesen mintegy 15 milliárddal, a többi városét pedig 10 milliárddal javíthatja.

Eger szempontjából különösen fontos lehet a szolidaritási hozzájárulás csökkentése, hiszen a város 2026-ban mintegy 1,7 milliárd forintot fizetett be ezen a jogcímen. A keddi tájékoztatón ugyanakkor nem derült ki, hogy a változtatás pontosan mekkora könnyítést jelentene az egri költségvetésnek.

A községek további 37 milliárd, a nem megyei jogú városok 25 milliárd forinttal több állami támogatásra számíthatnak. A megyei jogú városok és Budapest közösségi közlekedésének finanszírozására több mint 110 milliárd forintot különítenének el.

Kármán András ugyanakkor világossá tette, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes megszüntetését nem tervezik, bár a jelenlegi elvonás mértékét túl magasnak tartja.

A kormány megerősítette azt is, hogy 2027 folyamán megszüntetné a megyei önkormányzatokat, amelyeket Magyar Péter korábban politikai kifizetőhelyeknek nevezett. A szervezetek a jövő évi költségvetési tervezetben egyelőre még szerepelnek.

A tervek megvalósulása több bizonytalan tényezőtől függ

A költségvetés egyik legfontosabb kérdése, hogy a tervezett megtakarítások és többletbevételek valóban teljesülnek-e. Az állami szerződések felmondása, a támogatási rendszerek átalakítása és az adóbevételek növelése egyaránt hordoz végrehajtási kockázatokat.

A kormány mindenesetre úgy számol, hogy a 2130 milliárd forintos kiadáscsökkentés és nettó bevételnövelés mellett az egyszeri választási kiadások kifutása is jelentősen javítja az államháztartás egyenlegét.

A tervek alapján a Tisza-kormány egyszerre próbálja mérsékelni az államháztartási hiányt, visszafogni a korábbi kormányzati kiadások egy részét, és jelentős társadalmi csoportok számára új támogatásokat biztosítani. Hogy mindez a gyakorlatban milyen eredménnyel jár, az a költségvetés elfogadása és a 2027-es gazdasági folyamatok alakulása után válhat egyértelművé.

indexkép: MTI, Hegedüs Róbert

Megszüntetné a lakásigénylési névjegyzéket, pályázatokhoz kötné az önkormányzati lakások bérbeadását, és szigorítaná a bérlők ellenőrzését Vágner Ákos. Eger polgármestere szerint a cél egy igazságosabb és átláthatóbb lakásgazdálkodási rendszer kialakítása. A tervezett változtatások ugyanakkor több kérdést is felvetnek, különösen a szociálisan rászorulók és a jelenlegi bérlők szempontjából.

Átfogó változtatásokat terjeszt az egri közgyűlés elé Vágner Ákos az önkormányzati bérlakások szabályozásával kapcsolatban. A polgármester Facebook-bejegyzésében azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a város lakásgazdálkodásában számos probléma halmozódott fel: üresen álló, felújításra váró ingatlanok, nehezen átlátható igénylési rendszer és a piaci áraktól jelentősen elmaradó bérleti díjak jellemzik a jelenlegi helyzetet.

A tervezet egyik legfontosabb eleme a lakásigénylési névjegyzék megszüntetése lenne. A jelenlegi rendszer helyett az üres, bérbe adható önkormányzati lakásokat nyilvános pályázatokon hirdetnék meg, a pályázatok elbírálásáról pedig a közgyűlés illetékes szakbizottsága döntene.

A polgármester szerint ezzel világosabbá és ellenőrizhetőbbé válna a lakások elosztása. A bejegyzésből ugyanakkor nem derül ki, hogy pontosan milyen szempontok alapján rangsorolnák a jelentkezőket, illetve mi történne azokkal, akik már jelenleg is szerepelnek a lakásigénylési névjegyzékben.

Szigorúbb feltételekkel lehetne lakáshoz jutni

Az új rendszerben azok pályázhatnának önkormányzati lakásra, akik Egerben rendelkeznek lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve meghatározott feltételek mellett azok is, akik a városban dolgoznak.

Kizárnák viszont a pályázatból azokat, akiknek lakbérhátralékuk, önkormányzati vagy köztartozásuk van, esetleg rendezetlen fizetési kötelezettséggel rendelkeznek a lakáskezelő felé.

Ez a szigorítás a város pénzügyi érdekei szempontjából érthető lehet, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy mi történik azokkal a nehéz anyagi helyzetben lévő családokkal, amelyek éppen jövedelmi problémáik miatt szorulnának önkormányzati segítségre. A tartozás automatikus kizáró okként történő alkalmazása ugyanis éppen a legkiszolgáltatottabb lakásigénylőket hozhatja hátrányos helyzetbe.

A változtatások a jelenlegi bérlőket is érintenék. Szerződésük lejáratakor az önkormányzat dönthetne a meghosszabbításról, de akár új pályázatot is kiírhatna az adott lakásra. Emellett szigorúbban ellenőriznék az életvitelszerű lakáshasználatot, és megtiltanák az önkormányzati ingatlanok albérletbe adását.

Nem lesz lakbéremelés – egyelőre

Vágner Ákos külön hangsúlyozta, hogy az előterjesztés nem tartalmaz általános lakbéremelést.

Ez fontos kijelentés, különösen annak fényében, hogy a polgármester a jelenlegi rendszer egyik problémájaként éppen a piaci áraktól jelentősen elmaradó bérleti díjakat nevezte meg.

A két állítás nem feltétlenül mond ellent egymásnak, de joggal merülhet fel a kérdés, hogy a mostani átalakítás egy későbbi lakbérrendezés előkészítése is lehet-e. Erről a polgármester bejegyzése nem tartalmaz konkrétumokat.

Változna a költségelvű lakások szabályozása is: ebben a kategóriában kizárólag a Nyugdíjasház és a Színészház lakásai maradnának. A Garzonházban és a Fecskeházakban pedig megszüntetnék a jelenlegi lakás-előtakarékossági feltételeket.

A közelmúltbeli szalai tűzeset tapasztalatai alapján a krízislakások igénybevételét is újraszabályoznák, hogy rendkívüli helyzetekben gyorsabban lehessen átmeneti lakhatást biztosítani.

Több lakás azonban ettől még nem lesz

A polgármester maga is elismerte, hogy a tervezett intézkedésektől nem válik egyik napról a másikra több száz lakás elérhetővé, hiszen a felújításokra továbbra is forrásokat kell találni.

Ez pedig az egész kezdeményezés egyik legfontosabb kérdése. A lakások elosztási rendszerének átalakítása önmagában nem oldja meg az egri önkormányzati lakásállomány problémáit. Nem növeli a rendelkezésre álló ingatlanok számát, és nem biztosít pénzt a jelenleg üresen álló, felújításra szoruló lakások rendbetételére sem.

Az sem mellékes, hogy az új szabályozás milyen arányban érvényesítené a szociális szempontokat. Az önkormányzati bérlakásrendszer ugyanis nem pusztán ingatlanhasznosítási kérdés: fontos szerepe lehet azoknak a családoknak, fiataloknak és időseknek a lakhatásában is, akik a piaci bérleti díjakat nem tudják megfizetni.

A nyilvános pályáztatás önmagában még nem garantál igazságosabb rendszert. Ehhez egyértelmű, ellenőrizhető és lehetőség szerint objektív elbírálási szempontokra is szükség van, különben a korábbi névjegyzék helyét egy olyan rendszer veheti át, amelyben a szakbizottság mérlegelési jogköre válik meghatározóvá.

A legfontosabb kérdés tehát nem pusztán az, hogy milyen szabályok szerint osztják el az egri önkormányzati lakásokat, hanem az is, hogy kiknek kíván lakhatási lehetőséget biztosítani a város.

indexkép: Getty Images

Mert 24 évig volt kormányon.

A kormányon töltött évek számával bizonyítaná a KDNP sikerességét Rétvári Bence. A kereszténydemokraták frakcióvezetője szerint pártja a rendszerváltás óta Magyarország legsikeresebb politikai ereje, annak ellenére, hogy több mint két évtizede nem mérette meg magát önállóan az országgyűlési választásokon.

Rétvári Bence Facebook-bejegyzésben reagált azokra a rendszeresen megfogalmazott kritikákra, amelyek szerint a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti jelenlétét elsősorban a Fidesszel kötött szövetségének köszönheti. A politikus szerint azonban a párt sikerességét nem az önálló választási szereplés, hanem a kormányzásban eltöltött idő mutatja meg.

Rétvári számításai szerint a KDNP a rendszerváltás óta összesen 24 évet töltött kormányon. A párt 1990 és 1994 között az Antall-, majd a Boross-kormány koalíciós partnereként, 1998 és 2002 között a Fidesz vezette kormányzati oldalon, végül 2010 és 2026 között a Fidesz szövetségeseként vett részt a kormányzásban.

A számítás ugyanakkor nem ad választ arra, hogy mekkora a KDNP tényleges választói támogatottsága. A kereszténydemokraták ugyanis 2002 óta nem indultak önállóan országgyűlési választáson, képviselőik a Fidesszel közös jelöltek és listák révén jutottak parlamenti mandátumhoz.

A párt politikai súlya korábban a Fideszen belül is téma volt. Lázár János 2023-ban arról beszélt, hogy a Fidesz megerősödésében jelentős szerepet játszott az a tizenegy kereszténydemokrata politikus, akik 1997-ben kiléptek a KDNP-ből, majd létrehozták a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget (MKDSZ). A politikusok között volt Semjén Zsolt, Latorcai János és Harrach Péter is.

Rétvári értelmezésében tehát a kormányzati részvétel időtartama önmagában elegendő a politikai sikeresség megállapításához. Az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy a KDNP milyen eredményt érne el egy olyan országgyűlési választáson, amelyen a Fidesz támogatása nélkül, saját listával és jelöltekkel kellene megszereznie a választók bizalmát.

A 2026-os választások után ellenzékbe került kereszténydemokraták számára ez a kérdés különösen aktuálissá vált: a kormányon töltött 24 évre való hivatkozás ugyanis nem feltétlenül árul el sokat a párt jelenlegi társadalmi támogatottságáról.

indexkép: KDNP, MTI

Komoly technikai problémák jelentkeztek kedd reggel a Revolut szolgáltatásában. A felhasználói beszámolók szerint nemcsak az alkalmazás működésében vannak fennakadások, hanem a bankkártyás fizetések, az átutalások és a készpénzfelvételek is meghiúsulhatnak. A hiba a jelek szerint nemcsak Magyarországot érinti.

Október 20-án, nem sokkal reggel 8 óra előtt tömegesen kezdtek érkezni a hibabejelentések a Revolut működésével kapcsolatban. A Downdetector oldalán rövid idő alatt megszaporodtak a panaszok, és a beszámolók alapján nemzetközi szolgáltatáskiesésről lehet szó.

A Revb.hu beszámolója szerint a Revolut mobilalkalmazása már az elindításakor hibaüzenetet jelenít meg, és számos alapvető banki funkció használhatatlanná vált. A devizaváltás például nem működik megfelelően: a megadott összeg átváltott értéke nem jelenik meg, a tranzakció végrehajtásához szükséges gomb pedig inaktív marad.

A felhasználói visszajelzések szerint az átutalásoknál sem lehet megfelelően betölteni a kedvezményezettek adatait, de ennél is kellemetlenebb, hogy egyes beszámolók alapján a bankkártyás fizetéseket is elutasítják a terminálok. Többen arról számoltak be, hogy ATM-ből sem tudnak készpénzt felvenni.

A probléma az androidos és az iOS-es alkalmazásokat egyaránt érinti, így nem egyetlen mobilplatformhoz köthető meghibásodásról lehet szó.

A szolgáltatáskiesés különösen azoknak okozhat komoly kellemetlenséget, akik mindennapi vásárlásaikhoz, utazásaikhoz vagy pénzügyeik intézéséhez elsődlegesen a Revolutot használják. A külföldön tartózkodók számára a devizaváltás és a kártyás fizetés esetleges kiesése jelenthet problémát.

indexkép: revolut

Jelentős változásokat hozhat 2027 a magyar családok, nyugdíjasok, vállalkozások és önkormányzatok számára. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben ismertette a jövő évi költségvetés legfontosabb intézkedéseit. Miközben csökkennek az alacsonyabb keresetűek adóterhei, megduplázódik a családi pótlék és jelentősen emelkedik a minimálnyugdíj, a nagyvállalatoknak és a legvagyonosabbaknak magasabb adókkal kell számolniuk. A kormány több mint 2100 milliárd forintot fordítana az új intézkedésekre.

A miniszterelnök bejelentése szerint a Tisza-kormány a korábbi, általa pazarlónak nevezett állami működés visszaszorításából, valamint az adórendszer átalakításából teremtené elő a szükséges forrásokat. A költségvetés ugyanakkor továbbra is jelentős hiánnyal számol: a GDP-arányos deficit célértéke 4,9 százalék.

Csökken az szja, de szigorodnak az anyák adókedvezményei

A kormány egyik legfontosabb vállalása az alacsonyabb keresetűek adóterheinek mérséklése. 2027-től a minimálbér személyi jövedelemadója 9 százalékra csökken, és minden 680 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkező munkavállaló adója mérséklődik. A kormány számításai szerint az intézkedés mintegy 2,5 millió embert érinthet.

Ezzel párhuzamosan azonban szigorítják az édesanyák szja-mentességét. A kedvezmény csak havi egymillió forintos jövedelemig lesz érvényes, az ezt meghaladó rész után már adót kell fizetni.

A kabinet emellett nem vezeti be a 40 év feletti kétgyermekes anyák korábban törvénybe foglalt adómentességét.

Duplájára nő a családi pótlék, jelentősen emelkedik a minimálnyugdíj

A családokat érintő egyik legnagyobb változás a családi pótlék megduplázása lesz. Az egygyermekes családok havi 12 200 forinttal kapnak többet, míg a kétgyermekes családoknak a jelenlegi havi 26 ezer forint helyett 53 200 forint jár majd. A háromgyermekes családok havi 48 ezer, a négygyermekesek pedig havi 64 ezer forintos többlettel számolhatnak.

Az otthonápolási díjat szintén jelentősen, 50 százalékkal emelik.

A nyugdíjasok számára is komoly változásokat jelentett be Magyar Péter. A minimálnyugdíj összege január 1-jétől 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, emellett sávosan növelik az alacsonyabb nyugdíjakat is.

Megmarad a 13. havi nyugdíj, és a 14. havi nyugdíj első heti részletét is kifizetik. A második részlet folyósításával azonban a kormány egyelőre nem számol.

Az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők nyugdíjas SZÉP-kártyát is kapnak.

Béremelések az oktatásban és a szociális szférában, több pénz az egészségügyre

A közszolgáltatások területén is jelentős többletkiadásokat tervez a kabinet.

A nevelést és oktatást segítő dolgozók nettó bére átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik, míg a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók átlagosan 17,8 százalékos béremelésre számíthatnak.

Az egészségügyre 510 milliárd forinttal több forrást különítenek el, mint 2026-ban.

Az önkormányzatok is több pénzt kapnak, csökken a szolidaritási hozzájárulás

Az önkormányzatok szempontjából különösen fontos bejelentés, hogy a kormány 64 milliárd forinttal növeli a helyhatóságok támogatását.

Emellett 15 százalékkal, összesen 62 milliárd forinttal csökkentik a szolidaritási hozzájárulást, amelyet a nagyobb adóerő-képességű önkormányzatok fizetnek be a központi költségvetésbe.

Ez Eger számára is kedvező változást jelenthet, hiszen a városnak 2026-ban mintegy 1,7 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást kellett teljesítenie. Egyelőre azonban nem ismert, hogy az új szabályozás pontosan mekkora könnyítést jelent majd az egri költségvetés számára.

Vagyonadó, magasabb társasági adó és reklámadó jön

A kiadások növelésével párhuzamosan a kormány több területen emeli az adókat.

Bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, amelyből évente 200 milliárd forintos bevételt várnak.

A társasági adó általános kulcsa a jelenlegi 9 százalékról 11 százalékra emelkedik. A társasági adó és az innovációs járulék módosításából összesen 260 milliárd forintos többletbevétellel számolnak.

Az energiacégek magasabb befizetéseiből további 100 milliárd forintot várnak, de nagyobb hozzájárulást kell fizetniük a bankoknak, biztosítóknak és kereskedelmi láncoknak is.

A kiskereskedelmi különadó 1 és 50 milliárd forint közötti adóalapra vonatkozó kulcsa 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedik. Az egymilliárd forint alatti bevétellel rendelkező vállalkozások továbbra is mentesülnek az adó alól.

Emelkedik a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterhe, valamint a bányajáradék is.

A reklámadó mértéke nulláról 3,75 százalékra nő, ami a média- és reklámpiac szereplőit is érintheti.

A cégautók esetében pedig a második járműtől megszüntetik az adókedvezményt.

Megszűnik az Otthon Start, új lakástámogatási program indul

A kormány kivezeti az Otthon Start programot, helyette Wekerle+ néven új lakástámogatási rendszert vezet be.

A 18 és 41 év közöttiek új lakás vásárlásakor fix 3 százalékos, használt ingatlan esetében pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt vehetnek igénybe.

Azok számára, akik rendszeresen megtakarítanak, az állam további vissza nem térítendő támogatást biztosít: az első öt évben a befizetések 10 százalékát, a hatodik évtől pedig 20 százalékát teszi hozzá a megtakarításokhoz.

Az energetikai korszerűsítésre felvehető hitel maximális összegét 6 millióról 15 millió forintra emelik, fix 3 százalékos kamattal.

A babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályai ugyanakkor változatlanok maradnak.

Vasútfejlesztés, útfelújítás és energetikai beruházások

A közlekedés fejlesztésére 331 milliárd forintnyi uniós forrást terveznek felhasználni 2027-ben.

A program részeként 35 új, nagy kapacitású intercity-motorvonatot szereznek be, 41 új HÉV-szerelvényt állítanak forgalomba, és megkezdik a tíz legfontosabb vasútállomás megújítását.

A közutak fejlesztésére és kátyúmentesítésére külön 100 milliárd forintos programot indítanak. Folytatódik az M1-es autópálya bővítése, valamint a mohácsi Duna-híd és több korábban megkezdett beruházás megvalósítása.

Az energetikai fejlesztésekre 868 milliárd forintot fordítanak. A cél a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, a szélenergia és a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítása, valamint 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló kapacitás kialakítása.

Emellett 57 ezer háztartás kaphat vissza nem térítendő támogatást saját energiatároló rendszer létrehozására.

A vízmegtartási programokra 221 milliárd forintot különítenek el. A tervek szerint mintegy 10 ezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességét javítanák, hogy több víz juthasson a kiszáradással fenyegetett térségekbe.

Megszűnik az árrésstop és a sporttao

Magyar Péter bejelentette, hogy 2027-ben kivezetik a korábban bevezetett árrésstopot.

Jelentősen átalakul a sportfinanszírozás is: megszüntetik a sporttao rendszerét, helyette 150 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatást terveznek.

A vállalkozások fejlesztésére elindul a Ganz Ábrahám hitelprogram, amelynek keretösszege 230 milliárd forintra nő.

A kormány a váratlan gazdasági helyzetek kezelésére 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot is betervez a költségvetésbe.

A nagy kérdés: honnan lesz minderre pénz?

A 2027-es költségvetés egyik legfontosabb kérdése, hogy a kormány képes lesz-e előteremteni a bejelentett intézkedések fedezetét.

A kabinet a korábbi állami pazarlás visszaszorításától, a vagyonadó bevezetésétől, valamint a nagyvállalatok és egyes gazdasági ágazatok magasabb adóztatásától várja a szükséges forrásokat.

A tervezett intézkedések összesen több mint 2100 milliárd forintot érintenek, miközben a kormány 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol.

A bejelentések alapján a 2027-es büdzsé jelentős átrendeződést hozhat: több pénz jutna az alacsonyabb keresetűeknek, a családoknak, a nyugdíjasoknak és a közszolgáltatásokra, miközben a nagyobb vállalkozások és a magas vagyonnal rendelkezők terhei növekednének.

Az intézkedések tényleges hatása azonban a részletes jogszabályoktól, a gazdaság teljesítményétől és a költségvetési bevételek alakulásától is függ majd.

indexkép: Getty Images

Magyar Péter a parlamentben jelentette be, hogy a kormány előkészíti a megyei közgyűlések megszüntetését. A miniszterelnök „politikai kifizetőhelyeknek” nevezte ezeket a testületeket. A tervezett átalakítás Heves megyét is érintené.

A 2027-es központi költségvetés sarokszámait ismertette hétfőn a parlamentben Magyar Péter. A kormányfő közölte: jövőre 64 milliárd forinttal növelik az önkormányzatok támogatását, a szolidaritási hozzájárulás terhét pedig 15 százalékkal, összesen 62 milliárd forinttal csökkentik.

A miniszterelnök külön kitért a megyei önkormányzatok jövőjére is. Úgy fogalmazott, hogy kifizetőhelyekre az önkormányzatokban sincs szükség, ezért „zajlik a teljesen feleslegessé vált megyei közgyűlések, politikai kifizetőhelyek megszüntetésének gyors előkészítése”.

A bejelentett szándék a Heves Megyei Önkormányzatot és annak közgyűlését is érintené. A beszámolóból ugyanakkor nem derül ki, mikor történne meg az átalakítás, és mely szervezetek vennék át a megszűnő önkormányzatok feladatait. Egyelőre tehát a megszüntetés előkészítéséről született bejelentés, a végrehajtás részleteit még nem ismertették.

Jövő januártól kétszer annyi családi pótlékot kapnak a gyermekes családok Magyarországon – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben. A Tisza-kormány ugyanakkor nem vezeti be a 40 év feletti kétgyermekes anyák korábban megígért szja-mentességét. A kormányfő szerint az átalakított támogatási rendszer összességében közel egymillió családnak jelent majd kedvező változást.

Magyar Péter október 19-i, napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy 2027. január 1-jétől megduplázzák a családi pótlék összegét. Az ellátás 2008 óta változatlan, vagyis közel két évtizede nem történt általános emelés. A mostani döntés értelmében az egygyermekes családok havi 12 200 forint helyett 24 400 forintot, a kétgyermekesek gyermekenként 13 300 helyett 26 600 forintot, a három- vagy többgyermekesek pedig gyermekenként 16 ezer helyett 32 ezer forintot kaphatnak.

Ez azt jelenti, hogy egy kétgyermekes család havi családi pótléka 26 600 forintról 53 200 forintra, egy háromgyermekesé pedig 48 ezer forintról 96 ezer forintra emelkedik.

A bejelentés ugyanakkor egy másik, korábban elfogadott családtámogatási intézkedés elmaradását is jelenti. A Tisza-kormány ugyanis nem terjeszti ki a személyi jövedelemadó alóli mentességet a 40 év feletti kétgyermekes anyákra.

Az Orbán-kormány által törvénybe foglalt szabályozás szerint a kedvezményt fokozatosan vezették volna be: 2026-ban a 40 év alatti, 2027-ben az 50 év alatti, 2028-ban a 60 év alatti kétgyermekes anyák váltak volna jogosulttá, 2029-től pedig életkortól függetlenül minden kétgyermekes anya részesülhetett volna az élethosszig tartó adómentességben.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi becslése alapján a teljes program 2029-re mintegy 700 ezer anyát érintett volna, éves költsége pedig elérhette volna a GDP 0,6 százalékát.

Magyar Péter azzal indokolta a változtatást, hogy az előző kormány olyan adókedvezményre tett ígéretet, amelynek nem biztosította a költségvetési fedezetét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 40 év feletti kétgyermekes anyák családi adókedvezménye megmarad, és a családi pótlék emeléséből is részesülnek.

A miniszterelnök számításai szerint a családi pótlék megduplázása, a munkavállalókat érintő adócsökkentések és az anyai szja-mentességekre vonatkozó jövedelemplafon együttesen 500 milliárd forinttal javítja a családok anyagi helyzetét az idei évhez képest. Állítása szerint közel egymillió család járhat jobban, a munkavállalói adócsökkentések pedig több mint kétmillió dolgozónak jelenthetnek magasabb nettó jövedelmet.

A családi pótlék megemelése nem új vállalása a Tiszának: a párt már 2025 szeptemberében, a kötcsei rendezvényén bejelentette a szándékát, majd a 2026 februárjában bemutatott választási programjába is beemelte.

A változtatás egyik legfontosabb következménye, hogy a családi pótlék emelése a munkajövedelemmel nem rendelkező családoknak is többlettámogatást jelent, miközben az elmaradó szja-mentesség elsősorban azokat a 40 év feletti, kétgyermekes, dolgozó anyákat érinti hátrányosan a korábbi tervekhez képest, akik jelentősebb személyi jövedelemadót fizetnek. Az egyes családok tényleges nyeresége vagy vesztesége így a gyermekek számától, az életkortól és a jövedelmi helyzettől is függ majd.

indexkép: Getty Images

A Tisza Párt etikai bizottságának vizsgálata után Kaprinyák Tibornak távoznia kell az Országgyűlés Élő Környezetért Felelős Bizottságából. A politikus parlamenti munkáját ugyanakkor folytathatja, arról pedig később döntenek, hogy melyik másik bizottságban kaphat helyet.

A Tisza-frakció hétfői ülésén úgy döntött, hogy Kaprinyák Tibor nem maradhat az Élő Környezetért Felelős Bizottság tagja – jelentette be Facebook-oldalán Bujdosó Andrea frakcióvezető. A döntést a képviselő vadászútjairól nyilvánosságra került fényképek miatt indított etikai vizsgálat előzte meg.

A nyíradonyi politikusról korábban több olyan felvétel is megjelent, amelyeken elejtett vadállatokkal, köztük oroszlánnal, kafferbivallyal és antiloppal pózol. A képek komoly felháborodást váltottak ki, különösen azért, mert Kaprinyák éppen a parlament környezetvédelemmel foglalkozó bizottságának alelnöki tisztségét töltötte be.

A képviselő vadászati tevékenysége már a választási kampány idején is ismert volt, sőt a kormánypárti propagandasajtó is foglalkozott vele. Magyar Péter miniszterelnök október elején kezdeményezte, hogy a Tisza-frakció vizsgálja meg az ügyet, és tisztázza, milyen magatartás fér össze a párt által képviselt értékekkel.

A vizsgálat idejére Kaprinyák parlamenti munkáját felfüggesztették. A hétfői döntéssel azonban ez a korlátozás megszűnt: Horváth Nándor, a Tisza-frakció sajtófőnöke megerősítette, hogy a képviselő már részt vesz a parlament aznapi plenáris ülésén. A frakcióból tehát nem zárták ki.

Az ügyben korábban Gajdos László élő környezetért felelős miniszter is megszólalt. Hangsúlyozta, hogy Kaprinyák nem tölt be tisztséget a minisztériumban, a parlamenti bizottság pedig éppen a tárca munkájának ellenőrzésére hivatott. A miniszter szerint elvi kérdés, hogy a két intézmény egymástól függetlenül működjön.

A mostani határozatot a Tisza háromtagú etikai bizottságának vizsgálata alapozta meg. A testületben Melléthei-Barna Márton, Hantosi István és Czakó Czirbus vett részt.

A döntés ugyanakkor nem jelenti Kaprinyák politikai pályafutásának végét. A képviselő megtarthatja parlamenti mandátumát, és a későbbiekben másik bizottságban is dolgozhat. A Tisza-frakció egyelőre nem közölte, hogy milyen új feladatot szán neki.

Az eset mindenesetre felveti a kérdést, hogy a párt miért csak a választások után, a nyilvánosságban kialakult felháborodás hatására vont le személyi következményeket egy olyan ügyből, amelyről a sajtó már a kampány idején is beszámolt.

Az Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola is érintett az országos bombafenyegetésben. Hétfő délelőtt közel 450 diákot evakuáltak, a rendőrség bombakereső kutyával vizsgálja át az épületet.

Az iskola is szerepelt abban a mintegy hetven oktatási intézményt felsoroló fenyegető levélben, amelyet több médiumhoz eljuttattak. A levél küldője azt állította, hogy robbanószerkezeteket helyeztek el az intézményekben.

Az egri iskolában igazgatói döntés alapján délelőtt közel 450 diákot evakuáltak. A helyszínt a rendőrség biztosítja, az épület átvizsgálásába bombakereső kutyát is bevontak.

Az átvizsgálás a kapott tájékoztatás szerint jelenleg is tart. Annak eredményéről egyelőre nincs információ; a fenyegető levél állítása önmagában nem jelenti azt, hogy valóban robbanószerkezet található az iskolában.

forráa: TV Eger

FRISSÍTÉS

Bombakereső kutyával vizsgálják át az egri Kemény Ferenc iskolát, közel 450 diákot evakuáltak

Fenyegető e-mail érkezett hétfő reggel több magyar szerkesztőséghez: a levél feladója azt állította, hogy országszerte több mint hetven oktatási intézményben helyeztek el robbanószert. A rendőrség megkezdte a szükséges intézkedéseket.

A fenyegetést több szerkesztőség is megkapta október 19-én. A „Ma eljött a bosszú napja” mondattal kezdődő levélben több tucat budapesti és számos vidéki iskolát soroltak fel. A feladó délelőtt tíz óra és dél közötti időpontra helyezett kilátásba robbantásokat. A robbanószerek elhelyezése a fenyegetőző állítása; a rendelkezésre álló tájékoztatás nem számol be arról, hogy találtak volna ilyen eszközöket.

A lap értesítette a rendőrséget a fenyegetésről. Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, hogy több médiatartalom-szolgáltatóhoz is eljutott az üzenet, és a hatóság minden szükséges intézkedést megtesz az ügyben.

A rendőrség arra kéri az érintetteket, hogy a helyszíneken kövessék a rendőrök és az oktatási intézmények dolgozóinak utasításait. Aki hasonló fenyegető küldeményt kap, értesítse a hatóságot. A rendelkezésre álló információkból nem derül ki, hogy egri vagy más Heves vármegyei intézmény szerepel-e a megfenyegetett iskolák között.

A Senator Ház berendezéseinek értékesítése és a bérlő cég eladása is felmerült a több mint 16 millió forintos tartozás rendezésére. Mirkóczki Ádám korábbi egri polgármester és "bérlő" szerint vannak érdeklődők, az önkormányzat azonban előbb tisztázná, mely ingóságok tartoznak a céghez, és melyek a városhoz – derül ki a Telex beszámolójából.

Mirkóczki értékbecslést javasol: elmondása szerint a tizenegy berendezett szoba, az éttermi rész és az ott található eszközök sok millió forintot érhetnek. Állítása szerint az épület ugyan a városé, a benne lévő ingóságok viszont a bérlő cég tulajdonában vannak. Úgy érzékelte, az önkormányzat is nyitott arra, hogy ezek értékesítésével rendezzék a tartozást. Hozzátette: ő sem szeretné lezáratlanul hagyni az elhúzódó ügyet.

A cég értékesítése egyelőre nem vezetett eredményre. Mirkóczki szerint április óta folyamatosan jelentkeznek érdeklődők, de az elmúlt fél évben valamennyi lehetséges vevő az utolsó pillanatban visszalépett. Elmondása szerint jelenleg is két érdeklődő van. Azt állította, Vágner Ákos polgármesterrel arra jutottak, hogy a városnak az lenne a legkedvezőbb, ha a céget a jelenlegi bérleti konstrukcióval együtt sikerülne eladni. Ezzel magyarázta azt is, hogy az ingatlan még nem került vissza az önkormányzathoz.

A város szerint előbb a tulajdonviszonyokat és az értékeket kell tisztázni. Az önkormányzat a Telexnek azt közölte: vizsgálják a bérlő rendezési javaslatait, de a Senator Házban található tárgyakat csak megfelelő jogalap és igazolt érték esetén lehet beszámítani a tartozásba. Ehhez először teljeskörűen meg kell állapítani, mely ingóságok a bérlőéi, és melyek az önkormányzatéi. Hangsúlyozták, hogy a szerződés felmondása önmagában nem rendezné a több mint 16 millió forintos követelést, és az épület jövőjére sem adna választ. Olyan megoldást keresnek, amely megóvja a város vagyonát, rendezi az adósságot, és lehetővé teszi a Senator Ház újranyitását. Ha ez a jelenlegi bérlővel nem sikerül, megteszik a szükséges lépéseket a bérleti jogviszony lezárására és az ingatlan újbóli hasznosítására.

A beszámoló egy korábbi rendőrségi eljárásra is kitér. Az önkormányzat tájékoztatása szerint 2025 februárjában a Senator Ház szerződésbontásával kapcsolatban bűnügyi adatszolgáltatási megkeresést kaptak. A Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság ismeretlen tettes ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomozott, az eljárást azonban 2025 júniusában bűncselekmény hiányában megszüntették. A főkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság kijelölése alapján járt el.

Forrás: Telex

A pedagógusbérek szinten tartását, az oktatást segítő dolgozók béremelését és az iskolai környezet megújítását helyezné előtérbe a kormány az oktatásban. Lannert Judit oktatási miniszter a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó tervekről beszélt, és egy idén induló iskolafejlesztési programot is bejelentett.

A miniszter közlése szerint továbbra is garantálnák, hogy a pedagógusok átlagbére elérje a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát, ezt immár teljes egészében hazai költségvetési forrásból biztosítanák. Emelnék a közoktatásban és a szakképzésben dolgozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak, valamint a technikai dolgozók fizetését is. Emellett csökkentenék az állami és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek közötti jelentős bérkülönbségeket. A béremelések konkrét mértékét a közlés nem tartalmazza.

Lannert Judit tájékoztatása szerint már idén közel 10 milliárd forintot fordítanak egy hosszú távú iskolafejlesztési program elindítására, amelynek középpontjában a diákok jólléte áll. Első lépésként tiszta mosdókat és korszerű, a tanulást támogató tereket alakítanának ki, valamint megkezdenék az iskolaépületek felújítását. A bejelentésben nem szerepel, mely intézményekben indulhatnak el a munkálatok, így az esetleges egri fejlesztésekről sincs benne információ.

„A költségvetés fontos eszköz, de önmagában nem old meg minden problémát” – fogalmazott a miniszter. Szerinte a tartós változáshoz a rosszul működő gyakorlatokkal is szakítani kell, a döntéseknél pedig figyelembe kell venni a gyermekek, a családok és az oktatásban dolgozók tapasztalatait. Ennek érdekében továbbra is szerepet szánnak a szakmai és társadalmi egyeztetéseknek. Hozzátette: az oktatás megújításához időre és következetes munkára lesz szükség.

Sior korábbi munkái itt érhetők el az Egri Ügyeken, de ha az újabbakra is kíváncsiak vagytok, akkor az instagramon vagy a facebook felületén is felkereshetitek.

Utak, járdák, parkolási gondok, elhanyagolt közterületek, városfejlesztési kérdések – Egerben lenne miről beszélgetnie az önkormányzat Urbanisztikai Bizottságának. A testület október 21-re meghirdetett ülésének napirendjén azonban egyetlen pont szerepel, és annak sincs közvetlen köze a város urbanisztikai problémáihoz. A közzétett ülésanyag alapján úgy tűnik, a bizottság ezúttal különösebb szakmai munka nélkül is letudhatja az összejövetelt.

Október 21-én, szerdán reggel 9 órakor ül össze Eger Megyei Jogú Város Urbanisztikai Bizottsága a Városháza rendezvénytermében. A város honlapján október 16-án közzétett napirend alapján azonban nem kell különösebben hosszú tanácskozásra számítani: a testület elé mindössze egyetlen tájékoztató kerül.

Ennek címe: Tájékoztató a 2026. szeptember havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, az előterjesztő pedig Vágner Ákos polgármester. Vagyis a városfejlesztés, városrendezés, közlekedés és városüzemeltetés kérdéseivel foglalkozó szakbizottság ezúttal nem egy konkrét városi beruházást, közlekedési problémát vagy fejlesztési elképzelést tárgyal, hanem egy alapvetően költségvetési jellegű tájékoztatót.

Pedig feladata lenne bőven

Az Urbanisztikai Bizottság nem valamiféle jelképes önkormányzati testület. A városi szabályozás alapján kifejezetten széles feladat- és hatáskörrel rendelkezik. Véleményezi a városfejlesztési elképzeléseket, a beruházási és felújítási terveket, foglalkozik közlekedési, parkolási, környezetvédelmi és városképi kérdésekkel, bizonyos ügyekben pedig önálló döntési jogköre is van.

Egerben eközben aligha kellene nagyítóval keresni azokat a problémákat, amelyek indokolnák a bizottság érdemi munkáját. A városi úthálózat állapota, a közterületek karbantartása, a parkolási helyzet, a közlekedési fejlesztések vagy éppen az elhúzódó beruházások mind olyan témák, amelyekkel egy aktívan működő urbanisztikai szakbizottság rendszeresen foglalkozhatna.

Ehhez képest az október 21-i ülés meghirdetett napirendjén ezek közül egyetlen kérdés sem szerepel.

Egy bizottság, amelynek a munkáját alig látni ezen a napirenden

A helyzet különösen azért vet fel kérdéseket, mert az Urbanisztikai Bizottságnak nemcsak véleményezési, hanem bizonyos esetekben önálló döntési hatásköre is van. A testület szerepet kap például a településrendezési tervek módosításában, a fejlesztési elképzelések értékelésében és a városi beruházások előkészítésében.

Az önkormányzat honlapján elérhető dokumentumok ugyanakkor azt mutatják, hogy a bizottság nem minden ülésén ilyen szűk a napirend. Október 8-án például rendkívüli ülést tartottak, amelyen két településrendezési előterjesztés is szerepelt. 

Ezért azt nem lehet kijelenteni, hogy a bizottság egyáltalán nem dolgozik. Az viszont joggal kifogásolható, hogy egy rendes ülésre mindössze egyetlen, alapvetően adminisztratív jellegű tájékoztatót készítenek elő.

Hol marad a város problémáinak érdemi megtárgyalása?

Az Urbanisztikai Bizottság működésének ugyanis nem kizárólag abból kellene állnia, hogy a polgármesteri hivatal által elé terjesztett dokumentumokat megtárgyalja. Egy ilyen szakbizottságtól elvárható lenne, hogy maga is kezdeményezzen vizsgálatokat, beszámolókat kérjen a város állapotáról, és rendszeresen napirendre vegye azokat a problémákat, amelyek az egriek mindennapjait érintik.

Például mikor tárgyalja átfogóan a testület az egri utak és járdák állapotát? Milyen szakmai álláspontot alakít ki a parkolási nehézségekről? Milyen rendszerességgel kér számon előrehaladást a városi fejlesztéseken? És milyen saját kezdeményezésekkel próbálja javítani Eger épített környezetét?

Ezekre a kérdésekre az október 21-i napirend nem ad választ.

Hétfőn marad a túlnyomóan napos őszi idő. Hajnalban foltokban pára, köd képződhet, napközben pedig az észak felől megnövekvő fátyolfelhők szűrhetik meg a napsütést. Csapadék azonban nem várható. Gyenge lesz a légmozgás. Hajnalban 6, délután 18 fok körül alakul a hőmérséklet.

Kedden változóan felhős-napos időre van kilátás, de főként az ország középső harmadán erősen felhős tájakkal is találkozhatunk. Csapadékra nem kell számítani. A Dunántúlon élénk, erős lesz a déli-délkeleti szél. Hajnalra helyenként pára, köd képződhet. Kora reggel -1 és +9 fok között alakul a hőmérséklet. A délutáni órákban 15-20 fokot mutathatnak a hőmérők.

idokep.hu

Ünnepi programokkal, koszorúzással és díjátadóval emlékeztek meg szombaton az 1552-es egri várvédők hősiességéről. Az Egri Vár Napján átadták a felújított, 126 éves Szent István-szobrot, a Dobó Kardja kitüntetést pedig idén Tunyogi Péter színművész kapta.

Október 17-én, szombaton az 1552-es ostrom győztes befejezésének évfordulóját ünnepelték az egri várban. A Dobó István Vármúzeum szervezésében megtartott rendezvényen azokra a várvédőkre emlékeztek, akik Dobó István kapitány vezetésével, több mint egy hónapon át tartó küzdelemben sikeresen visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregének támadásait. A történelmi győzelem Eger identitásának és kulturális örökségének máig meghatározó része. A várvédők előtt ünnepélyes koszorúzással tisztelegtek.

Az idei ünnepség egyik kiemelt eseménye a 126 éves Szent István-szobor átadása volt. A történelmi emlékmű az elmúlt hónapokban átfogó restauráláson esett át, amelynek során pótolták a hiányzó jogarfejet, kijavították a sérült részeket, valamint újrafestették a szobrot. A helyreállításnak köszönhetően a műalkotás megújult állapotában fogadhatja a vár látogatóit.

Az Egri Vár Napjának másik fontos eseménye a Dobó Kardja kitüntetés átadása volt. Az elismerést 2026-ban Tunyogi Péter, a Gárdonyi Géza Színház színművésze vehette át. A díj átadása az ünnepi megemlékezés részeként kapcsolódott Eger történelmi és kulturális hagyományainak ápolásához.

fotó: Eger Város Hivatalos Oldala facebook

Az október 17-i ünnepség így nemcsak az 1552-es győzelem előtti tisztelgésről szólt, hanem a város épített örökségének megőrzéséről és kulturális életének elismeréséről is. 

Súlyos baleset történt vasárnap délután az M3-as autópályán, Hort térségében. Egy személyautó elhagyta az úttestet, majd fának ütközött a Miskolc felé vezető oldalon.

Az október 18-án, 17:59-kor közzétett tájékoztatás szerint a baleset a sztráda 63-as kilométerénél történt. Az autóban csak a sofőr utazott, akit civilek emeltek ki a járműből. A gépkocsivezetőhöz mentő is érkezett.

A helyszínre a hatvani hivatásos tűzoltók vonultak ki. Áramtalanították az összetört autót, és hígították az akkumulátorból kifolyt kénsavat.

A Fidesz szervezetének átalakításáról, a Tisza támogatottságáról és saját politikai szerepéről beszélt Orbán Viktor a lakiteleki DPK-táborban. A volt miniszterelnök a fiatalok megszólítását érintő kérdésre kijelentette: nincs kedve megújulni. A pártját érintő eljárásokat pedig úgy értelmezte, hogy azok végső célpontja ő maga.

A Telex beszámolója szerint Orbán Viktor másfél órás, kérdésekkel megszakított vasárnapi beszédében többször is „nagy történelmi kormányzó pártként” jellemezte az immár ellenzékben politizáló Fideszt. A Tiszát ezzel szemben „egyelőre egy múló jelenségnek” nevezte. Szerinte Magyar Péter pártjának szavazói még egy „optimizmusbuborékban” élnek, és amíg ez fennmarad, a Fidesz mozgástere is korlátozott. A közösségi média politikai szerepéről szólva úgy fogalmazott: „Ma nem kell érvelni, állítani kell.”

A párt működéséről szokatlanul nyílt leírást adott: elmondása szerint a Fidesz tevékenysége egyre inkább a kormány támogatását szolgáló „parancsszerű kérések”, illetve „kérésszerű parancsok” végrehajtásából állt. Ezen változtatna, települési szinten újraszervezné a közösségeket. Saját jövőbeli szerepét is érintette a „valamit kezdeni kell a volt miniszterelnökkel” mondattal, de a beszámoló alapján konkrét választ nem adott. Amikor pedig a fiatal szavazók megnyeréséről kérdezték, személyes megújulás helyett önazonosságát hangsúlyozta: „Nézzék, én 63 éves vagyok, semmi kedvem megújulni.” Ezt azzal indokolta, hogy keresztény magyar férfiként nem akar változtatni azon, kicsoda. Az online kampányról azt állította, hogy ellenfeleik uszításra használják a digitális teret, míg saját táboráról kijelentette: „Olyan emberek vagyunk, akik nem tudnak uszítani.”
A korábbi kormányzati szereplőket érintő ügyeket Orbán személye elleni támadásként értelmezte. „Lázárra is vadásznak, de rám aknavetővel lőnek” – mondta, azt állítva, hogy az NKA-val, az aranykonvojjal és a Volánbusszal kapcsolatos eljárásokkal ellene szóló vallomásokat akarnak elérni. Ez a volt miniszterelnök politikai értelmezése, önmagában nem bizonyítja az eljárások célját. Szijjártó Pétert közben „aranytartaléknak” nevezte, Gulyás Gergely frakcióvezetői távozását pedig azzal magyarázta, hogy nem tudta elviselni a parlamenti helyzetet. Beszédében a hűség kérdése is hangsúlyt kapott: az általa árulónak tekintett szereplőket három kategóriába sorolta, híveinek pedig azt üzente: „A nem árulókat becsüljük meg, ismerjük meg egymást hangról, arcról szagról

A Fidesz korábbi egészségügyi államtitkára, Takács Péter szerint a Tisza Párt megjelenése és Magyar Péter politikai kommunikációja áll a magyarországi születésszám visszaesése mögött. Takács Péter a Digitális Polgári Körök országos táborában arról beszélt, hogy az ellenzéki párt elhitette az emberekkel: Magyarország élhetetlen ország, ahol nem érdemes gyermeket vállalni. A politikus a beszélgetés során Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi minisztert is támadta.

Meglepő magyarázattal állt elő a magyarországi születésszám csökkenésére Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő, a korábbi Orbán-kormány egészségügyi államtitkára. A Digitális Polgári Körök (DPK) első országos táborában szombaton tartott, YouTube-on is közvetített beszélgetésen egyenesen Magyar Pétert és a Tisza Pártot tette felelőssé azért, hogy 2025-ben kevesebb gyermek született Magyarországon.

Takács szerint a kedvezőtlen demográfiai folyamatokban 2024 nyarán következett be fordulat, amikor a Tisza Párt sikeresen szerepelt az európai parlamenti választáson. A politikus úgy fogalmazott, hogy ebben az időszakban „egyetlen új tényező” jelent meg a magyar közéletben: Magyar Péter és pártja.

Állítása szerint a Tisza politikusai ekkor „csúcsra járatták a mindenszarizmust”, és azt az üzenetet közvetítették az emberek felé, hogy Magyarország rossz és élhetetlen hely, ahonnan menekülni kell.

„Mondhat nekem Magyar Péter bármit, ezt ők okozták, mert elhitették a magyar emberekkel, hogy Magyarország élhetetlen és te egy rossz ember vagy, ha Magyarországra gyereket szülsz” – jelentette ki Takács Péter.

A fideszes képviselő ugyanakkor nem mutatott be olyan kutatási eredményt vagy demográfiai elemzést, amely igazolná, hogy a Tisza Párt politikai kommunikációja okozta volna a születésszám visszaesését. A gyermekvállalási döntéseket ugyanis számos tényező befolyásolja, többek között a lakhatási lehetőségek, a jövedelmi viszonyok, a gazdasági bizonytalanság és a szülőképes korú nők számának alakulása. A születésszám csökkenése ráadásul nem 2024 nyarán kezdődött Magyarországon.

A beszélgetésen Takács a korábbi Fidesz-kormány családpolitikai támogatásait is méltatta, majd Kátai-Németh Vilmos jelenlegi szociális és családügyi miniszterre tért át, akit sajátos megfogalmazással bírált.

„Hú ha, a Kátai, az milyen gonosz ember” – mondta, majd hozzátette: „Most mondom a nézők kedvéért, hogy nem az a baj vele, hogy vak, hanem, hogy gonosz.”

Nem ez az első alkalom, hogy a látássérült miniszter fogyatékossága szóba kerül a politikai támadások során. Júliusban Ábrahám Róbert fideszes influenszer, a Pesti Srácok korábbi munkatársa egy nyilvános rendezvényen „vicsorgó vak emberként” jellemezte Kátai-Némethet.

Kátai-Németh Vilmos Magyarország történetének első látássérült minisztere. Retinasorvadás következtében 16 éves korában veszítette el látását, később kétdanos aikidómester és thaiboxedző lett, valamint látássérült gyermekek harcművészeti oktatásával is foglalkozott.

Rövid Facebook-posztban reagált Magyar Péter miniszterelnök Takács Péter szombati beszédére.  „Takács Péter lélegeztetőgép-kufár szerint személyesen miattam születik kevesebb gyerek Magyarországon 2024 óta. Értettem a célzást. Mentségemre szóljon, hogy kevesebb időm jutott erre az utóbbi időben...”