Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Hat év után hozott döntést az Alkotmánybíróság (AB), amely szerint az Orbán-kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét - írta az Index.
A második Orbán-kormány 2010–11-ben vívta első nagy "szabadságharcát" az államadósság ellen – pontosabban az IMF és az Európai Bizottság ellen, amelyek az államadósságra hivatkozva beleavatkozhattak volna a Fidesz kormányzásába. Ennek volt része, hogy a kiadások csökkentése érdekében eltörölték a rokkantaknak járó ellátás nagy részét, arra hivatkozva, hogy az egészségük megromlása miatt részben munkaképtelenné válókat munkavállalásra ösztönözze (ami persze önmagában paradoxon).
A rokkantnyugdíj megszüntetése után bevezetett rokkantsági ellátás megszerzéséhez az érintetteknek felülvizsgálaton kellett átesniük. Akinél állapotjavulást állapítottak meg, annak sokszor drasztikusan csökkentették a járandóságát. A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége szerint volt olyan személy, akinek havi 122 ezer forintról 30 ezerre csökkent. A rokkantak 10 százalékától teljesen elvették az ellátást.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint azonban az emberek egyáltalán nem lettek egészségesebbek attól, hogy a törvény megváltoztatta a felülvizsgálatok során alkalmazott százalékos kategóriákat. Papíron úgy tűnhetett, az emberek állapota jobb, mint amit korábban állítottak róluk és magukról, valójában azonban az új értékelési rendszerben kapott értékek nem voltak összehasonlíthatók a korábbi eredményekkel. Ráadásul az AB szerint az Orbán-kormány ezzel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Ezután lényegében bármelyik egykori rokkantnyugdíjas pert indíthat a magyar állam ellen, valamint a bíróságoknak az AB-döntésnek megfelelően kell ítélkezniük a már zajló perekben. Kérdés, hogy a Fidesz hajlandó lesz-e az alkotmányellenes törvény megváltoztatására.
