Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
A Növekedés.hu Bedros J.Róberttel, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnökével, a Szent Imre Oktatókórház főigazgatójával és Simonyi Gáborral, a Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezetőjével készített interjút, amelyből többek között kiderült, hogy
a magyarok átlagosan mintegy 3-5 kilogrammal lettek súlyosabbak a járvány idején.
A szakemberek elmondták: a már meglévő kedvezőtlen tendenciákra a pandémia miatt elrendelt digitális oktatás és a home office csak ráerősített.
A súlytöbblet törvényszerűen alakult ki, mivel a bezártság eleve kevesebb mozgással járt, miközben az otthoni „iroda” sokszor a konyha lett. Nem nehéz belátni, hogy az ételek csábítása is nagyobb volt, de nem szabad elfeledkezni a bezártság pszichés hatásairól sem. Legkönnyebben finom falatokkal tudtuk magunkat megjutalmazni, ezalatt a tényleg embert próbáló időszakban.
– hangzott el a beszélgetésben.
A cikk szerint
Magyarország sajnos vezeti a nem túl dicsőséges európai rangsort az elhízásban,
világszerte pedig csak azért csúsztunk le a dobogó legalsó fokáról a negyedik helyre, mert az új-zélandiak annyira meghíztak, hogy megelőztek minket.
A szakemberek szerint sokan még mindig csak esztétikai problémaként értékelik az elhízást, noha az az egészséget súlyosan veszélyeztető állapot, amely több komoly, az életet is veszélyeztető betegség kockázatát a sokszorosára növeli. Az elhízás kísérőbetegségei közül kiemelték a szív-, és érrendszeri-, valamint az anyagcsere betegségeket.
Emellett arra is figyelmeztettek, hogy az elhízásban károsodik az immunrendszer működése, így a szervezet kevésbé lesz ellenálló a baktériumokkal és a vírusokkal szemben. Ennek következményeként a túlsúllyal küszködő ember könnyebben kapja el a fertőzéseket és nehezebben is birkózik meg azokkal a szervezete. Ez igaz a koronavírusra is: az elhízott betegek jóval nagyobb eséllyel kerültek kórházba, intenzív osztályra, és a halálozási esélyük is nőtt.
(Indexkép forrása: pexels.com)
