Vélemények

Szegények vagyunk

2017. május 23. 09:03:06
Tán még a templom egerénél is szegényebbek.

 

 

ENSZ 2015-ös Millenniumi Fejlesztési Célkitűzései (Millennium Development Goals, MDG) szerint a mélyszegénységben élő emberek száma több mint felével csökkent: 1990 és 2015 között 1,9 milliárd főről 836 millióra szorult vissza.

Az az eredmény statisztikai bűvészkedés eredménye is lehet, mert függ a viszonyítási alaptól (2000-től vagy 1990-től mérjük a változásokat) és a szegénységi küszöb (1,25 vagy 1,9 dollár/fő/nap) nagyságától, hogy valós javulás történt-e

 

Probléma, hogy a fejlődéshez hasonlóan a szegénység is többdimenziós- de ezt hagyományosan figyelmen kívül hagyják a kutatások. Ennek a problémának a kiküszöbölésére az ENSZ Fejlesztési Szervezete 2010-ben első alkalommal közzétette a Többdimenziós Szegénységi Indexet (MPI)]. Az index a HDI három dimenziójában vizsgálja a szegények számát és arányát. Az MPI értékét jelenleg 102 fejlődő országra számítják ki, ahol körülbelül 1,5 milliárd ember él többdimenziós szegénységben, vagyis az egészségre, az oktatásra és az életszínvonalra vonatkozó deprivációban.

Az extrém szegénység és annak csökkentése ma a közgazdasági kutatások egyik legfontosabb témája: Angus Deaton, a Princeton Egyetem professzora ezen a területen végzett kutatásaiért kapott Nobel-díjat 2015-ben.

 

Szegénység az  EU-ban és Magyarországon

 

A szegénységi küszöb a Világbank szerint 1,9 dollár/nap/fő. Magyarországon ez az érték 520 Ft/nap, vagyis 15600 Ft/hó egy főre eső jövedelmet jelentene.

 

A fejlett országokban is van és valós problémát jelent a szegénység, de ennek a mérését másként kell megközelíteni. Az előbbi abszolút szám helyett az EU-országok két egységesen számolt szegénységi mutatószáma: a szegénységi arány és szegénység és/vagy kirekesztettség kockázatának kitettek aránya (AROPE-mutató).

 2015-ben az EU-28 lakosságának 23,7%-a 118,7 millió fő volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélyének Az Eurostat félidős értékelése szerint a 2020-ra kitűzött szegénységi indikátorokat vizsgálva nem értük el a kívánt javulást, sőt: romlott a helyzet az EU-ban általában és Magyarországon is.  Így megfigyelhető az a sajátos helyzet, hogy míg a fejlődő országokban csökkent a mélyszegénységben élők száma, addig az uniós országokban élő szegények száma nem csökkent és helyzetük sem javult.

 

A szegénység kockázata az uniós statisztika szerint fokozottan veszélyezteti a munkanélkülieket, vidéken élőket, az alacsony iskolai végzettségűeket, és az ő gyerekeiket, valamint az egyszülős családokat.

 

Létminimum Magyarországon

 

Magyarországon az AROPE mutatók mellett korábban a KSH, idén pedig a Policy Aganda számította ki a létminimum értékét. A létminimum számításban figyelembe veszik, hogy a gyerekeknek és az időseknek kisebb a felnőttekhez képest a tápanyagigénye így a létminimum értékek nem hasonlíthatók össze automatikusan az egy főre eső jövedelem nagysága alapján számított statisztikákkal. 2016-ban  a  létminimum  egy  fogyasztási  egységre számított  átlagos  értéke  havonta 88 619 Ft volt és a becsléseik szerint  ennél az értékeknél  alacsonyabb  jövedelemből  élt  a lakosság 36%-a. Azoknak a családoknak a 30%-ában sem éri el a bevétel a létminimum összegét, ahol legalább egy fő dolgozik. Fontos lenne ezért, hogy a minimálbér nettó értéke elérje a létminimumot. Ezzel az a probléma, hogy minimálbér emelése, a költségek növekedése miatt mindig nagy terhet jelent a vállalkozások számára, ezért ennek mértékét erősen korlátozza a gazdaság állapota. A nettó bér a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban a progresszív személyi jövedelem adórendszerrel is csökkenthető, az adóterhek átrendezése  (minimálbér adómentessége) nem jelent növekvő terhet a vállalkozások számára sem.

Ha a minimálbér a létminimumnál nagyobb lesz, akkor sem kerül minden dolgozó család egyből a létminimum határa fölé. Ennek oka a gyermekes és gyermeket (már) nem nevelő családok közötti különbség: azon háztartások esetében, ahol már nincs 18 év alatti, a családok 23 százaléka él a létminimum alatt. Ugyanakkor, ha van gyerek, ez az arány felmegy 51 százalékra. Ezért, a szociális ellátások továbbra is fontos részei a rendszernek.

És akkor jöjjön a minimálnyugdíj!

  • 2017-ben az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 28500 Ft (ez a legalább 20 év munkaviszony utáni legalacsonyabb nyugdíj összege).
  • Egytagú nyugdíjaskorú háztartás létminimuma: 79757 Ft

Majdnem leírtam, hogy ebből a 28500 Ft-ból (a létminimum 35%-ából) éhen lehet halni. De ez nem igaz: az előbbi egyszemélyes háztartásnál az átlagosan élelmiszerre költött összeg 21683 Ft. És még marad közel 7000 Ft lakásra, ruhára, gyógyszerre, kultúrára, szórakozásra…  És ez az összeg majdnem kétszerese az extrém szegénységi küszöb értéknek.

 

Nincs itt probléma.

 

forrás: reflektor.hu

 

 

Te követed már az Egri Ügyeket a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

 

Na most jól megmondtahtod
Kiemelt híreink a címoldalról