Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Mielőtt rátérnénk a tisztázatlan kérdésekre, előtte talán megéri rávilágítani azokra a részletekre, amelyek nem annyira mozognak a köztudatban. Hiszen jelenleg a felnémeti problémakör már nem csak a hajléktalanszálló kitelepítéséről illetve annak elsunnyogásáról szól, hanem vastagon benne van az elszakadás és az esetlegesen Felnémetnek (a jövőben) juttatott fejlesztések elmaradásának belengetése is.
A hajléktalanszálló
A 2008-2009 körüli ötlet elutasítása után 2010-11 környékén is felmerült a kérdés, hogy mi legyen a Kertész úti hajléktalanszállóval. Akkori információim szerint egy pillanatra egyértelműen felmerült a most tényként kezelt erdészeti ingatlan hasznosítása, de nagyjából azonnal cáfolat is érkezett, miszerint a pályázat nem nyert egy kanyi vasat sem. Ezek szerint akkor nem épülhetett meg – mint ahogy valóban nem épült (újult) meg – a hajléktalanszálló. Az megint egy másik kérdés, hogy azóta az önkormányzat miért hagyta lepusztulni az ingatlant.
Összegekről akkor sem lehetett tudni, az egész ügy jótékonyan a szőnyeg alá lett seperve. Szerintem sokan voltak az önkormányzati vezetők között, akiknek a szívéről nagy kő gördült le, hogy nem kell ezzel a kényes témával foglalkozniuk. Éppen ezért mindenkit meglepetésként ért a múltkor tartott (első) lakossági fórum meghirdetése, amelyen aztán előjött az önkormányzat a kitelepítés ötletével.
Pár gyanús momentumot nem árt megemlíteni:
- Az első fórumot az önkormányzat gyakorlatilag el akarta sunnyogni.
- Úgy megtartani egy választókörzetet illetve egy gyakorlatilag egységesnek mondható településrészt érintő fórumot, hogy azon az érintett önkormányzati képviselő nincs jelen, nos, az minimum kifogásolható. Nem akarok találgatni, hogy figyelmetlenség, esetleg szándékos kitolás a képviselővel, aki egyben a város alpolgármestere, de oltári nagy böszmeség szerintem.
- Az alpolgármester tájékozódik... Ha valakinek, akkor neki teljesen tisztában kellett volna lennie a helyzettel, a hajléktalanszálló ügyével. Ha nem, az egyrészt őt is és az önkormányzat azon vezetőit is minősíti, akik esetleg vele szerettek volna kibabrálni vele.
Az elszakadás
A szálló körüli homály, illetve az egész ügy kezelése miatti elégedetlenség könnyen utat talált a felnémeti szeparatisták között. Sokan úgy látják, hogy az önkormányzat csak játékszernek tekinti őket, ezért ma már a mérsékelt felnémetiek közül többen is a különváláson gondolkodnak. Ezt a folyamatot alaposan felerősítette a pár nappal ezelőtti második lakossági fórum hangulata.
Azt le kell szögezni, hogy sem az önkormányzat sem pedig a fórumot tartó Felnémetért Lokálpatrióta Egyesület nem játszik tisztán. Az önkormányzat képviseletében az alpolgármester nyíltan megzsarolta a felnémetieket, hogy a jövőben nem lesznek beruházások, ha a szálló nem épül meg. Tehát összemosta a két témát. Nem kell félteni az egyesületet sem, mert ők meg a szálló építésének tényét mossák össze az elszakadással, és az elégedetlenség hullámait meglovagolva szeretnék elérni a településrész leválását.
Igen ám, csakhogy az önálló településhez vezető út rögös. Több feltételnek együttesen kell megfelelnie az elszakadni vágyó Felnémetnek. Íme, a legfontosabbnak:
1. Leválást Előkészítő Bizottság – ezt a bizottságot kell megalapítani, ami a jövőbeli leválás minden feladatát elvégzi majd. Kérdés, hogy mennyire lesz együttműködő az önkormányzat, és mennyire lesznek kitartóak a bizottság tagjai. A második fórumon ez a bizottság (vagy legalábbis valami hasonló) meg is alakult.
2. Népszavazás – a Felnémeten (Almárban és a Bervában) élőknek népszavazáson kell kimondaniuk leválási szándékukat. Amennyiben az új (illetve régi, hisz Felnémet '61 előtt önálló volt) település határai kérdésesek, még az is megtörténhet, mint Balatonkenese és Balatonakarattya esetében, hogy a határvonalról is kell külön népszavazás az érintettekkel, mert a végén nem tudtak megegyezni. Az régi határ pedig valahol az északi lakótelep házai között kanyarog, így az ott lakóknak is kell szavazniuk.
3. A népszavazáson az újonnan kialakítandó településrészen élőknek kell szavazniuk. Ez jelenleg 4500-6000 embert jelent, az egri önkormányzat alapokmánya szerint pedig megközelítőleg 900-1200 érvényes aláírást kell összegyűjteni ahhoz, hogy kötelezővé válhasson a népszavazás kiírása. Fontos tudni azt is, hogy az aláírások csakis hivatalos gyűjtőíven gyűjthetők, már ha joghatást akarnak elérni a gyűjtők.
A fejlesztések
Rázsi Botond alpolgármester, aki egyben Felnémet képviselője is, kis késéssel reagált a problémákra, így a damage control jelen esetben nem működött egy szemernyit sem. Eleinte időt kért, majd megígérte, illetve kilátásba helyezte, hogy a hajléktalanszállóért cserébe további fejlesztések, gazdasági beruházások érkeznek Felnémetre. Vagy legalábbis a sorok között ezt lehet kiolvasni az értő szemnek. Vajon mik lennének azok a fejlesztések, beruházások? És vajon ki lenne az építő, fejlesztő? Egy választókörzet képviselőjének nem érdeme, hanem kötelessége a fejlesztések kilobbizása az önkormányzatban.
A helyi politika
Látván a város sunnyogását, tényleg felkavarodtak az indulatok. Nehezen magyarázható, hogy Habis László polgármester miért nem ment el a második fórumra (sem), miért nem vállalta az arcát, és miért nem merte a helyszínen elmondani az ottaniaknak, hogy miféle folyamatok állnak a beruházás mögött? Látva az alpolgármestert, akinek nagy valószínűséggel kiadták a feladatot, hogy vigye el a balhét, kimondhatom, hogy házhoz ment a pofonért. A fejlesztések elmaradásával való fenyegetés joggal csapja ki a biztosítékot.
Érdekes maga a Felnémetért Lokálpatrióta Egyesület helyzete ebben a kérdésben. Köztudomású, hogy ezt a szervezetet többek között Rázsi Botond szervezte meg, az ő társadalmi beágyazódását volt hivatott megjeleníteni és erősíteni. Ezért mindenképpen érdekes, hogy az Egyesület tagjaként (tán alelnöke is volt) nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Az alpolgármesteri tisztségéből fakadó szerep és érdekképviselet homlok egyenest szemben áll a helyi önkormányzati képviselőségi feladataival. A korábbi szövetségesek most jól ellene fordultak, pedig igen jövedelmező volt mindkét félnek a kapcsolat, akár szavazatokban akár önkormányzati megbízásokban mérik.
A pártpolitika
A lakossági fórum szervezői az egész hajcihő elején kijelentették, hogy a pártpolitikának helye nincs a kezdeményezések körül. Ez dicséretes, azonban nehéz nem észrevenni, hogy a folyamatok mögött a Jobbik is ott legyeskedik. Az ő jelöltjük kampányolt Felnémet elszakadásával – igaz, hogy ő sem tudott a hajléktalanszállóról, úgy kapóra jött egy ilyen botrány céljaik eléréséhez. Mindenesetre nagyon beszédes, hogy a megalakult bizottságban is helyet kapott Hamza István volt képviselő jelölt, és eléggé jobbikos retorika volt hallható sok hozzászóló szájából.
Mivel az elszakadás nem egy néhány hetes folyamat, a hajléktalanszálló elleni tiltakozásokat kitűnően felhasználhatják az elszakadni kívánók. Ez nem tudom, mennyire nyilvánvaló többeknek, de azzal tisztában kell lenni, hogy az elszakadással a szálló megépítését megakadályozni nem fogja tudni senki. Akkor pedig mi a cél az elszakadás erőltetésével? Ugorjunk vissza pár sort.
A hajléktalanszállóról újból
Eger városának törvényi kötelezettsége a hajléktalan emberekről gondoskodni. Megyei jogú városként ez nem megkerülhető feladat, hajéktalanszálló tehát kell legyen a városban.
Egy ilyen szálló működése mindig feszültség forrása. Jelenleg a Kertész utcában laknak a hajléktalanok, a környékbeliek közül mindez sokakat zavar. Ők minél messzebb szeretnék maguktól ezt az intézményt, míg mások pont azt nem akarják, hogy melléjük kerüljön a szálló és a vélt vagy valós problémahalmaz.
Lehetséges, hogy költözniük kell hajléktalanoknak. Ezt nem tudom megerősíteni, nem vagyok szakember, aki meg tudja mondani, hogy milyen lenne az új hely. Nem tudom megállapítani, hogy jobb lenne-e a laktanya vagy az Émász Sas úti épülete, ehhez szakemberek kellenének. Nem utolsó sorban megkérdezném a bentlakókat: ők mit szólnak az egészhez? Vagy esetleg nem is róluk szól ez az egész botrány?
A sunnyogással pofonba futott a városvezetés. Az ilyen kérdéseket nem erőből kell megoldani. És erre nem válasz az, hogy 180 millióba fájna a városnak, ha elutasítja Felnémet a kiköltöztetést. Bár lehet, hogy erre játszanak, és egy ordenáré nagy színjáték zajlik szemeink előtt.
