2024. március 28., Gedeon Johanna

Mindenki ügye

Kutatás: depressziót és demenciát okozhat az időseknek az egyedüllét

Úgytudjuk 2019.11.30. 00:00

Magyarországon a 65 év felettiek egyharmada egyedül él.

 

Azt már mindenki tudja, hogy a koronavírus-járvány leginkább az időseket, a 65 év felettieket veszélyezteti. A maszk viselése a legegyszerűbb módja a védelmüknek, de mindez távolságtartás nélkül keveset ér. Ennek azonban további negatív hatásai lehetnek - írja az Úgytudjuk.

 

A társas elszigeteltség ugyanis szintén komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, főleg az említett korosztálynál. Növelheti több szívbetegség, a depresszió vagy a demencia kockázatát, de a Brigham Young Egyetem kutatója, Julianne Holt-Lunstad egy 2015-ös tanulmányában arról számolt be, hogy a tartós elszigeltetség 29%-kal növelheti a halál veszélyét is.

 

Ez utóbbi ugyan megfoghatatlannak hangzik, ám máris érthetőbb, ha példaként vesszük Megan Kaye, A stressz pszichológiája című könyvének azt a részét, ami az érzelemközpontú stresszkezelést tárgyalja. Kaye érzelemközpontú megküzdést javasol minden olyan stresszhelyzetre, ami olyan szituációból fakad, amire nincs ráhatásunk. Ennek az alapja pedig a társas kapcsolatokra épül, legyen az baráti-, vagy családi.

 

A társas kapcsolatoknál érdemes a fizikai kontaktusról is szót ejteni, hiszen már akár egy ölelés is csökkenti a kortizol szintet és a vérnyomást, fokozza az oxitocin és a dopamin kiválasztását is.

 

A dopamin és az oxitocin talán a két legismertebb neurotranszmitter (ingerület átvivő vegyület). A dopamin főleg az agy jutalmazási funkcióiban játszik szerepet, mivel örömöt stimulál, ezért gyakran ösztönzőleg hat az emberre - például tanulás esetén. Az oxitocin a központi idegrendszerben szintén neurotranszmitterként működik, ám a központi idegrendszeren kívül hormonként van jelen. Főleg fizikai kontaktus hatására szabadul fel, öröm- és boldogságérzetet okoz, szerepet játszik a bizalom és a kötődés kialakulásában, de többek között fájdalomcsillapító hatása is van. Mindez egy erőteljesen lebutított magyarázat, ám segít megérteni, miért is olyan fontos, hogy megfelelő mértékben termelődjön a szervezetben.

 


Holt-Lunstadt kutatása is megerősíti Kaye elméletét, a laboratóriumi vizsgálatok szerint a társaság a stressz szív- és érrendszerre gyakorolt hatásait is lényegesen csökkenti - ezt némiképp árnyalja, hogy a kutató szerint ehhez már az is elég lehet, ha az érintett tudja, hogy számíthat valakire, az illetőnek nem kell fizikailag jelen lennie. Itt azonban továbbra is hiányozhat a már korábban említett fizikai kontaktus, ráadásul az idősebb korosztálynak nehézkes lehet az okoseszközök használatával együtt járó, csökkent mértékű kommunikáció, hiszen ott nem tudnak annyira olvasni a nonverbális jelekből sem.

 

A magyarországi helyzet azonban ennél is siralmasabb, derült ki az MTA két munkatársának, Messing Verának és Ságvári Bencének kutatásából. Ennek alapjául a 2011-es népszámlálás és a 2015-ös KSH által készített lakásfelmérés adatait vették, amiből kiderült, hogy Magyarországon a 65 év felettiek harmada egyedül él. 

 

 

Ezt az adatot vetették össze az European Social Suervey Eurpoean Research Infrastructure Consortium adataival - ez az intézet több, mint harminc európai ország életmódját vizsgálja. Mindebből az derült ki, hogy a 65 év felettieknek mintegy 60 százaléka egyáltalán nem él társasági életet, tehát nincsenek kapcsolataik rokonokkal, barátokkal. Ságvári azt mondja, európai összehasonlításban a magyar idősek kifejezetten zárkózottak. Ők ugyanis társas életnek a felmérések alapján például a boltba járást gondolják, ám a járvány miatt az effajta kapcsolatteremtési lehetőségek is beszűkültek. Ságvári szerint az, hogy az önkormányzatok és a civilek segítenek a rászoruló időseknek az élelmiszer és a gyógyszerek beszerzésében, mindenképp jó kezdeményezés, de a kutatók úgy gondolják, fel kell készülni a pszichés következményekre is.

 

„Az volt a célunk ezzel a vizsgálattal, hogy felhívjuk rá a figyelmet: a jelenlegi bezártságot az idősek pszichésen is nagyon nehezen fogják viselni”

 

– mondta Messing Vera. Úgy gondolja, erre az online pszichológiai szaktanácsadás lehet a megoldás, és fontos, hogy ennek hiányában legalább a telefonos kapcsolattartás legyen rendszeres, akár az önkormányzat részéről is. 

 

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló