Mirkóczki: Danny Blue-t már a neve miatt is "lejjebb helyezné" , Danny blue: Mirkóczki sértő és aggasztó
A mai napon az Európai Bíróság elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. Anélkül, hogy minősítenénk a kormány egyébként sokszor minősíthetetlen álláspontját és kijelentéseit, összeszedtük, mi is a mai döntés lényege a bíróság, a kormány és az ellenzéki pártok szemszögéből. Tesszük ezt azért is, mert a közösségi oldalakon elindult a riogatás, miszerint Soros Gyuri bácsi migránsok millióit hozatja Európába és az országba, és jajj nekünk. Azért választottuk mi is azt a címet, amit, remélvén, hogy így talán többen elmélyednek az összefoglalóban, és ki tudják csemegézni azt, ami számukra fontos.
Elutasítva
"A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket" - írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a "határozatból hiányzik a felhatalmazás", azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.
Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá - közölték. A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely "nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez", azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez. Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége.
Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: "a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát". Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. "Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás" - tette hozzá a görög politikus.
A magyar kormány nem tágít, tovább szédít
A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Szijjártó Péter hangsúlyozta, "az igaz csata csak most kezdődik el", Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.
A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született, "a politika megerőszakolta az európai jogot".
A döntés - az alapszerződésekkel ellentétesen - kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot - közölte Szijjártó Péter. Mint mondta, ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótákat az EU "átadja a múltnak", hiszen ez sikertelen válasz az illegális bevándorlásra: a határozat szeptember 26-ai lejárta előtt néhány héttel a célszám 25 százalékát sikerült csak befogadni.
A külügyminiszter kijelentette: Magyarország továbbra is teljesíti a schengeni kötelezettségeit, megvédi a schengeni övezet és az EU külső határát.
A sajtótájékoztatón Trócsányi László igazságügyi miniszter is arról beszélt, hogy Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit. Szavai szerint a döntés megbontotta az EU intézményeinek egyensúlyát: annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje. Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia - mondta.
Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a bíróság érvelése nem meggyőző, és az "európai mainstream" alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna - mondta. Megjegyezte: nehezen elfogadható álláspont, hogy 2015-ben nem volt migrációs szükséghelyzet. A tárcavezető kijelentette: a bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban új szempontokat hoznak elő.
Trócsányi László azt is mondta, hogy fennáll a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának, amit Magyarország nem tart elfogadhatónak, más úton kell járnia Európának. Kérdésre Trócsányi László közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben.
Az ellenzéki pártok reagálása (már amelyek cikkünk megjelenéséig reagáltak)
A Jobbik az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntésére válaszul ismét benyújtja a parlament elé azt az alaptörvény-módosító javaslatát, amely a "szegény és gazdag migránsok" magyarországi letelepedését is megtiltaná.
Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője, országgyűlési képviselője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a Jobbik elutasítja és felháborítónak tartja az Európai Bíróság döntését. Egyetlen bíróság, vagy uniós tagállam sem kötelezhet egy másik nemzetet arra, hogy akarata ellenére kívülről megváltoztassa etnikai, demográfiai, vallási, vagy kulturális összetételét - fejtette ki.
A Jobbik szóvivője szerint ez ellen csak egy olyan alkotmánymódosítás jelenthetne védelmet, amelyet a Fidesz-KDNP többször leszavazott. Mirkóczki Ádám hazugnak és kétszínűnek nevezte a kormány migrációs politikáját, mivel szerinte miközben a kabinet tagjai újabb csatára buzdítanak 1294 migráns befogadásával szemben, addig több tízezer letelepedőt pénzért bármikor szívesen látnak az országban.
Ez is azt mutatja, hogy a "piszkos pénz és a korrupció mindenféle szabadságharcot és tagállami akaratot felülír" - mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve, amennyiben az Európai Bíróság letelepedési kötvény vásárlására kötelezte volna Jean-Claude Junckert, akkor Szijjártó Péter és Trócsányi László miniszterek "ma nem hevesen tiltakoznának, hanem boldogan tapsolnának".
LMP: Az Európai Unió intézményeinek döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania!
Az Európai Unió Bírósága elutasította a magyar és szlovák kormány keresetét a kvótaperben. Orbán Viktor előzetes nyilatkozata szerint Magyarország nem hajtja végre a döntést. A kormány történelmi bűn elkövetésére készül.
Még a demokratikus deficittel küzdő Alaptörvény is kimondja, hogy az Európai Unió intézményeinek döntéseit a magyar állami szervek elfogadják és végrehajtják. Az, hogy a magyar kormány úgy tűnik, nem hajlandó végrehajtani a döntést, olyan precedenst teremthet, amely példanélküli az EU történetében.
Az LMP felszólítja a kormányt, hogy tartsa tiszteletben az Alaptörvényt, az Európai Unió intézményeinek döntéseit, ne putyinizálja tovább az országot, és a letelepedési kötvény biznisz keretében ne engedjen több tízezer ellenőrizetlen hátterű személyt a schengeni övezetbe.
DK: a kormány direkt veszített
A Demokratikus Koalíció szerint a kormány egy tudatos terv részeként veszítette el a kvótapert, mert Orbán Viktor erre az ítéletre fog hivatkozni, amikor majd bejelenti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból – ismertette a párt véleményét a szóvivő.
Gréczy Zsolt szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az évek óta tartó EU-ellenes plakátkampány, az “állítsuk meg Brüsszelt!-ezés” és a “sorosozás” is a kilépést készítette elő. A miniszterelnök a következő hónapokban is azt fogja mondani, hogy az “egész EU csak egy Soros-szervezet”, amely semmi mást nem akar, csak a magyar szuverenitáson átgyalogolva migránsok millióit telepíteni az országba – vélekedett az ellenzéki politikus, aki szerint folytatódik az EU-ellenes kampány, hogy aztán ha 2018-ban Orbán Viktor győz, akkor Magyarország kilépjen az Európai Unióból.
Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén. Az Európai Bíróság most ezt a keresetet utasította el.
