Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Időjárási viszontagságok tavasszal
A hazai szőlőtermés mennyiségét elsősorban a késő tavaszi fagykárok, majd a jégverés és a legtöbb helyen tapasztalt nyári aszályos időjárás határozta meg idén. Olyannyira, hogy az időjárás ezen tényezői akár még a jövő évi terméshozamban is éreztethetik a hatásukat. A mennyiség csökkenését ugyanakkor a kiváló minőségű szőlőtermés kompenzálja valamennyire, hiszen a szakemberek szerint az idei évjárat akár a legjobb évjárat lehet az utóbbi éveket tekintve.
A szüret a hazai borvidékeken már elkezdődött, érdekesség, hogy a legmagasabb árat azok a felvásárlók adják a szőlő kilójáért, akik bor helyett pálinkát készítenének a szőlőből. A kilónkénti felvásárlási ár náluk elérheti akár a 200 forintot is, szemben a szőlő 100 forintos átlagos felvásárlási árával. Ez utóbbi ár meglehetősen alacsonynak számít, a nemzetközi piacon ennél jóval nagyobb áron lehet értékesíteni a szőlőt, tekintettel arra, hogy a nagy szőlőtermelő országokban, így Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban is nagy arányú terméskiesés várható.
Világszerte nő a borfogyasztás
Ugyan hazánkban évről évre egyre kisebb a szőlőtermő terület, a fogyasztási szokások ugyanakkor a hazai borfogyasztás növekedéséről számolnak be. A nemzetközi trendek hazánkban is tapasztalhatók, a vörösborok fogyasztása egyre csökken, míg a fehér- és rozéborok iránti kereslet évről-évre növekszik. A hazai borok iránt egyébként egyre nagyobb a kereslet külföldön is, amit jól mutat, hogy egyre magasabb literenkénti átlagáron lehet értékesíteni azokat.
Borgasztronómia, kultúra, történelem, divat és még sok minden más
Az utóbbi években – bármerre is utazzunk az országban – azt tapasztalhatjuk, hogy megnőtt a bor iránti érdeklődés. Az átlag-fogyasztó is egyre jobban kezdi fölfedezni a bort, mint terméket, ám még mindig igen keveset tudunk róla. A szakemberek szerint ahhoz, hogy a borfogyasztás szokása igazán meggyökeresedjen Magyarországon, a bortermelőknek érteni kellene a marketinghez is. Ez nem is annyira lenne nehéz, hiszen ha jobban belegondolunk, a bor kapcsolódhat a gasztronómiához, a kultúrához, a történelemhez, a divathoz és még sok minden egyébhez is, így pedig egy olyan termékké válhat, amit a fentiek miatt sokkal könnyebben lehetne értékesíteni. Persze nem árt piackutatást és a fogyasztói szokások feltérképezését sem megismerni, hiszen a fogyasztók nem mindig azt a bort keresik, amit a borászok kedvelnek.
Érdemes lenne megismertetni az emberekkel az egyes borvidékeket, azok történelmi jelentőségét, az ott előállított borok fajtáit és értékeit. Ma már számos ismeretterjesztő kötet, szép kivitelezésű album is segíti ezt a munkát, érdemes szétnézni közöttük, és ötleteket meríteni belőlük. Így például haszonnal forgathatja mind a termelő, mind a fogyasztó Kemenszky Ágnes és Andrássy Krisztina könyvét, mely Borok bűvöletében címmel jelent meg, és azokat a borokat mutatja be, amelyek valamely világversenyen jól szerepeltek. Érdekes, jól áttekinthető kiadvány a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent Borok könyve című kötet is, mely főleg azoknak ajánlható, akik most ismerkednek a borok világával, és átfogó képet szeretnének kapni a bortermesztés területi és időbeli eloszlásáról, vagy arról, hogyan válasszunk ételhez bort.
A fentiek mellett természetesen még számos hasznos és értékes kiadvány jelent meg a borok világáról, érdemes szétnézni a könyvesboltok polcain, például itt.
