Hogyan tovább Magyarország?

Rengeteg témával foglalkozott az akadémia: fiatalok helyzete, kisközösségek alakítása, nők társadalmi helyzete, zöld háztartásvezetés, vidékfejlesztés, az Európai Unió jövője, határon túli magyarok helyzete, napi politikai kérdések és Magyarország jövője. Az akadémia legnagyobb durranása a Török Gábor – Mráz Ágoston helyzetelemzés és a Kövér László – Schiffer András vita volt. Aki tehát eljutott Felsőtárkányba jó programokat találhatott, ráadásul a gyerekek hangoskodással, élettel töltötték meg a tábort. A medence volt az egyik legsikeresebb helyszín, bár ebben a kutya nagy melegben ezen nem csodálkozunk.

Politológusok egymás közt

Mráz: Eddig az volt a közkeletű vélekedés, hogy a magyar baloldal viszi ki az európai színtérre az itteni konfliktusokat, és próbál nyomást gyakorolni Brüsszelen vagy más erőközponton keresztül a hazai jobboldalra. Most viszont sokkal inkább tűnik úgy, hogy az európai baloldal exportálja Magyarországra a gondolatait, kezdeményezéseit, és itteni szövetségesei legfeljebb hangot adnak azoknak az üzeneteknek, amelyek Nyugatról érkeznek. Azt legalábbis biztosan állíthatjuk, hogy a magyar baloldal erőtlen, az európai baloldal viszont befolyásos, jól szervezett, infrastrukturálisan is előnyben van. Ezzel – ha máshol nem – az Európai Parlamentben Orbán Viktor is kénytelen időről időre szembesülni.

Török: Nem tudom pontosan eldönteni, hogy a magyar baloldal döglött, döglődő, vagy inkább „csak” fogatlan oroszlán, de azt kijelenthetjük, hogy szinte semmilyen életjelet nem mutat. Tusnádfürdői beszédében a miniszterelnök mégis azzal riogatta híveit: képzeljék el, mi lenne most, ha a 2010-ig hatalmon lévő erők győztek volna 2014-ben. Orbán Viktor egy tetszhalottat maszkíroz veszélyes ellenféllé; életre pofozza a baloldalt, hogy ne a Jobbikkal kelljen küzdenie. Ha a hagyományos, bal-jobb tagolódással szemben kialakul egy olyan töréspont a magyar politikában, amiről a Jobbik és az LMP is egyre többet beszél: a régi és az új pártok, vagy, ahogy Vona Gábor nevezi, a XX. századi és a XXI. századi pártok küzdelme.

Az Európai Unióról

Magyar érdekérvényesítés az Európai Unióban címmel Ujhelyi István MSZP-s és Meszerics Tamás LMP-s európai parlamenti (EP) képviselő részvételével tartottak pódiumbeszélgetést a táborban. Mindketten bírálták az Orbán-kormány uniós politikáját.

Meszerics Tamás arról beszélt, hogy manapság nem jó érzés Brüsszelben magyarnak lenni, mert a magyar kormány nem képes az ország érdekeit érvényesíteni. Az igazi veszélyt nem is a súlyos uniós büntetések jelentik, hanem az, hogy az EU ma már egyszerűen "legyint Magyarországra" - mondta.

Ujhelyi István ehhez hozzátette: Európa jelenleg a második világháború óta legmélyebb válságát éli meg, erre kétféle választ adnak a politikai erők. Az egyik a szélsőséges és populista pártoké, amely ellentmond az európai eszménynek, mint például az Orbán-kormányé, illetve a realista, Európa-párti erők, mint például az MSZP és az LMP válasza.

Kövér Lászlót már nem érdekli a Fidesz

Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Schiffer András, az LMP társelnöke részvételével, Hogyan tovább, Magyarország? címmel is tartottak egy pódiumbeszélgetést.

Kövér szerint 1990 után a kommunizmus kisöpréséhez szükséges minimális konszenzus sem jött létre a rendszerváltó erők között. Szerinte ez vezetett oda, hogy 2006-ra polgárháborús állapotok alakultak ki Magyarországon. Gyurcsány Ferenc szándéka tömeges utcai erőszakba forduló megmozdulásokra, ennek nyomán pedig demokráciakorlátozó intézkedések meghozatalára irányult. Ennek nyomán került az ország mélypontra – mondta a fideszes politikus. Szavai szerint az 1990 előtti kurzus MSZP-be és az SZDSZ-be átlépett képviselői nem voltak hajlandók elismerni az újonnan színpadra lépett politikai erők legitimitását.

fotó: Komka Péter/MTI

Schiffer András arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltáskor a régi nomenklatúra elitje békésen gazdasági hatalommá válthatta politikai hatalmát át országosan és helyi szinten. Az LMP társelnöke rámutatott: a külföldi tőke és a volt kommunista tőkések között létrejött kiegyezés eredménye az a fejlődési pálya, amely az egész felzárkózási projekt bukását eredményezte Magyarországon. Olyan, a térségben egyedülálló gazdasági szerkezet alakult ki, amely a multinacionális szektor fölényét eredményezte. Az ellenzéki politikus kitért az ügynöklisták kérdésére is. Szerinte ki kell tenni az asztalra, hogy 1990 után a médiában, gazdaságban, a rendszerváltó pártokban pozíciót szerzők között ki voltak szereplői az állambiztonsági hálózatnak.

A házelnök Schiffer András szavaira reagálva kijelentette: nincsenek és nem is voltak ilyen ügynöklisták. Hozzátette: szelekció és differenciálás nélkül nem lehet ezt a kérdést rendezni.

Schiffer András azt mondta: az elmúlt öt év során az ország oda jutott, hogy aki helyben próbál meg boldogulni, de nem fideszesként tartják nyilván, elesik a lehetőségektől.

Kövér László arról is beszélt, hogy a demokrácia az elmúlt több mint húsz évben a konszenzus hiányában rossz útra csúszott, ennek egyik oka pedig az engesztelhetetlen, arrogáns szembenállás, amikor mindig mindenki a legsarkosabb véleményt fogalmazza meg. Szerinte a baloldal a 20. század eleje óta nemzetgyűlöletből táplálkozik. Ebben pedig egyre kevesebb a magyar specifikum, az egész európai baloldal nemzet- és kereszténygyűlölő. Ugyanakkor a kezdetektől bevándorláspárt is, aminek magyarázata, hogy a lassan elkopó eredeti bázisuk pótlását látják a betelepülőkben – mondta.

Ezzel szemben Schiffer András úgy fogalmazott, hogy a haza üdvét egy egymás érveire nyitottabb politikai stílus szolgálná, amely elvezethet a konszenzushoz is. Az egészpályás letámadás politikája azonban nem ebbe az irányba hat, bár az ellenfelek minősítésének is van teremtő ereje - mondta. Schiffer András szerint napjainkban az elnyomás és a kizsákmányolás alapvetően globális és multinacionális keretek között zajlik, ami nemcsak az alávetett emberek számára jelent fenyegetést, hanem a nemzeti keretek fölrúgásához is vezethet.

A házelnök szavai szerint mára már tarthatatlanná vált a helyzet Európában, megbukott az európai jóléti rendszer és teljes káosz fenyeget. Utolsó utáni pillanatban járunk, hogy újrafogalmazzuk európai identitásunkat, amihez a „kályhát”, az alapkövet a család jelenti. Csak így tudunk felépíteni egy új Európát – mondta.

Az LMP-s politikus ezzel összefüggésben felvetette, hogy a Fidesznek is harcolnia kellene azért, hogy a termőföldeket kivegyék a tőke szabad áramlásának hatálya alól, ám ennek Kövér László szerint jelenleg nincs realitása.

A legérdekesebb momentum - leszámítva a közönség sokszor tapsolós, sokszor azonban morgolódós-zúgolódós hangulata mellett pl. - az volt, amikor Kövér László kijelentette, hogy őt nem érdekli a Fidesz már. De álljon itt a beszélgetés egy részlete:

MTI/valasz.hu/444.hu/Egri Ügyek