2024. április 20., Tivadar

Mindenki ügye

Hiába áldozatok a gyerekprostituáltak, alig védi őket valamilyen törvény


Civil szervezeteknek sikerült elérniük, hogy legalább ne legyenek büntethetőek a prostitúcióra kényszerített fiatalkorúak, akik a legtöbb esetben emberkereskedelem áldozatai.

 

Több civil szervezet is sikernek éli meg az Alkotmány Bíróság pénteken közzétett határozatát, miszerint nem lesznek büntethetőek a fiatalkorú prostituáltak. A szabálysértési törvény változásával sikerült elérni, hogy az érintettekre ne elkövetőként tekintsenek, eddig ugyanis akár börtönbe is kerülhetett az a gyerek, aki prustitúciót végzett. Ez azonban nem felel meg az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével, amelynek 34. cikke így szól:

 

"Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy megvédik a gyermeket a nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formájától. Ebből a célból az államok hazai, kétoldalú és többoldalú síkon különösen az alábbiak megakadályozására tesznek intézkedéseket:

 

a) a gyermek ösztönzése vagy kényszerítése törvénytelen nemi tevékenységekre;

b) a gyermekek kizsákmányolása prostitúció vagy más törvénytelen nemi tevékenység céljára;

c) a gyermekek kizsákmányolása pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítése céljára".

 

Az, hogy Magyarországon változzon a szabályozás, az Utcajogász Egyesületnek köszönhető, amit önkéntes jogászok alkotnak, és főleg hajléktalan, valamint lakhatási szegénységben élőket segítenek. Az egyesület egyik gyermekkorú ügyfelét ötvenezer forintra bírságolták prostitúció miatt - a lány a bírósági döntés előtt lett két héttel töltötte be a tizenhatot. Ezután fordultak az Alkotmánybírósághoz.

szabalysertes.hu részletesen leírta az esetet, amiből kiderül, hogy az érintett ügyben szereplő lány, Anna miként lett prostituált. Anna három testvérével élt együtt rokkant édesanyjával, ám miután elvesztették otthonukat, tertvéreivel együtt gyermekotthonba kerültek, itt találkozott kizsákmányolóival. Ez pedig egyáltalán nem kirívó eset, a prostitúcióra kényszerített gyerekek legnagyobb arányban a gyerekvédelmi ellátásból kerülnek ki. Az ENSZ gyermekjogi bizottságához 2019-ben beküldött jelentésben, amely azt taglalja, hogy Magyarországon miként sikerül végrehajtani a Gyermekjogi Egyezményben foglaltakat, így írnak a gyermekvédelmi szakellátásról: 

"Aggodalomra ad okot a neuroleptikumok szükségtelen használatának kockázata, néhány, gyermekek elleni erőszak alkalmazása és a gyermekprostitúcióban való érintettség." A jelentés kiemeli: "a gyermekotthonokban vagy szociális intézményekben nyújtott gondoskodás nem jelent megfelelő segítséget, a kormány mégis fenntartja ezeket a körülményeket azáltal, hogy a pénzügyi alapokat ezeknek az intézményeknek teremti meg – noha a kitagolás fő célja éppen a bekerülés megakadályozása, a krízisben lévő családok segítése és a közösségi, családi alapú szolgáltatások támogatása és megerősítése lenne."
 

Az, hogy a gyermekkorú prostituáltatakat nem kriminalizálják, valóban fontos lépés, ám a legnagyobb probléma továbbra is, hogy ezeket a fiatalkorúakat nem tekintik azonnal áldozatnak. Ezt taglalja egy 2018-as obudsmani jelentés is, miszerint a rendőrség csak akkor tudja megállapítani, hogy a gyerekeket kényszerítették, ha azok kijelentik ezt. Ez azonban a legritkább esetben történik meg, hiszen kényszerítésről beszélünk, az érintetteket erőszakkal, kábítószerekkel és egyéb eszközökkel tartják sakkban. 

A legfontosabb az lenne tehát, hogy a rendőrség a gyermekek futtatóit próbálja meg elfogni. Itt pedig sok esetben már emberkereskedőkről beszélünk, amivel kapcsolatban nincs túl jó híre Magyarországnak a nagyvilágban. Az Amerikai Egyesült Államok 2019-es emberkereskedelemmel kapcsolatos jelentése szerint a kormány "nem monitorozza megfelelően az emberkereskedelem alakulását a kiszolgáltatott csoportok körében".

 

A statisztika is érdekesen alakult az évek során, ugyanis 2018-ban 75 fiatalkorú lány volt érintett prostitúció miatt szabálysértési eljárásban, ám az emberkereskedelem nyilvántartott gyermekáldozata ez évben 0 volt. Mindeközben az osztrák Die Presse egy 2017-es cikkében arról számol be, hogy Bécsben a gyermekprostituáltakak közt minden negyedik magyar - köztük olyan is van, aki még nem töltötte be a 12-t. Róluk pedig biztosan kijelenthető, hogy nem önszántukból mentek ki egy idegen országba, hanem emberkereskedők áldozatai lettek. 

Ha a gyakorlat pedig ezen nem változtat, továbbra is szembe megy majd az ENSZ már korábban is említett egyezményével, miszerint:

Az Egyezményben részes államok hazai, kétoldalú és többoldalú síkon meghoznak minden alkalmas intézkedést arra, hogy megakadályozzák a gyermekek bármilyen formában történő elrablását, eladását vagy a velük való kereskedelmet. Az Egyezményben részes államok megvédik a gyermeket a jólétére bármilyen szempontból káros kizsákmányolás bármely más formája ellen is. 

 

Via ugytudjuk.hu

 

 

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló