Mindenki ügye

Folyamatosan nő a szakemberhiány Kelet-Magyarországon

2017. november 27. 15:57:39
A hiányszakmákat vizsgáló legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy 2017 utolsó negyedévében a magyarországi munkáltatók több mint fele szakemberhiánnyal küzd.

 

 Ez az érték csaknem 10 százalékponttal nagyobb az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ráadásul a hiányszakmák listáján egyes szakmák több helyet is előre ugrottak. A strukturális munkanélküliséggel párhuzamosan az országos szakemberhiány egyre jobban sújtja a keleti országrészt is.

 

A legkeresettebb szakmák a régióban

 

A kelet–magyarországi munkaerőpiac egyik legjellemzőbb problémája a szakképzett dolgozók hiánya. Ezekben a megyékben nemcsak a varrónőkre, szerkezetlakatosokra, vagy éppen bolti eladókra van a legtöbb munkaadónak égető szüksége, de kőművesekre, CO-hegesztőkre valamint CNC-gép-kezelőkre is. A foglalkoztatók az állásinterjúk során rendszerint azzal szembesülnek, hogy mindenekelőtt a fenti szakmákban nincs önállóan dolgozni tudó megbízható szakember. Utóbbiban persze nagy szerepet játszik az a körülmény is, hogy nemcsak külföld, hanem a nyugati országrész is folyamatosan csábítja a jól képzett munkaerőt. A közelmúltban készült kimutatások alapján egyértelműen látszik, hogy az északi, illetve keleti megyékből – ezen belül is mindenekelőtt az Észak-Alföldről – költöznek el az emberek. A jobban fizető állások után indulók elsődleges célja Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl, valamivel talán kisebb mértékben a szomszédos országok. A fentiek alapján jól látszik az is, hogy a kelet-magyarországi foglalkoztatási paktumoknak egy nagyon komplex kihívásra kell választ adnia. A közelmúltban meghirdetett különböző képzési, bér- és járulék-, valamint lakhatási támogatások elvileg azt a célt szolgálnák, hogy mind többen találjanak állást az elsődleges munkaerőpiacon, a közfoglalkoztatás pedig maradjon meg mindenekelőtt azoknak, akiknek a segélyfolyósítás helyett ténylegesen nincs más lehetősége bevételre szert tenni.

 

Egyes szakmákban a keleti országrészben is tapasztalható bérnövekedés

 

A 2017 nyarán készült felmérések szerint, míg a dunántúli megyék többségében eléri, vagy meghaladja a vidéki átlagot a versenypiaci fizetés, addig Kelet-Magyarországon – talán Heves megye kivételével – a fenti érték alatta járnak a fizetések. Annak ellenére, hogy a hegesztőkhöz, asztalosokhoz vagy éppen CNC-gép-kezelőkhöz hasonló legkeresettebb szakmákban valamelyest nőttek a fizetések. Legkevesebbet továbbra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fizetik a munkavállalóknak, ahol az átlagkereset alig éri el a 198 ezer forintos határt. Ez pedig 80 százalékos lemaradást jelent a fővárosi keresetekhez képest. Még érdekesebb képet kapunk akkor, ha a 2017-es esztendő első félévének kereseti adatait nemcsak 2016 hasonló időszakának adataihoz hasonlítjuk, de egybevetjük a 2010-es választások után kimutatható nettó bérekkel. Utóbbi ugyanis a specializált megközelítéseknél nagyságrendekkel jobban mutatja a tendenciákat. Utóbbiakból kiderül, hogy míg a hiányszakmákat legjobban megfizető fővárosban 2010-ben 163 ezer forint volt a nettó átlagkereset, ez 2017-re 246 ezer forintra ugrott. Annak ellenére viszont, hogy a legnagyobb arányú, nettó béremelkedéssel Jász-Nagykun-Szolnok megye büszkélkedhetett 2017 első felében, mégsem érik el az itteni fizetések a fővárosi, vagy nyugat-dunántúli szintet.

Lesz- e elegendő szakember és megfelelő számú munkahely Észak-Kelet Magyarországon, Dél-Baranyában, Békés- illetve Nógrád megyében? Megállítható-az elvándorlás a közép- és nyugat-magyarországi ipari központokba? Úgy tűnik, 2017 végén a kérdés még mindig nyitott marad.

 

 

Na most jól megmondtahtod
Kiemelt híreink a címoldalról