Megpróbálta átjátszani Eger polgármestere a Katona téri parkolóházat egy NER-közeli külsős cégnek?
Az elmúlt évekre nézve nagyon szomorú megállapításokat közölt az Európai Bizottság hazánkat is vizsgáló Oktatási és Képzési Figyelő 2017 c. jelentése. A dokumentumban szereplő adatokat a merce.hu is összegezte, a portál külön kiemelte, hogy a jelentés szerint elmúlt években tovább nőtt az iskolaelhagyók aránya a magyar közoktatásban, és az alulteljesítőké is.
Ha az iskolaelhagyásokat nézzük, akkor az uniós átlag 10,7 százalék, ehhez képest a magyar arány 12,4 százalékra nőt. A jelentés szerint a tankötelezettség határának 16 éves korra csökkentése okozza ezt, hiszen a hátrányos helyzetű gyerekek hajlamosak iskola helyett munkát vállalnak.
A merce.hu szerint romlott az alulteljesítő 15 évesek aránya, főként az olvasás és természettudományok területén: előbbiben 19,7-ről 27,5 százalékra, utóbbiban 18-ról 26 százalékra nőtt az alulteljesítők aránya. Az uniós átlag mindkét területen 6-7 százalékkal alacsonyabb. A portál szó szerint idéz egy elég durva megállapítást:“A 2016-os nemzeti felmérés szerint a szakközépiskolák 10. osztályában a tanulók kompetenciaszintje átlagosan alacsonyabb volt, mint a 6. osztályosok kompetenciaszintje, és a 9. és 10. osztályokban nem növekedett.”
Sajnos, egyre nő a szegregáció okozta kár is, a hátrányos helyzetű diákok lehetőségei csökkennek, miközben a kormány azzal az indokkal hajtotta végre az oktatási rendszer központosítását, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket, de ehhez képest a roma diákok túlnyomó többsége még mindig szegregált iskolákba járt. A roma fiatalok körében nagyon magas az iskolaelhagyók aránya: közel 60 százalék, miközben a nem romák esetében ez a szám csak 8,9 százalék.
A jelentés pozitívumokat is említ: csökkent a gyerekszegénység, nőttek az oktatásra fordított állami kiadások, és a kezdeti központosítások után némileg emelkedett az iskolák autonómiája.