Friss kutatás: a többségnek fáj Trianon, de kevesen tudják, mikor írták alá a békeszerződést

A magyarok többségét érdekli a történelem, a trianoni békeszerződés körüli eseményekre négy ember közül három kíváncsi – derült ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport idén májusban készült, reprezentatív felméréséből. Sokak családja közvetlenül is érintett: a válaszadók 28 százalékának van határon túlról átköltözött rokoni ága a múltból. Közel minden ötödik magyarországi magyarnak él rokona az elcsatolt területeken, a minta 2 százaléka maga is határon túl született – írja a HVG.

Három kérdéssel tesztelték a magyarok tájékozottságát:

– Mikor kötötték meg a trianoni békeszerződést? (1920. június 4.)

– Mekkora a történelmi Magyarország területvesztesége? (67 százalék, Horvátországgal együtt 71)

– Mekkora volt a történelmi Magyarország területén élő nem magyar nemzetiségű népesség aránya? (Nagyjából 52 százalék, Horvát-Szlavónország nélkül 45,4)

Csak a válaszadók egy százaléka felelt helyesen mindegyik kérdésre, és az emberek nagyjából fele elismerte, hogy keveset tud a történelmi tényekről.

Fotó: trianon100.hu

A békeszerződés évszámát a válaszadók 43 százaléka tudta, 30 százalék mondta meg jól a napot és a hónapot, és összességében napra pontosan a megkérdezettek 27 százaléka tudta jól az aláírás időpontját. A lakosságszámban mért csökkenést 20 százaléknyian tudták, a területi veszteséget 31 százalék becsülte meg nagyjából helyesen, míg a nemzetiségek arányát 9 százalék tudta közelítően jól. Mindhárom kérdés esetén a relatív többség inkább alulbecsülte a tényleges értékeket.

A válaszadók 94 százaléka szerint a békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben, 84 százalék szerint "magyar az, akinek fáj Trianon", és 77 százalék szerint a trianoni traumát máig nem heverte ki az ország.

A kutatók rákérdeztek az okokra is, és a válaszok alapján a legelfogadottabb magyarázatok szerint a trianoni békeszerződéshez a győztes hatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok terjeszkedési törekvései és területi igényei, valamint az I. világháborús vereség vezetett – a válaszadók 70-78 százaléka tartja ezeket meghatározó szempontnak. De többségében még mindig meghatározó tényezőként azonosították a különféle nemzetközi összeesküvők magyarellenességét is. 

(Indexkép: kozterkep.hu)

Eger, Hatvan, Heves és Gyöngyös címere is felkerül az Országház homlokzatára