2024. március 28., Gedeon Johanna

Eger ügye

Úgy tűnik, elrontották Egerben a kampányban felavatott Eszterházy-szobor feliratát

2019.11.30. 00:00

A szakemberek szerint egyértelmű a helyzet.

 

Az önkormányzati választás kampányhajrájában, szeptember 30-án adták át Egerben a jelentős részben európai uniós támogatásból elkészült, felújított Eszterházy teret. Az átadással együtt felavatták a tér névadójának, Eszterházy Károly egri püspöknek (1725-1799) az egész alakos szobrát, amely Kovács Jenő szobrászművész alkotása. A szobrot Ternyák Csaba egri érsek, Habis László volt fideszes polgármester és Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora leplezte le.

 

Már akkor sokaknak feltűnt, hogy a szobor felirata "az egyetem alapítójaként" hivatkozik Eszterházy Károlyra, holott köztudomású, hogy az Eszterházy Károly Egyetem egyik jogelődje sem volt egyetem. Az valóban igaz, hogy a püspök egyetemmé akarta tenni az általa építtetett Líceumot, Az egyetem alapítását azonban se Mária Terézia, se utóda, II. József nem engedélyezte.

 

 

Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis 14. paragrafusa kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Így az intézmény ugyan egy ideig működhetett orvosképzés (később Mária Terézia ezt is megvonta), jogi akadémia, majd tanítóképző is, de egyetemi rangot nem kapott a Líceum. Az Eszterházy Károly Főiskola végül 2016-ban lett egyetemként elismerve.

 

Vagyis valami tényleg nincs rendben a szobor feliratával, amit Kiss Péter a heol.hu-n megjelent elemző írása is alátámaszt. A cikk hivatkozik Dr. Mészáros István akadémikusra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorára, aki egyik értekezésében azt írta: „1784 októberében II. József Egerben járt s tárgyalt a püspökkel. Erről Eszterházy 1784. november 1-én hosszú levélben számolt be Batthyány Ignác gyulafehérvári püspöknek, volt egri nagyprépostjának. Ebben többek között ezt írta: amióta nem akarják az egyetemet Pestről Egerbe áthelyezni, azt az okot hozzák fel, hogy a Líceum épülete nem képes befogadni az összes tudományszakot (vagyis a három fakultást). De hát Pesten vagy Budán egyetlen épület fogadja vagy fogadhatja be? Könnyebben lehetséges ez itt, Egerben. A királyi egyetem Egerbe helyezését tehát ekkor már elvetették, ezzel az egri egyetem ügye a 18. században végképp lekerült a napirendről. Eszterházy Károly püspök ekkor, 1784-ben végkép letett egyetemalapítási szándékáról: a megvalósulás lehetősége ekkor vált teljesen lehetetlenné.”

 

A cikkben más tudományos források említése mellett a szerző azt is megjegyzi, hogy a szobrot sokan fogják látni rendszeresen, ezért, ha változatlan marad a felirata, sok emberben fog idővel rögzülni az, hogy az egri egyetemet Eszterházy Károly püspök alapította. Ő szerintük ehhez kétség sem férhet, hiszen a talapzatra bizonyára helytálló szöveg van írva. Az ott olvashatók helyességét erősíti számukra az is, hogy a főpásztorról van elnevezve az intézmény.

 

"Ha a püspök „egyetemalapító” marad, akkor az újabb nemzedékek lányai, fiai közül jó néhányba ez fog bevésődni, és ki tudja, hány turista távozik majd ezzel a városból. A tények alapján a magam részéről a nem helytálló „az egyetem alapítója” helyett „a Líceum építtetője” megfogalmazást javasolnám" - írta Kiss Péter.

 

 

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló