2024. március 28., Gedeon Johanna

Eger ügye

Törvénytelen választás az Eszterházy Károly Egyetemen, cáfol a hallgatói önkormányzat

2019.11.30. 00:00

Három éven keresztül nem igazolták a hallgatói önkormányzatok, hogy elegendő számú diák vett részt a választásokon.

 

Városunk egyeteme, az Eszterházy Károly Egyetem is érintett abban a botrányban, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tárt fel. A számvevőszék pénteki MTI-közleménye szerint a vizsgálatuk megállapította, hogy nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, mert nem igazolták, hogy az intézmények teljes idejű nappali képzésében részt vevő hallgatóinak legalább negyede voksolt a testületek megválasztásakor.

 

Ez a részvételi határ ugyanis a felsőoktatási törvény szerint a HÖK-ök megalakulásának alapfeltétele. Az ÁSZ szerint ráadásul a hallgatói érdekképviseletek többsége nem rendelkezett az egyetemi vagy főiskolai szenátus által jóváhagyott alapszabállyal. Emiatt a számvevőszék szerint a diákönkormányzatok az érintett időszakban törvénytelenül gyakorolták jogaikat, vagyis nem lett volna jogosítványuk például részt venni az egyetemi szenátusok döntéseiben, illetve rendelkezni a rájuk bízott költségvetési források felett.

 

Bár az ÁSZ-jelentés illetékesség hiányában, önmagában nem állapíthatott meg választási csalást, azonban ha nem készült hitelesített összesítés a leadott szavazatok számáról, akkor a HÖK-választások nyilvánvalóan törvényellenesen zajlottak le, amivel az illetékes HÖK-vezetőknek is tisztában kellett lenniük.

 

Ráadásul a számvevőszék szerint a benyújtott dokumentumok alapján látható, hogy a felsőoktatási intézmények nem ellenőrizték a hallgatói önkormányzatok törvényes gazdálkodását sem.

 

 

Az ÁSZ korábban számos alkalommal ellenőrizte a felsőoktatási intézmények gazdálkodását, azonban ez volt az első alkalom, amikor a hallgatói érdekképviseleteket vizsgálták. Ennek célja éppen az volt, hogy szabályszerű legyen a diáktestületek működése és közpénzfelhasználása.

 

Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára elmondta: az érintett 27 felsőoktatási intézmény közül 19 adott tájékoztatást az ÁSZ felhívására az ügyben megtett intézkedésekről. Nyolc intézmény azonban ezt nem tette meg, így kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár függessze fel a hallgatói normatíva diákönkormányzatokra fordítandó egy százalékának kifizetését.

 

A számvevőszék szerint az érintett intézmények: a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Testnevelési Egyetem.

 

A mai nappal kérdéseket küldtünk az Eszterházy Károly Egyetem hallgatói önkormányzatának, és többek között arról érdeklődtünk, hogy miért nem adtak tájékoztatást a számvevőszéknek, továbbá miért nem igazolták, hogy elegendő számú nappali tagozatos hallgató adta le szavazatát. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a HÖK választásokra vonatkozó válaszát:

 

A Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban HÖK) intézményünkben a nemzeti felsőoktatási törvény (Nftv.) felhatalmazása alapján megalkotott alapszabálya szerint a tisztségviselőket közvetett módon választja a Küldöttgyűlése által. Az erre vonatkozó dokumentumokat az ellenőrzési időszakban meg is küldtük az Állami Számvevőszék részére. Itt minden esetben teljesült a 25%, hiszen a Küldöttgyűlés 50%-os részvételi arány fölött határozatképes.

 

Az Nftv. 60. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt részvételi feltétel a HÖK testületek közvetlen (kari, majd 2016-tól a campusok szintjén lebonyolított) választásain is érvényesült, ahol a hallgatók megválaszthatták képviselőiket. Mivel az ÁSZ adatkérése csak a tisztségviselők megválasztására vonatkozott, ezért a közvetlen választásokra vonatkozó, a törvényben előírt részvételi arány teljesítését igazoló dokumentációt nem küldtük meg, de ezt szükség esetén az Állami Számvevőszék rendelkezésére tudjuk bocsátani.

 

Az Egyetemünkön a HÖK céljaira rendelkezésre bocsátott források vonatkozásában a kiadásokra a mindenkori Rektor, majd később a Kancellár által kötelezettségvállalási jogkörrel felruházott közalkalmazott tehetett kötelezettségvállalást, illetve az ellenjegyzési jogkörrel felruházott közalkalmazott gyakorolta a pénzügyi ellenjegyzést is. Tehát a fentiektől függetlenül, a hallgatói normatíva vonatkozó része megfelelő szabályozás mentén került felhasználásra.

 

 

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló