Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Sokan emlékezhetünk, hogy Mirkóczki Ádám polgármester még április elején közölte, új alpolgármestere lesz Egernek; az Egységben a Városért Egyesület színeiben bejutott Mirkóczki Zitát frakciótársa, Farkas Attila váltotta. A városvezető akkor azt mondta, hogy a személycserét ő kezdeményezi, és azzal indokolta a döntését, hogy Eger szociális válság elé néz, ami külön alpolgármestert kíván, aki kifejezetten ezzel foglalkozik.
Mirkóczki Zita még alpolgármesterként. Fotó: Egységben a Városért Egyesület Facebook-oldala
Azt a Városháza és a frakció környékéről érkező hírmorzsákból is lehetett sejteni, hogy a háttérben azért ennél sokkal összetettebb a váltás ügye. Kissé fura volt az is, hogy az egri önkormányzat oldalán először az jelent meg, hogy Mirkóczki Zita lemondott az alpolgármesteri tisztségéről, később viszont azt jelezte a polgármester: adminisztratív hiba történt, nem lemondás, hanem a megbízás visszavonása szerepelt indokként. A városvezetésen belüli feszültség aztán borítékolhatóvá vált, amikor kiderült: a leváltott alpolgármester az illetékes kormányhivatalhoz fordult jogorvoslatért és belengetett egy 10 milliós kártérítási pert is.
Végül a kedélyek lehiggadtak, október elején portálunknak már így nyilatkozott Mirkóczki Zita: "Mind a ketten arra törekedtünk polgármester úrral, hogy a köztünk lévő konfliktust megoldjuk. Meg kell tanulnunk egymással együttműködni a város érdekében. Neki és nekem is, ez jó úton halad. Ide tartozik, hogy a munkaügyi pertől elálltam".
Egy kis utózönge
Minderről azért írunk így december közepe felé, mert hétfőn kaptunk egy hivatalos állásfoglalást az ügyben, amely azon apropóból született, hogy a botrány kirobbanása után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezethez fordult Komlósi Csaba egri önkormányzati képviselő, aki szabálytalanságot szimatolt Mirkóczki Ádám polgármester akkori lépésében. A mostanra elkészült állásfoglalás nagyjából arra világít rá, hogy a rendkívüli jogrend idején is csak jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét szem előtt tartva szabad intézkedéseket tenni. Az akkori egri alpolgármester leléptetése pedig nehezen illeszthető bele ebbe az alapelvbe.
A TASZ kezdeményezésére születő állásfoglalásban az alapvető jogok biztosa kiemeli:
a településvezetőknek ilyen helyzetben is figyelemmel kell lenniük a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2–9. §-aiban megfogalmazott joggyakorlási elvekre. Ezek közül különösen a 9. §-ban foglaltak azok, amelyek a veszélyhelyzetben is zsinórmértékül kell, hogy szolgáljanak. Az Mötv. félreérthetetlenül kimondja, hogy az abban meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.
Majd az ombudsman leszögezi: "A különleges jogrend szabályozásából egyértelműen következik, hogy a különleges jogrend okául szolgáló szituáció elhárítása érdekében elkerülhetetlen és arra alkalmas intézkedések hozhatók. Ebből következően fokozott figyelemmel kell lenni a döntéshozónak a szükségesség-arányosság követelményére, valamint a joggal való visszaélés tilalmára. Így azok az intézkedések, amelyek a céllal nem állnak racionális kapcsolatban, annak elérésére nem alkalmasak, illetve amelyek nem elengedhetetlenek, nem hozhatók meg.”
Még egy sorban. Fotó: Egységben a Városért Egyesület Facebook-oldala
Halaszthatatlan volt a városvezető lecserélése?
A TASZ részéről ehhez hozzáteszik, hogy ők már tavasszal felhívták arra a figyelmet, hogy szerintük a polgármesterek nem alkothatnak jogot egyedül olyan esetekben, amelyek tűrik a halasztást. A rendkívüli felhatalmazást azért biztosítja számukra a jog, hogy egyrészt a képviselő-testület akadályoztatása esetén is képesek legyenek megbirkózni a járványhelyzettel, másrészt pedig hogy gyorsan, hatékonyan, az esetleges politikai vitákat elkerülve dönthessenek a feltétlenül szükséges kérdésekben. A polgármesteri hivatal felújításának ütemezése, vagy éppen a polgármesteri illetmény kiegészítése biztosan nem tartozik a halaszthatatlan döntések körébe.
A jogvédők azt is megjegyzik, hogy "a különleges jogrend alkotmányos funkciójából következően, a különleges felhatalmazásokkal csak a különleges jogrend okául szolgáló helyzet elhárítása érdekében elkerülhetetlen és arra alkalmas intézkedések hozhatók. Az az intézkedés, ami ezzel a céllal 1) nem áll racionális kapcsolatban, 2) elésére nem alkalmas 3) nem elengedhetetlen, az nem hozható meg".
