Mirkóczki: Danny Blue-t már a neve miatt is "lejjebb helyezné" , Danny blue: Mirkóczki sértő és aggasztó
Az elmúlt években a szelektív hulladékgyűjtés problematikája annyira felborzolta egyes lakosok kedélyeit, hogy már majdnem krisztusi megfeszítését követelik a városgondozás és a közgyűlés illetékeseinek, de van aki szívesen ezen illetékesek házához borítaná a nem oda illő szemetet.
EÜ: Minden nap láthatjuk élőben, akár a Facebookon, a város különböző pontjain szeletív szigeteket hatalmas szeméthegyekkel. Van e ilyen értelemben értelme a gyűjtésnek?
JZ: Természetesen van! Ha a szükségesség oldaláról nézzük társaságunknak kötelező a szeletív hulladék gyűjtése, feltételeinek megteremtése és az így gyűjtött anyagok hasznosításának biztosítása. Ugyanakkor bizonyára -még azok számára is akik nem érzik szükségességét-mindnyájunk érdeke. Úgy gondolom nem kell már hosszan taglalni, hogy a földünknek végesek az erőforrásai, hogy a globális gazdaság és a fogyasztói kultúra gyökeres átalakulása okán egyre több szemét termelődik és hogy az emberi életterünk, valamint termőföldjeink és rekreációs területeink védelme érdekében a háztartási hulladékok mennyiségének csökkentése és a szelektív gyűjtés létfontosságú. A felnövekvő generációkban már a mag el van vetve és egyre komolyabb hangsúlyt fektet az oktatás ennek elősegítésére. Bízom benne, hogy a hulladék szelektív gyűjtése még sikeresebb lesz a jövőben, és nem csak Egerben.
EÜ: Mi az oka annak, hogy a szeletív szigetek még is rendre tele vannak oda nem illő szemétkupacokkal? Gondolok itt építési törmelékre, kommunális hulladékokra...stb.
JZ: Két formájában fordulnak ezek elő. Vannak akik szeletív hulladékot tesznek bezsákolva a gyűjtőedények mellé, vagy mert kényelmesebb és nincs kedve bedobni, de például az is előfordul (főleg a papírnál), hogy egy nagyobb méretű kartont bedobva az edény közepén megakadva hamar megtelítődik és úgy tűnik mint ha megtelt volna, pedig csak nem megfelelően volt az edénybe helyezve.
A másik oldala a rosszabb. Részben hogy nem abba az edénybe dobják a hulladékot melybe kellene, vagy egyáltalán nem oda illő hulladékot helyeznek az edénybe vagy mellé. A szigetek elhelyezését sok feltétel alapján választjuk ki, például, hogy közterületen legyen, a lakosságot ne zavarja (legyen elég távol, de ugyanakkor elég közel), a hulladékot elszálltó jármű könnyen mellé tudjon állni, meg tudja közelíteni, gyorsan ki tudja üríteni. Ez azt is jelenti, hogy bármilyen más jármű is könnyen meg tudja közelíteni a helyet, ami gyakran illegális hulladék lerakását eredményezi. Kényelmesség és hanyagság. Ez a kettő az okozója.
De természetesen van olyan helyzet is amikor a sziget tartálya valóban megtelik. A szigeteket hetente kétszer ürítjük, ám megtelése egy adott szigetnél is szabálytalan időközű. Természetesen ha tudomásunk van egy egy sziget megteléséről, arról azonnal gondoskodunk. Ezügyben a lakosság türelmét, megértését és együttműködését kérjük.
EÜ: Hogy lehet megoldani ezeket a problémákat? Van e már terv, ötlet az állapotok felszámolására a rendszer megreformálására?
JZ: Van, sőt kivitelezés alatt áll. Kollégáimmal rendszeresen jártuk be a szeletív szigeteket és mértük föl a kritikus pontokat. Például a Felsővárosban a Wigner középiskola előtti is egy ilyen pont. A szelektív szigetet áthelyezésre került a volt 3.sz iskola udvarára (erről mi is írtunk korábban) ahol a szelektív sziget közvetlen környezete is be van kamerázva, ahogy a Napsugár közi is. De ilyen kritikus pont a Károlyi Mihály úti sziget, melynek felszámolása időközben megtörtént. A Nagyváradi úton található sziget állapotának megoldásán jelenleg is dolgozunk.
Jelenleg a város teljes területén működik a "házhozmenős rendszer", azaz, ha zsákban kihelyezi valaki a szelektíven gyűjtött hulladékát, azt a városgondozás személyzete a honlapunkon és hirdetményekben megjelölt időpontokban elszállítja.
Továbbá a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás pályázat útján 40 ezer darab sárga szelektív gyűjtőedényt is nyert, melyet egyenlőre családi házas övezetben lakók igényelhetnek, kiváltva ezáltal a szelektíves gyűjtőzsákot. Ezeket az edényeket havonta kétszer ürítik. Dolgozunk azon, hogy ezekből az edényekből minél több legyen és magánházak is igényelhessék.
EÜ: Előfordult az is, hogy valaki szemtanúja volt az illegális lerakásnak, sőt volt amikor fényképet is töltött föl az internetre az elkövetőről vagy autójáról. Mit tanácsol, mit tegyen egy lakos ha észleli a folyamatban lévő hulladéklerakást?
JZ: Mindenképpen szeretném jelezni, hogy aki nem szelektív hulladékot (kommunális, veszélyes hulladékot...stb) helyez el közterületen az szabálysértést követ el. Aki ilyet észlel és fotódokumentációs bizonyítékkal is rendelkezik, azokkal kérem feltétlenül keresse meg társaságunkat bármelyik elérhetőségünkön (3300 Eger, Homok utca 26 / ugyfelszolgalat@varosgondozaseger.hu / (36) 513-200 ). Akár névvel akár név nélkül teszi, társaságunk saját nevében fogja az ügyet akár hatósági útra is terelni. Vonatkozik ez bármilyen a társaságunk feladati közé tartozó ügyben is, legyen szó külterületen elhelyezett hulladékról, parkokban előforduló problémákról.
EÜ: Olyat is hallottam, hogy azért nem válogatja külön szemetét mert nem érdekelt benne. Talán ha anyagilag (szemétdíj csökkentése) erre ösztönöznék. Mit a véleménye erről?
JZ: A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ára nem vállalati kompetencia, magasabb szintű jogszabályok állapítják meg az aktuális díjakat. Úgy gondolom a szelektív gyűjtés mindenkinek saját érdeke kell, hogy legyen, és elsősorban nem az anyagi oldaláról beszélek. A jövőben elképzelhető, hogy az egyedi azonosítású, súly arányos díjfizetés lesz majd az elterjedt, de ahhoz még nagyon sok mindennek kell változnia, alakulnia.
EÜ: Gyakran előfordul, hogy a szigetek mellett építési törmeléket helyeznek el. Egyesek azt állítják horror áron veszi át a Városgondozás az építési törmeléket, ezért szaporodnak külterületen is és a szigetek körül a kupacok. Mit gondol erről?
Eger városnak van egy Építési-bontási Törmelék Feldolgozó Telepe. Az országos vagy a térségi árakat figyelembe véve egyáltalán nem nevezhetőek magasnak az átvételi árak. A legnagyobb idő- és energia befektetést igénylő vegyes törmelék átvételi ára bruttó 8 100,-Ft/tonna, de ha valaki a építkezés-bontás során szelektál, akkor nagyságrendekkel kevesebbért adhatja le az ilyen típusú hulladékát. Megítélésem szerint sajnos nem ennek függvénye az illegális lerakás. Általunk felszámolt több esetben is egyértelmű jelei voltak annak, hogy inkább a „jólét” dominált az elhelyező életében.
EÜ: Mit gondol mi lesz ennek a problémának a vége vagy a megoldása? Minden sziget be lesz kamerázva és meg fognak oldódni a problémák?
JZ: Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás, de a tapasztalatok alapján ez bizonyos helyszínek esetében szükségszerű. Had mondjak el egy példát. Egy hazai szakmai konferencián hallottam az alábbiakat Antwerpen városról. Szinte már szokás, hogy a közterületeket mentesítik az edényektől és föld alá süllyesztett tartályokban gyűjtik a hulladékot, beleértve a szelektívet is. Kártyával működik a rendszer, ami azt jelenti, hogy a rendszer felismeri a hulladékot elhelyező személyt, a hulladék típusát és súlyát. Ha nem megfelelő tartályba kerül a hulladék azt bizony pedig szankcionálják. Ez a gyűjtési mód rendkívül korszerű, üzemeltetése könnyebb és racionálisabb, ám kiépítése rendkívül forrásigényes. Ugyanakkor benne van a gondolkodásmódjukban, hogy az az energia, melyet belefektetnek a boltba menésre, ugyanakkora energiát belefektetnek a hulladék megfelelő elhelyezésére is, azaz véleményük szerint mindenki felkereshet egy kb. 250 méteres sugarú körben egy szigetet.
Úgy gondolom a gondolkodásmódunkat is erre kellene a jövőben minél jobban hangolnunk.
És meg egy nagyon fontos; a vásárlási szokásaink és a szabályozások. Amint említettem a piacgazdaság megsokszorozta a szemeteink mennyiségét és elsősorban a térfogat szempontjából. Következik ez abból is hogy az áruválaszték gyökeresen megnőtt a rendszerváltás előtti szinthez képest, másrészt az életszínvonal emelkedésével több terméket is vásárolunk. Ez magában talán nem is baj, ha a már kivesézett gondolkodásmódunk azt diktálja nekünk, hogy a keletkezett hulladékot a helyére tegyük.
A betétdíjrendszer véleményem szerint pedig jelenleg nem ösztönzi a lakosságot arra, hogy az üveget visszaváltsa, és egyes üvegtípusok pedig egyáltalán nem is betétdíjas termékek. Európa egyes országaiban a műanyag palack is betétdíjas, sőt egyes tőlünk keletebbre lévő országban is magasabbak a betétdíjak. Remélem, hogy ez a jövőben változni fog. Ez nem sarc, hanem környezetvédelmi zálog. Aki tett érte visszakapja, aki nem tett érte megfizette.
EÜ: Elindult útjára a városi pletyka, hogy a K2 mentén kialakított szelektív hulladék kezelésére létrehozott üzem nem működik, hibásan tervezték...stb Mi a helyzet az új létesítményekkel?
JZ: Múlt héten megkezdtük a beszállítást, a tesztüzem már hiba nélkül lemet, ezért csak hetek kérdése mikor kezdődhet meg a működése. Hibás műszaki kivitelezésről pedig szó sincs.
Jelenleg a szelektív hulladékok bizonyos elemeit az Agria Humán dolgozza föl -munkát adva megváltozott munkaképességűeknek és Egerben teremtve ezzel munkahelyeket- és utána szerződött partnereink vásárolják föl.
Te követed már az Egri Ügyeket a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
