Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Országszerte már számos önkormányzat csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek lényege, hogy közgyűlési határozatban vállalják a település vezetői: az önkormányzati tulajdonban lévő cégeknél nem alkalmazzák az akár évi 400 túlóra, továbbá átlagban heti 48 óra ledolgozását is lehetővé tevő, rabszolgatörvényként elhíresült jogszabálymódosítást a Munka törvénykönyvében.
A mozgalomhoz természetesen nem csatlakoztak a fideszes vezetésű, illetve fideszes közgyűlési többséggel rendelkező önkormányzatok. Miskolcon például a kormánypárti képviselők még a napirendet sem szavazták meg, hiszen a Fidesz és a kormány hivatalos álláspontja szerint a magyarok többet akarnak dolgozni, és így akarnak többet keresni, véletlenül sem inkább a bérek méltányos emelésével. Egyedül Szombathelyen sikerült kijátszani a kormánypártot, amikor az alpolgármester váratlanul megszavazta a napirendet.
Szombathelyen kívül eddig Szegeden, Dombóváron, Salgótarjánban, Budapest kerületei közül pedig az ellenzéki vezetésű Rákospalotán és Pesterzsébeten szavazta meg az ellenzéki többségű közgyűlés a rabszolgatörvény elvetését.
Úgy tűnik, most Eger következik. Az Egri Ügyek számolt be elsőként arról, hogy a közelmúltban az ellenzéki pártok egri önkormányzati képviselői meghallották az idők szavát, és az ellenzéki egységtől rettegő Fidesz ellehetetlenítő akcióját beelőzve közös képviselőcsoportot alakított a DK, az LMP, az MSZP képviselője és egy független képviselő. Az LMP-s Komlósi Csaba által vezetett, Egységben a Városért nevű ellenzéki frakció első nagy dobása lehet az a közgyűlési indítvány, amely az Egri Ügyek birtokába került.
Az előterjesztés úgy fogalmaz, már az új Munka törvénykönyve 2012-es hatályba lépésével a korábbinál jóval kiszolgáltatottabbá váltak a munkavállalók: háttérbe szorultak korábbi jogaik, csökkent érdekérvényesítő képességük, a sztrájk szervezésének ellehetetlenítésével pedig kivették a munkavállalók és szakszervezetek kezéből a leghatékonyabb fegyverüket.
A rabszolgatörvény elfogadása már egy újabb csapás a munkavállalói jogokra. Az ellenzéki indítvány szerint a jogszabályból az következik, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetik a jövőben túlmunkára. A munkaidőkeret három évre való emelése pedig azzal jár majd, hogy a munkáltatóknak ennyi idő áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a dolgozókkal a túlórákat elszámolják, illetve a túlórákért cserébe szabadnapokat biztosítsanak.
Emlékeztettek: a törvényjavaslat ellen hevesen tiltakoznak (például a múlt szombati útlezárással) a szakszervezetek, például a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), a Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ), a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), és több más érdekvédelmi szervezet is.
Éppen ezért az ellenzéki képviselőcsoport azt kezdeményezi, hogy Eger közgyűlése határozatban utasítsa a 100 %-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit, továbbá az önkormányzati fenntartású intézmények, a Polgármesteri Hivatal vezetőit, hogy a hatályos törvény szerinti rendkívüli munkaidőn felül ne kössenek túlmunka elrendelésére irányuló megállapodást.
Vagyis az évenként 250 óra, kollektív szerződés esetén az évi 300 óra rendkívüli munkaidőt ne lépjék túl „önként vállalt túlmunka” megnevezéssel sem, illetve 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeret ne alkalmazzanak. Tehát a cél, hogy az egri önkormányzat se alkalmazza a rabszolgatörvényt.
Az előterjesztésről január 31-én szavaz Eger közgyűlése. Mivel a képviselőtestületben többségben vannak a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselői, egyedül rajtuk múlik, hogy városunkban alkalmazzák-e a jogszabályt. Ám nem túl jó előjel, hogy a Fidesz már ki is küldte számukra a pártközpontból, hogy mit kell hazudniuk a rabszolgatörvényről.
(Belső képek: TV Eger adásaiból, Külső kép: Egri Ügyek fotó a december 19-i egri tüntetésről)
