A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
Rossz fényt vett az éppen a megmaradásáért küzdő Magyar Tudományos Akadémiára (MTA) a Qubit tudományos hírportál által feltárt eset, amely alapján a magyar tudományos elit a Palkovics László innovációs miniszter által eszközölt változások miatt annyira rettegett a közpénzek elvonásától, hogy inkább elgáncsolt egy áttörő jellegű magyarországi tudományos beruházást.
Kezdjük azzal, hogy az Albert Einstein általános relativitáselmélete által megjósolt gravitációs hullámok létezésének 2016-os bizonyítása és annak tudományos következményei jelenleg a legfontosabb és legizgalmasabb eredményekkel kecsegtető kutatási területnek számítanak a fizikában. Nem is csoda, hogy a felfedezésért három amerikai tudós is Nobel-díjat kapott 2017-ben. A jelenség lényege, hogy a téridő szövetében (amit egy vízfelületként is elképzelhetünk) a nagy tömegű objektumok, például a fekete lyukak ütközései hullámokat generálnak (akárcsak a vízbe dobott kövek). Ezeket a gravitációs hullámokat azonban csak nagyon érzékeny műszerekkel lehet érzékelni.
A világon jelenleg csak két ilyen obszervatórium működik: az amerikai LIGO (ahol a Nobel-díjt érő felfedezést tették) és az olaszországi VIRGO, de a harmadik ilyen obszervatórium Magyarországon, pontosabban a Mátrában épült volna, „Einstein-teleszkóp” munkacímen, ráadásul a másik kettőtől eltérő, pontosabban a legújabb technológiával.
A háromszög alakzatban, három tíz kilométeres hosszúságú, a föld alá fúrt karból álló berendezés potenciális helyszínéül több európai ország is szóba jött, de a használaton kívüli gyöngyösoroszi ércbánya a három dobogós egyike volt. Az előzetes számítások szerint itt ugyanis kevés a gravitációshullám-mérést nagyban megnehezítő háttérzaj, például a szeizmikus tevékenység (azaz földmozgások). Az építkezés során egy 30 kilométeres alagútrendszert építettek volna a hegyek alá.
Többen azt feltételezték, hogy a Mátra élővilágát károsítaná a teleszkóp, azonban az intézmény legnagyobb része mélyen a föld alá épült volna, ráadásul a felszíni részen elengedhetetlen lett volna a csend, vagyis a háborítatlan természeti viszonyok fenntartása, ami nélkül nem lehet érzékelni a gravitációs hullámokat.
Palkovics László miniszter az MTA elnökét, Lovász Lászlót kérte fel, hogy foglaljon állást az Einstein-teleszkóp megépítéséről.
A tavaly november 28-án tartott akadémiai bizottsági ülésen a magyar fizikusok krémje egyszerűen leszavazta az obszervatórium támogatását.
A teleszkóp hazai megépítése ellen szavazók magyar fizikusok attól tartottak, hogy a Palkovics és az MTA között tavaly nyár óta vitában az Einstein teleszkóp megépítése kiváló ürügy lehetne a további forráselvonásra, más tudományos kutatások, akár teljes akadémiai kutatóintézetek költségvetésének kárára.
Bár a Qubit kérdésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azt válaszolta, hogy „az Einstein teleszkóphoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésben még nem született döntés”, a magyar fizikusok egy maroknyi csoportja szerint óriási veszteség érné Magyarországot, ha nem itt valósulna meg a legalább egymilliárd eurós beruházás, amelynek várhatóan a felét vagy a harmadát fizette volna a magyar állam. Ez nagyjából 100-200 milliárd forintot jelent.
Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főigazgatója szerint egy magyarországi gravitációshullám-detektor nemcsak a magyar fizikusokat hozta volna helyzetbe, hanem a magyar ipart, a turisztikát, a pénzügyi szolgáltatásokat is.
