2024. április 26., Ervin

Környék ügye

Költői környezetben – Verskoncert Bélapátfalván a Kalákával

Holló Miklós 2019.11.30. 00:00

A 37. Kaláka Fesztivál előestéjén ismét a Bélkő lábánál örvendeztette meg a közönséget a Kaláka együttes. A 47 éve létező zenekar Szabó T. Anna és Lackfi János kötők közreműködésével a szerelmet állította a középpontba a Bélapátfalvai Ciszterci Apátságban.

 

Nem véletlen, hogy visszajöttünk, hiszen nagyon felemelő a helyszín. Maga az architektúra és a környezet is, mondhatnám költői, fogalmazott Gryllus Dániel a Kossuth díjas Kaláka együttes vezetője, a fesztivál főszervezője a Verskoncert előtt.

 

A meghitt, nyugalmat sugárzó természeti környezetben található ciszterci apátsági templom számos rendezvénynek adott otthont az elmúlt években. A Kaláka Fesztivál történetében második alkalommal rendeztek itt verskoncertet.

 

Az est tematikája a szerelem köré épült, nem is akárhogyan. A két népszerű költő Szabó T. Anna és Lackfi János, a Facebookon hihetetlenül sikeres verslavinájával érkezett Bélapátfalvára.

 

 

Szabó T. Anna évekkel ezelőtt írt verset a negyvenes férfiakról, amire persze Lackfi szintén költeménnyel válaszolt. Az előadásra a két poéta saját műveit hozta saját modorában, amihez a Kaláka egyéni, klasszikusokkal megspékelt, több évtizedes tapasztalata kínált zenei környezetet. A versek zenés előadását megcélzó, 1969 óta működő zenekar tarsolyában rengeteg szerelmes vers található. Ebből nyújtottak át egy csokorra valót a fesztivál kísérőrendezvényén, olyan darabokat, mint Szergej Jeszenyin A kék tűzeső, Weöres Sándor Gyönge ágam, Robert Burns Ha mennél hideg szélben című költeményei. Előkerült abból a tarsolyból Szabó Lőrinc, Lackfi szerint giccses verse a Szeretlek, mely régóta arra várt, hogy a Kaláka megzenésítse, valamint az estet lezáró különös Románc, Kányádi Sándor tollából. A két költő ez alkalommal sem fogta vissza magát, a közönség által választott öt szóra azonnal megírták aktuális versüket.

 

A 37. Kaláka Fesztivál kínálata sokszínű. Erről nyilatkozva Gryllus Dániel elmondta, hogy az egykori egyetemi, népzenei környezet az idők során a különféle művészeti ágakkal gazdagodott, mint a színház, tánc, film, kiállítás. Ma már belefér minden művészeti forma, ami a Kalákához kötődő lelkiséghez közel áll és mindazok a fellépők, akikhez nemes érzések köthetők. Mint helyszín Eger is bevált, hiszen itt minden karnyújtásnyira van és gyönyörű a város. Az intézményekkel jó a kapcsolat.

 

 

A Verskoncerten Gryllus arról is beszélt, hogy a Bélapátfalvai Ciszterci Apátsági Templom, mint helyszín különösen alkalmas előadásokra. A különleges épületben könnyebben megnyílnak a lelkek, a közeg megteremti a befogadói hangulatot.

„Aki ide bejön, ebben a miliőben közelebb van ahhoz, ami el fog hangzani. Nem véletlen, hogy templomban szeretnek koncertezni a művészek a világon mindenhol. Egyre több templomot használnak erre a célra is. Ilyenkor azt érezzük, hogy a művészet és a szakralitás nagyon közel áll egymáshoz” – fogalmazott a Kossuth-díjas művész.

 

 

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló