Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
- Hol van Áder János ilyenkor? - tette fel hangosan, mély felháborodással az adekvát kérdést a november 11-én, hétfőn tartott egerszalóki közmeghallgatás egyik résztvevője, amelyet a település mellé tervezett szennyvíziszap-lerakó ügyében tartottak. A hölgy joggal kifogásolta, hogy a környezetvédelmi ügyekben erős aktivitást (pontosabban hangzatos beszédeket) felmutató köztársasági elnök miért nem szól egy szót sem abban az ügyben, aminél durvább volumenű, ipari szintű környezetkárosításra (pontosabban annak tervére) nincs példa jelenleg Magyarországon.
Mint a botrány kirobbantója, az Egri Ügyek többször is beszámolt róla az év folyamán, az egri borvidék és a "Gyógy-völgy" kellős közepén, Egerszólát és Egerszalók közelében, nem messze az egerszalóki gyógyfürdőtől, éves szinten 200 ezer tonna külföldről importált szennyvíziszapot terveznek elhelyezni és feldolgozni. Hivatalos dokumentumok szerint már egészen előrehaladottak a munkálatok, a beruházó Midori-Öko Kft. megtette a szükséges lépéseket az üzem beindításáért.
Mikor májusban a terv napvilágra került, a cég maga kérte az engedélyeztetési eljárás felfüggesztését, amely az illetékes állami hatóságnál zajlott. Ám ez csak trükk volt: mivel hiánypótlásra, a szükséges dokumentumok, tanusítványok beszerzése szólították fel a Midori-Öko Kft.-t, rövid határidővel, a felfüggesztéssel időt nyertek, a postázási határidők miatt lényegében 6 hónappal tudták kitolni a valós hiánypótlási határidőt.
Vagyis ha idén december 14-ig minden szükséges papírt beszerez a cég és kérik a felfüggesztés visszavonását, akkor újraindul az engedélyeztetés. És mivel az Orbán-kormány eddig semmilyen garanciát nem volt hajlandó felmutatni, hogy az állami hatóság nem ad engedélyt az egerszóláti lerakó működésére, jelenleg nincs akadálya a telep megnyitásának. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is csak megígérte az iszap-import betiltását, de továbbra sincs miniszteri rendelet vagy törvénymódosítás az ügyben.
A hétfői közmeghallgatáson Egerszalók polgármestere, Varga istván elmondta, tovább zajlik az aláírásgyűjtés a lerakó ellen, emellett a kormányhivatal tájékoztatta a települést a Midori-Öko Kft. hiánypótlási határidejéről. Vagyis egyelőre szó sincs a projekt leállásáról.
Ezután Fazekas István, az ELTE és az Eszterházy Károly Egyetem oktatója tartott tanulságos előadást az egerszóláti iszaplerakó ijesztő veszélyeiről. Elmondta, csaknem sikerült csendben felhúzni az iszaplerakót, az utolsó pillanatban sikerült megállítani a céget. Fazekas szerint a kormányhivatal a hiánypótlás során felhívta a cég figyelmét, hogy a Gyógy-völgy azonnal elveszíti a gyógyjelleget, amennyiben a cég nem tudja biztosítani a betegek nyugalmát és a tájjelleget. Így erre hivatkozva akár el is kaszálhatják a Midori-Öko Kft.-t az eljárásban.
Fazekas elmondta, egyszerre nagyjából 18-19 ezer tonna szennyvíziszapot tudnak majd tárolni Egerszalók és Egerszólát közelében, ami egy futballpályát 16 méter magasságig töltene meg. Az iszap egyébként Szlovéniából és Olaszországból, pontosabban Nápoly városa mellől érkezne.
Az itt lerakni tervezett teljes, évi 200 ezer tonnás mennyiség pedig teljes egészében lefedné a Bükköt. Ráadásul a teljes magyarországi szennyvíziszap-termelés 2023-ra 237 ezer tonnára emelkedik, vagyis pár év múlva több ilyen iszapot helyeznek majd el Egerszóláton, mint amennyit az egész ország produkál.
Az oktató elmondta, a Midori-Öko Kft-nek nincs valódi biztosítéka a katasztrófák elkerülésére, amely az idei villámárvizek tekintetében nem túl megnyugtatól. Fazekas szerint a cégnek mindössze 3 millió forintos biztosítása van az üzemre, így a valódi kockázatot a környék lakói viselik.
A közmeghallgatás végén egy helyi civilekből álló csoport nevében egy résztvevő elmondta, hogy ha a cég megkapja az engedélyeket, akkor Áder János államfő mellett minden közjogi méltóságot felkeresnek tiltakozásukkal, valamint élőlánccal fognak ellenállás tanúsítani.
